Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-561

A nemzetgyűlés 561. ülése 1926. pestmegyei 600 holdas birtok kataszteri tiszta jövedlelmia holdanként 5*73 aranykorona, tény­leg fizetett .adóterhe pedig holdanként 22*80 aranykorona. (Kabók Lajos: Ugylátiszik, ezek a ráfizetésből élnek! — Zaj a balközépen. — Reisehl Richárd: Nem értenek ehhez, jobb lesz hallgatni!) Igenis, ráfizetnek. Az adóterhek te­hát ennél négyszeresét teszik ki a kataszteri tiszta jövedelemnek. Egy biharmegyéi 637 hol­das birtok kataszteri tiszta jövedelme holdan­ként 8;70 aranykorona, adóterhe pedig holdan­ként 31:94 aranykorona. Egy pestmegyei 825 holdas birtok holdanként! kataszteri tiszta jöve­delme 8*77 aranykorona, adója pedig holdanként 15'54 aranykorona. Egy szatmármegyei 1260 holdías birtok kataszteri tiszta jövedelmiéi hol­danként 8'69 aranykorona, adóterhe pedig hol u danként 22*10 aranykorona. Egy hajdumagyei 1624 holdas birtok kataszteri tiszta jövedelme holdanként 27 aranykorona, adóterhe holdan­ként 39 *15 aranykorona. Egy zalamegyei 1981 holdas birtok kataszteri tiszta jövedelme hol­danként 19*85 aranykorona, adóterhe pedig 22*60 aranykorona. Egy komárommegyei 3650 holdas birtok kataszteri tiszta jövedelmei holdanként átlag 7*73 aranykorona, adóterhei holdanként 13*97 aranykorona. Egy somogymegyei 5087 hol­das birtok kataszteri tiszta jövedelma holdan­ként 5-58 aranykorona, adóterhe pedig holdan­ként 15*99 aranykorona. (Kabók Lajos: Az a kérdés, helyes-e a kataszteri tiszta jövedelmi kivetés!) Megengedem: mint ahogy semmi sem tökéletes a világon, a kataszteri tiszta jövede­lem kivetése sem tökéletes, nem is lesz tökéle­tes soha. (Zaj a szélsőbáloldalon. — Reisehl Ri­chárd: Ez komoly dolog! — Kabók Lajos: Én is komolyan beszélek! — Esztergályos János: Gyűjtsenek a városokban a szegény nagybirto­kosok részére! — Gr. Hoyos Miksa: Hallgas­suk meg a szónokot! — Esztergályos János: Micsoda krokodilkönnyek! — Zaj.)) Elnök: Csendet kérek! Gaal Gaston: Abszolút biztonsággal semmi néven nevezendő rendszer a birtok jövedelmét megállapitani már csak azért sem fogja tudni, mert hiszen az évről-évre lényegesen változik és az évtizedeken át előfordult változásokból kell egy átlagos birtokjövedelmet kataszteri tiszta jövedelemképen kimutatni azért, hogy azután a birtok akkor is adózzék, amikor tény­leg egy fillér jövedelme sines, sőt amikor ráfi­zet, ment hiszen a reáladóknak épen az a terj­mészetük, hogy nem jövedelmi adók, hanem azokat akkor is fizetni kell, amikor az illetőnek jövedelme nines. Atlagokat keres természetesen törvény és ezekben a számokban átlagok van­nak lefektetve, amelyeket én felsoroltam. Csak arra akartam rámutatni, hogy azokkal a vádakkal szemben, amelyek minduntalan el­hangzanak, itt beszélnek a konkrét, a megha­zudtolhatatlan tények, ezek a hivatalos adatok­ból összeállított számok, (Saly Endre: Ebből a valóságot kideríteni nem lehet!) amelyek sze­rint előfordulhatott az, hogy a kataszteri tiszta jövedelem négy-ötszörösét fizeti egyik-másik birtoktest közadótherként. Ezt csak arra akar­tam^ illusztrációként felemliteni, amiket erről a^ kérdésről általában meglehetős tájékozatlan­sággal összevissza irnak és beszélnek. Nem mulaszthatom el azonban az alkalmat arra vonatkozólag, hogy ezzel kapcsolatban leg­teljesebb elismerésemet ne fejezzem ki az Or­szágos Mezőgazdasági Kamara vezetőségével szemben az iránt, hogy a Mezőgazdasági Ka­mara munkásságát erre a komoly, konkrét, abszolút reális térre irányította és hogy a ma­gam részéről fel ne hívjam a többi kamarák