Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-565

302 A nemzetgyűlés 565. ülése 1926. évi június hó 1-én, Kedden. a reá bízott ügyeket (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Maga ez az idegesség is mutatja, hogy égő sebekhez nyúlok, hogy itt nagy bajok vannak, mert én egy szóval sem támadtam a t. képviselő urakat. Én csak tényeket állapitok meg és következtetéseket vonok le. Nem tehetek róla, hogy a tényekből folyó következtetések ilyen szomorú végeredményhez, ilyen szomorú megállapításokhoz jutnak, mert egy ilyen rendszer, amely a nyilvános és a törvényes ellenőrzést lehetetlenné teszi, nem vezethet máshová, mint a botrányok egész sorozatához. Nem vezethet máshová, mint erkölcsi zülléshez, ami természetes is, mert nincs egy fékező erő, amely a bűnösöket visszatartaná. Ha elnémítják a nyilvános ellenőrzést, ez olyan végtelen zülléshez vezet, amilyent ma látunk és amelyet odaát felhangzó kacagások és az ott uralkodó hangulat csak erősítenek és szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a dolgok idáig fejlődhettek. (Zaj a jobboldalon.) Méltóztassanak nekem 1867 óta egyetlen egy politikai rendszert mutatni, amelyben ugy kergette volna egymást egyik botrány a másik után, mint az utolsó évek alatt. Jött az Eskütt-ügy . . . (Szabóky Jenő: Nem volt Trianon! — Zaj a bal- és « szélsőbaloldalon.) Mi köze volt Trianonnak a kiviteli panamákhoz'? A képviselőknek volt közük hozzá, de Trianonnak az Eskütt-botránylioz semmi köze sem volt. (Kálmán István: Neveket!) Jelentkezzék az a képviselő ur, aki neveket kivan. (Kálmán István: Én! De ne olyan legyen, mint a Tisza-féle hallomás!) Nem olyan lesz, bár kevés a garancia ahhoz, hogy nem olyan lesz. Bethlen, az ön vezére kétszer vállalta és igéríe a Ház szine előtt, hogy a listát közzéteszi, neki birtokában van a lista, ő ismeri. Én nem vagyok felelős azért, ami az ő kormányrendszere alatt történik, azért ő felelős, ő a bűnös, ő ismeri a listát. Kétszer kértem, Kálmán képviselő ur, ő tőle itt, hogy mutassa be a listát, mert én magam nem akartam abba a gyanúba keveredni, hogy én is köztük vagyok — én nem vagyok köztük — és a ministerelnök ur a mai napig sem merte a listát ide letenni. A ministerelnök ur megint szokott modorához fordult, hogy t. i. a Ház szine előtt ünnepélyes ígéretet tett a közéleti tisztesség érdekében, de ezt nem tartotta be. (Zaj és közbeszólások a jobboldalon,) Ha kiváncsi, ön közelebb áll hozzá, min én. Neki elsősorban kötelessége a közélet tisztasága felett őrködni, nekem csak ellenőrzési jogom és kötelességem van. (Zaj.) Önök egy egyszerű gyűlés alkalmával, amelyet klubjukban tartanak, rászoríthatják a ministerelnök urat, hogy kétizben tett Ígéretének, ennek a kötelességnek eleget tegyen. (Horváth Zoltán: Szóba sem áll velük. — Derültség a jobboldalon. — Egy hang a jobboldalon: Halljuk az adatokat!) Eleget fogok tenni a képviselő ur kivánságának. Itt van az Eskütt-ügy, a kiviteli panamák ügye, a Bethlen-udvar botránya, a frankügy, az ingyen-részvények ügye, egyik eset a másik után, amely mind megtorlatlanul maradt. Én igazságos vagyok s belátom, hogy korrupció, panamák, botrányok, még a legjobb kormányzati rendszer mellett is történhetnek, történnek és történni fognak mindaddig, amig emberek lesznek,-de a bűntényeknek ilyen sorozata, a korrupciónak ilyen melegágya nem burjánozhatik fel akkor, ha a rendszerben nem rejlik a nagy hiba. (Fekete Lajos: Trianonban