Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-561

T Â nemzetgyűlés 561. ülése 1926, minden bizonnyal az adózóképesség növeke­dését is jelenteni fogja. A bevételi előirányzat az 1924 : IV. te.-hez mellékelt költségvetés megfelelő tételeivel ösz­szehasonlitva, a már az előző évi költségvetés­sel kapcsolatban és azóta is ismételten tár­gyalt közismert okoknál fogva jelentékeny el­tolódásokat mutat. Ebben a tekintetben azonban csak két kö­rülményre kivánok rámutatni. Az egyik az, hogy az egyenes adók — ha a házhaszonrészesedést kihasitjuk — 15-2 millió aranykoronával meghaladják a szanálási tör­vényben előirányzott szorosabb értelemben vett egyenes adókat s csak a házhaszonrészese­dés figyelembevétele mellett mutatuak, — en­nek eltörlése folytán — azzal szemben vissza­esést, nem lehet tehát azt mondani, hogy az egyenes adók előirányzata a szanálási törvény­ben túlságos optimisztikus lett volna, amit a fejlemények nem igazoltak. A másik körülmény pedig, hogy a vámjö­vedék bevételeinek előirányzata az előbb emii­tett tetemes csökkenés dacára még mindig 17 8 millió aranykoronával felette van a szanálási törvényben előirányzott összegnek. A túlzott vámvédelem híveivel szemben tehát megálla­pítható, hogy a kormány a kereskedelmi szerző­désekben nem tett a belföldi ipari termelés ro­vására indokolatlan engedményeket. Áttérve most már az egyes címek előirány­zatára, a következő kiemelkedő momentu­mokra kell felhívnom a t. Nemzetgyűlés szives figyelmét. A 3. címnél, amelynél a középfokú pénz­ügyi hatóságok vannak előirányozva, uj intéz­ményként találkozunk a Központi llletményhi­vatallal, amely működését már megkezdette s az illetmények, nyugdíjak és rokkantellátási díjak központi géperők igénybevételével való intézését fokozatosan nagyobb és nagyobb mér­tékben valósítja meg. A hivatal főnökén és főnökhelyettesén kí­vül egyelőre saját személyzettel nem bír, amennyiben a munkát más hivataltól kirendelt alkalmazottakkal végzi, (Fábián Béla: Majd lesz nekik! Ami a személyzetet illeti, nem esünk kétségbe!) munkakörének teljes kiala­kulása után azonban ezeket az alkalmazottakat ugyancsak ennél a címnél fogják egyesíteni, mikor is alkalom fog kínálkozni annak a meg­takarításnak kiszámítására, amelyet a hivatal létesítése jelent. Ezzel szemben eltűnt az előirányzatból az előző évben még ugyanennél a címnél szereplő felszámoló hivatal, amely ügykörét likvidálta és feloszlott. A földadó-nyilvántartás kiadásai között egy jelentékeny uj tételt találunk, amennyiben az 1884. évi XIV. te. 23. §-a, az 1885. évi XXIII. te. 123. §-a, illetőleg az 1925. évi 100. P. M. számú hivatalos összeállítás 62. §-a értelmében a leg­magasabb teherhatárt elért közérdekből fen­tartandó viztársulatok építkezési költségeiből a legmagasabb teherhatárt meghaladó résznek megtérítésére 400.000 pengő irányoztatott elő. __ Az állami földmérést illetőleg már több­ször volt alkalmam hangsúlyozni azokat a nagy érdekeket, amelyek az ország felmérésé­nek minél gyorsabb ütemben való folytatásá­hoz fűződnek. Az államnak erre a célra rendelkezésre álló személyzet teljes kihasználása mellett is JaossÄii évtizedes munka vár még ebben a te­kintetben elvégzésre, pedig tudjuk, hogy igen nagyfontosságú közgazdasági érdekek fűződ­nek ennek minél gyorsabb befejezéséhez. évi május hó 27-én, csütörtökön. 