Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-561

180 A nemzetgyűlés 561. ütése 1926. tanya« meg-felelő átalakítása utján, a korábbi évek költségvetéseiben előirányzott hitelekből létesittetett, a pénzveréshez szükséges berendezése, valamint a pénzérmék előállításának költségei pedig az 1925. évi XXXV. te. 27. §-a alapján a pénzverési haszon terhére fognak fedeztetni, igy azok ezt a költségvetést nem terhelik. Mindazonáltal provideálni kellett uj dologi és üzemi kiadások fedezetének, amelyek nem szorosan a pénzveréssel kapcsolatosak, amelyeket tehát a pénzverési haszon terhére elszámolni nem lehetEzek a kiadások a pénzverővel kapcsolatos és a kincstárra lukrativ normális pénzverési, továbbá kohó- és galvanoplasztikái üzemeknél merülnek fel s természetszerűleg megfelelő bevételekkel nyernek ellensúlyozástAz állami nyomdánál uj tételként találkozunk a nyomda áthelyezési költségeinek első részleteképen 120-000 pengő előirányzattal. Az állami nyomda ugyanis, amint ismeretes, jelenleg a Várban van elhelyezve, részben állami, részben bérelt épületben. A várbeli magasabb fuvarköltségek azonban a nyomda üzemköltségeit hátrányosan befolyásolják, úgyhogy célszerűnek látszik a nyomda más elhelyezéséről gondoskodni. Minthogy erre a célra a volt honvéd központi ruhatári épületben megfelelő helyiség rendelkezésre áll, az átöltözködés annál is inkább kívánatosnak látszik, minthogy ezáltal a nyomda által fizetett költségeket is meg lehet takarítani. Ezek után még a pénzügyministerium irányítása alá tartozó komlói állami kőszénbányászati üzemről kivánok néhány szót mondani. A »Kőszénbányászat« fejezet 1926/27. évi költségvetési előirányzata, a múlt évi költségvetési .előirányzattal összehasonlítva, lényeges eltérést nem mutat, mert a bányamű a folyó költségvetési évben is napi 30 vagon termelést irányzott elő, aminek folytán a termelési költségek is változatlanok. A kiadások között apadás jelentkezik a »'Nyugellátásoknál«, továbbá a »Kölcsönök tőke- és kamatszükséglete« rovatán, mivel a Pénzintézeti Központtól beruházási célokra felvett kölcsönök után fizetendő kamatláb 17%-ról 7V2%-ra csökkent, a visszafizetés pedig 16 félév helyett 30 félév alatt fog történni, minek következtében az évi annuitás is természetszerűleg apad. A bevételek csökkenésének az az oka, hogy a szénpiac mai csekély felvevőképessége miatt a szénárak álandóan csökkenő tendenciát mutatnak és ennek következtében a folyó költségvetési évben előreláthatólag elérhető valószínű eladási árat kellett figyelembe venni. Ezekben voltam bátor a pénzügyi tárca és az ezzel kapcsolatos kőszénbányászati üzem 1926/27. évi előirányzatát ismertetni é,s kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék azt ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni! (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Sándor Pál! Sándor Pál: T. Nemzetgyűlés! Mai felszólalásom keretében tisztán szakszerű kérdésekre fogok szorítkozni, ezeknek a szakszerű kérdéseknek is csak a legkellemetlenebb részére, amely rész azonban mindenkit érdekel: az adó kérdésére. (Halljuk! jobbfelől.) Igaz, hogy ez igen hálátlan és unalmas téma rendszerint, de a sok jelenlevő (Derültség.) biztositja számomra azt, hogy sokkal kevesebben már nem lehetünk évi május hó 27-én, csütörtökön^ itt a Házban, amit kifogásolni semmiképén sern akarok. Miután csak egyórai időm van, ennélfogva a három témát: a kereseti adót, a fényűzési adót és a forgalmi adót nem meríthetem ki, igy legelőször a legfontosabbat veszem elő: a forgalmi adót. T. Nemzetgyűlés! Én körülbelül egy évi respiriumot adtam a t. pénzügyminister urnák arra, hogy javuljon meg. Egy évi respirium elég arra, hogy az Ígéreteit beváltsa. Meggyőződtem ez alatt az év alatt én, aki türelmes vagyok, — az adóalanyok még türelmesebbek — hogy a minister ur ezt a türelmességet nagyon jól tudja értékesiteni és abszolúte nem hajlandó az adóalanyok érdekében valamit is megtenni. Ennélfogva láttam, hogy a minister ur ugy játszik az adóalanyokkal, mint macska az egerekkel és láttam, hogy végre, ha már a többségi pártban nem találtatik senki, nekem kell megmondanom az igazságot és nekem kell arra vállalkoznom, hogy a pénzügyminister úrral kellemetlen helyzetbe jöjjek és igazságokat mondjak meg, amelyeket természetesen a t. pénzügyminister ur* nem vehet rossz néven és nem is fog rossz néven venni. (Bud János pénzügyminister: Kérem, csak tessék bátran!) Azt hiszem nekünk, akik egy lapban is erősen szoktuk támadni a minister urat, nem lehet szemrehányásokat tenni, mert bár erősen támadtuk, sajtópert még soha nem indítottak ellenünk, tehát tisztességesen és illedelmesen támadtunk. Ezen az utón fogok ma is járni és azt kívánom, hogy a minister urnák egészségére váljék. (Derültség.) T. Nemzetgyűlés! A forgalmi adó tekintetében a minister úrral egy tekintetben megegyezünk és ez az, hogy ez egy lehetetlen adó, amelyet azonban a viszonyok mostohaságánál fogva fenn kell tartani. Egy lehetetlen adó, amely voltaképen a hólabda-rendszerre emlékeztet, amely lehetetlenné tesz kereskedelmet, ipart, exportot és importot s lehetetlenné teszi azt, hogy a lakosság általában nyugodalmasan élhessen. A t, pénzügyminister ur az előadó ur előadása szerint és a budget szerint is nagyobb bevételeket várt ezekből a forgalmi adókból, mint az előző évben. (Forster Elek: Leszállitani Ígérte! — Fábián Béla: A kulcsot leszállította ! — Temesyáry Imre előadó: Azonos bevételeket várt!) Én nagyon élénken figyeltem s ugy értettem, azt mondta, hogy valamivel többet vár. Körülbelül igy mondta, hogy valamivel többet. Azt hiszem, egész bátran többet várhat azon intézkedések alapján, amelyekről én itt beszélek. (Fábián Béla: Harminc százalékkal emelték mindenütt az átalányt!) Van azonban ennek egy határa is, az a határ, hogy az a lakosság, amely eddig is az egész vonalon zaklatva lett, kibirja-e ezt a zaklatást kibirja-e a forgalmi adó fizetését és — ha az ország közgazdasági viszonyait javitani akarjuk — vájjon szolgálja-e ez a behozatalt, a kivitelt és általában a forgalmat? Akármerre nézünk a világon, mindenütt azt látjuk, hogy sokkal kisebb a forgalmi adó, mint nálunk. (Bud János pénzügyminister: Például Franciaországban!) Franciaországban, t. minister ur, csak most emelték fel a forgalmi adót és a kiskereskedelem fel lett szabadítva minden forgalmi adó alól. Ezt a t. pénzügyminister ur sokkal jobban tudja, mint én, mert sokkal előkelőbb forrásból van informálva. Franciaországban a kiskereskedelem általában nem fizet forgalmi adót, mig nálunk ez a legerősebben van megszoritva. T. minister ur, ebben a tekintetben teljesen egyenrangú fak-