rejlik a hiba! —- Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Rassay Károly: Ne állítsák oda az országot mindig •ugy, mintha az bűnbarlang volnál — Horváth Zoltán: Trianon miatt szabad becstelennek lemúl) T. képviselő ur, nekem nincs jogom becstelennek lenni Trianon miatt, én Trianon ellen csak becsülettel, csak tiszta kézzel harcolhatok. Ez is mutatja azt a lelkületet, azt a megromlott és megrontott közhangulatot, amely ma itt uralkodik, hogy akadnak emberek, akik túlteszik magukat a becsületen és azt akarják, hogy Trianon legyen a pajzs. (Ugy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Én nem hiszem, hogy a többség identifikálja magát a képviselő úrral, én nem hiszem, hogy van képviselő, aki azt mondja, hogy szabad minden gazságot, minden bűnt elkövetni ... (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nem azt mondta!) A t. képviselő ur nem ezt mondta, de azt mondta, hogy mentséget lehet találni, én pedig mentséget becstelen cselekménsnre találni nem tudok. (Taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Herczegh Béla: Senki sem helyeselte itt a f ^

o nkhamisitást! — Rassay Károly: Lehetetlen, hogy a panamát is Trianonnal akarják védeni! — Horváth Zoltán: Gentleman nénzt nem hamisit! — Neubauer Ferenc: Halljuk tovább Babulovszkyt!) Mindeddig a botrányoknak ez a sorozata nem érintette a külföld érdekeit, r mindeddig ugy volt, hogy a korrupciós bűntényekbői származó kizsákmányolást és kiuzsorázást csak a szegény nép, a szegény nemzet érezte. S talán a végtelenségig folyt volna ez a játék, ha nem következett volna be a legutolsó^ eset, amely már külföldi érdekeket érintett és ezáltal katasztrófával fenyegette az országot. (Horváth Zoltán: Nem lehetett eltussolni!) Nem akarom önöket untatni annak a visszataszitó játéknak vázolásával, amely kezdettől fogA^a ebben a frankbotrányban volt. ( Csontos Imre: Ilyent csináltak a jó barátai!) A jó barátaim azt csinálták ... (Csontos Imre: Igen, a legitimizmus barátai! — Reischl Richárd: Semmi közük a legitimistáknak ehhez! Hallgasson maga! Kikérem magamnak!— Horváth Zoltán: A maguk rendőrministere csinálta!) Elnök: Csendet kérek! (Csontos Imre: Ott vannak a barátai a baloldalon, odanéztem, nem magukra, a középre! — Esztergályos János: Milyen politikai zöldségrágók vannak odaát!) Rakovszky István: Igaza van, t. képviselő ur, a legitimisták csinálták, még pedig a legnagyobb és legfőbb legitimista, Nádosy Imre. Mert neki lett volna kötelessége a törvényességre ügyelni és vigyázni, ellenben ő a bűntények jogfolytonosságát, a panamák, a frankhamisitók legitimitását védte, Ilyen legitimista nincs más a világon, mint az ön kedves jó barátja és ennek főnöke, akit önök a mai napig is támogatnak. (Horváth Zoltán: Pénzhamisító gentleman-ok! — Csontos Imre: A mi barátunk? — Rassay Károly: Nádosy az önök barátja! — Esztergályos János: Ne búsuljanak, már készül az amnesztia részükre. Augusztusban szabadlábra kerülnek!) Elnök: Csendet kérek! (Griger Miklós közbeszól.) Rakovszky István: Nagyon rosszul hangzik, hogy papi személy is beleszól ebbe az ügybe. A pap felszentelt személyiség, akinek a könyörületességet kell képviselni. A papnak a megértés, a megbocsátás a joga és a gyönyörű szép szerepe, de papnak nem lehet joga ahhoz és nem szabad megtennie, hogy bűnösök bűncselekményéhez hozzájáruljon, dicsérjen, mert hozzájárulása nem találkozhatik a v könyörületével. A könyörületesség az a szép