179 Ennélfogva csak örvendetesnek lehet mon­dani, ha egyes községek állami hozzájárulás mellett hajlandóknak mutatkoznak a saját ér­dekükben is álló részletes községiélmérések­nek saját költségükön, magánmérnökök utján való elvégzésére. Ezen magánmérnökök utján végzendői köz­ségmérési munkálatok minőségét illetőleg az állami mérnökök által teljesítendő szigorú el­lenőrzés kellő biztosítékot nyújt s a felmérések létesítéséhez fűződő magánjogi érdekek kívá­natossá teszik, hogy aránylag mérsékelt ál­lami hozzájárulás mellett ilyen munkálatok elvégzésére mind több község vállalkozzék. Ennek a célnak a megvalósítására, amely a munka nélkül küzködő magánmérnöki kar anyagi helyzetének előmozdítását is hivatva van szolgálni, ezúttal először 40.000 pengőt lá­tunk előirányozva. Reméljük, hogy ha ez a kí­sérlet beválik, ugy a jövőben nagyobb össze­geket is lehet erre a célra előirányozni, ami­nek következménye fog lenni, hogy az ország részletes felmérése, amely az igazságos adóka­taszteri becsléseknek, valamint a hitei-telek­könyveknek is alapját képezi, rövid idő alatt befejezhető lesz. Jelentékeny kiadási többletekkel találko­zunk az adóhivataloknál, ami a pénzügyi ad­minisztráció reformjával áll összefüggésben. Ezeknek a többleteknek nagyrésze abból állott elő, hogy az adóhivatalok uj munka­körének elláthatása céljából megfelelő kezelői személyzetnek a pénzügyigazgatóságoktól az adóhivatalokhoz való áthelyezése szükséges, ezek a többletek tehát a pénzügyigazgatósá­gok címnél megtakarításként jelentkeznek. Az adóhivatalokhoz kirendelt fogalmazási személyzet azonban a közös státusban marad­ván meg, illetményeit továbbra is a pénzügy­igazgatóságok címén élvezi, igy ennek a sze­mélyzetnek a terhe az adóhivatalok előirány­zatánál kifejezésre nem jut. 720.000 pengőt pedig adóhivatalok elhelyezé­sére szolgáló épületek építésére és vételére lá­tunk előirányozva, ami részben szintén a pénz­ügyi adminisztráció reformjával kapcsolatban vált szükségessé. Gondot kivan fordítani a pénzügyminister ur a pénzügyőrség* felszerelésének és elhelye­zésének javítására, valamint működésének, a kiküldetési hitel felemelése révén megfelelő összegű_ éjjelezési és felügyeleti díjak előirány­zása utján intenzivebbé tételére, hogy ez; a tes­tület a jövedéki ellenőrzés terén a reá háruló súlyos és felelősségteljes feladatának — minden kísértéstől menten — minél nagyobb mérték­ben képes legyen eleget tenni. Az állami épületek címénél »Egyéb állami épületek« elnevezéssel uj rovattal találkozunk, amelyen előirányzott összegből azoknak az ingatlanoknak fentartási költségei fedeztet­nek, amelyek egy, az állami ingatlanok kihasz­nálásának ellenőrzése tárgyában hozott minis­tertanácsi határozat következtében, a számvi­teli utasítás, 35. §-ának rendelkezési alapján, az egyes ministeriumok kezeléséből utóbbi idő­ben a pénzügyministerium kezelésébe kerültek ,s amelyek száma még növekszik. Ezeket a kiadásokat különben nemcsak elensúlyozza, hanem többszörösen meg is ha­ladja az ingatlanok bevétele. Jelentékeny változásokat látunk a bányá­szat és fémkohászat címénél, amelyek elsősor­ban a pénzverő létesítésével kapcsolatban álla­nak elő. Az állami pénzverde, miként ismeretes, a budapesti volt »József főherceg lovassági lak­26 •

Next

/
Thumbnails
Contents