figyelmét is arra, hogy hasonló kimutatásokat NAPLÖ. XLIV. évi május hó 27-én, csütörtökön. Í9S készitsenek, amelyeket itt az egész országiból csupán száz esetben mutat ki az Országos Ka­mara. Minden egyes kamara tartsa külön-kü­lön kötelesség'ének a hatáskörébe tartozó var­megyék összes birtoktesteire nézve a vonat­kozó statisztikai adatokat hivatalos adatok alapján összegyűjteni, hogy ezeknek a légben röpködő, szállong'ó és teljesen alaptalan állítá­soknak egyszersmindenkorra konkrét tényekkel praetenltálással tudjunk véget vetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Rátérek ezekután arra az egy pár kíván­ságra, amelyeket a mélyen t. pénzügyminister úrral szemben felállítani szándékozom, A t. pénzügyminister ur nagyon jól tudja, nem kell, hogy én magyarázzam meg neki, hogy aa adókivetéseknél az eljárás az, hogy bár­milyen, a lehetetlenségig hasból vett adót vet­nek is ki az adóalanyokra, ez ellen az adóala­nyok csak birtokon kivül fellebbezhetnek. Akár rosisizakarat, akár abszolút tájékozatlanság a forrása az ilyen adókivetésnek, megtörténhe­tik, hogy valakire tiz~husz~harmineszoros adót vetnek ki az első fokon, olyan adót, amely a fellebbezés során abszolúte nem fog megállani és húszad-harmincad részére fogják az igazság­hoz híven leszállítani. A helyzet a mai törvé­nyek alapján mégis az, hogy az illető birtokos, illetőleg az adóalany, — mert hiszen nemcsak birtokosról van szó, hanem az összes adóala­nyokról — csak birtokon kivül fellebbezhet, vagyis fellebbezhet ugyan, azonban a reá első fokon kivetett adó alapján köteles befizetni az államkincstárban negyedévenként az adóját. (Esztergályos János: Elkótyavetyélik a vagyo­nát az adója miatt!) Nem tudom, talán a kép­viselő ur jobban tudja, hogy elkótyavetyélik-e vagy sem! (Esztergályos János: Sajnos, én tudom!) Engem csak az érdekel, hogy az illető adóalany olyan összegeket köteles befizetni az állampénztárba, amellyel tulaj donképen nem tartozik, mert hiszen ez még nem jogerős ki­vetés. (Rothensíein Mór: És vissza soha sem kapja!) Megtörténhetik, hogy egyes adóala­nyok, — akár földbirtokos, akár kereskedő, akár iparos, akárki más legyen —• egész forgótőkéjü­ket kénytelenek az állampénztárba befizetni és ott minden kamatozás nélkül hevertetni, mert ezt a pénzt soha többet vissza nem kapják s legjobb esetben a következő évi adóknál ja­vukra irják és beszámítják. Rajtam történt meg az évek előtt, hogy amikor az adómat befizettem, —• miért, miért nem, felületességből vagy hanyagságból, nem tudom — az illető adótisztviselő az egész össze­get egyetlenegy adónemre irta elő, úgyhogy annál az adónemnél több évre szóló túlfizetésein volt, ellenben a többi adónemeknél hátralék mutatkozott terhemre és ezért fizettem havi 1%-os késedelmi kamatot, holott adózási köte­lességemnek teljes mértékben eleget tettem. Arra kívánom most a mélyen t. pénzügy­minister urat kérni, sziiveskedjék az ilyen esetleges attrocitásoknak akár bizalmas, akár nem bizalmas, akár titkos, akár nem titkos, de nagyon szigorú rendeletekkel elejét venni, hogy az adóalanyoknak ilyen esetleges kunirozása be ne következhessek. Ezenkívül nagyon kérem a t. pénzügymi­nister urat, hogy a) »birtokon kívüli« fellebbe­zés, miután ez törvényes intézkedés és ezt más­kép megváltoztatni nem lehet, szíveskedjék va­lamilyen formában utját-módját keresni an­nak, hogy akár novella alapján, akár más ala­pon a törvénynek az a határozottan igazságta­lan, helytelen és az állam érdekében sem álló rendelkezései megváltoztassanak. 28

Next

/
Thumbnails
Contents