Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-560

144 A nemzetgyűlés 560. ülése 1926. évi május hó 26-án, szerdán. költség-vetéssel kapcsolatban. (Gaal Gaston: Ugy van!) Márpedig" én nem gondolnám, hogy a törvényhozás egyetlen tagját is az az intenció vezetné, hogy meglevő tételes törvényeket pusztán költségvetési indokolással hatályon kivül akarna helyezni. (Gaal Gaston: Nem is lehet! Nem szavazunk az indokolásra!) Hiszen akkor, t. földmivelésügyi minister ur, mikor az 1920. évi XXXVI. te. novelláris módositásáról volt szó, nem kellett volna a novellához folyamodni (Mayer János földmivelésügyi minister: Ugyan kérem, hogy lehet a kettőt összehasonlítani?), hanem akkor egyszerűen a földmivelésügyi tárca megfelelő rovatainak indokolását ehhez szabtuk volna és a kérdés elintézést nyert volna. (Mayer János földmivelésügyi minister: Hoßy lehet a kettőt összehasonlítani?) Az 1923. évi XX. te. 4. §-a világosan intnézkedik, t. minister ur és az én felfogásom szerint ennek a törvénynek ezt a világos intézkedését csak másik törvénnyel változtathatjuk meg. Ha a földmivelésügyi minister ur azt akarja, hogy ez a törvénycikk másként intézkedjék, ha azt akarja, hogy ez a törvénycikk ne akként intézkedjék, hogy a minister ur köteles elsziálmolni mindig a költségvetés alkalmával ezekről az öszszegekről, akkor méltóztassék törvényjavaslatot beterjeszteni a nemzetgyűlés színe elé, amely azután ezt a törvényt módosítja akként, hogy az alapot el lehet vonni a költségvetés ellenőrzése alól, de addig, amiig ennek a tételes törvénynek intézkedései fennállanak és valamiyen formában, novelláris utón módositást nem nyernek, nem vagyok hajlandó hozzájárulni ahhoz a valóban alkotmányjogi sérelemhez, hogy ennek a törvénynek intézkedéseit csak igy, a költségvetés indokoláséival megváltoztathassuk. Tapasztaltuk, hogy körülbelül milyen intenciók vezették a földmivelésügyi minister urat, amikor az 1913 : XIII. tcikket is megváltoztatta a múlt évi költségvetés indokolásával. Célzott rá a minister ur tegnap, amikor válaszolt Gaal Gaston képviselő ur felszólalására és én azt hiszem, hogy amikor ezt az alapot elakarja vonni a minister ur a költségvetés ellenőrzése alól, ugyanazok az intenciók vezetik. Mi nem járulhatunk, t, minister ur, hozzá ahhoz, hogy egyetlen egy tételt is itt a költségvetés hatálya alól kivonjanak. Nem járulhatunk hozzá, hogy a költségvetés ellenőrzése „alól — habár meglehetősen gyönge ez az ellenőrzés — kivonják egyszerűen ennek a költségvetésnek indokolásával. Egyébként is a törvényhozónak, ha meg akarja ismerni magát a költségvetést, fáradságos, nehéz és keserves munkát kell kifejtenie, mert ezt a költségvetést igy, ezeken a számoszlopokon keresztül nem tudja megismerni és még inkább megnehezítik a törvényhozó feladatát akkor, ha ezeket az alapokat elvonják és különféle labirintusokba bujtat ják el. Nagyon kérem a törvényhozás t. tagjait, ne járuljanak hozzá a földmivelésügyi minister urnák ehhez a szándékához. Legyen meg a törvényhozásnak az a joga, hogy ezt az alapot a törvény intencióinak megfelelően mindig a költségvetésen keresztül ellenőrizhesse; tudja legalább a költségvetésen keresztül, hogy mi történik ezzel az alappal- Ne adja magát oda a törvényhozás annak, hogy majd a zárszámadásokkal egyidejűleg tegyen erről az alapról a földmivelésügyi minister ur jelentést. Tudjuk nagyon jól, hogy a zárszámadásokhoz évek hosszú során keresztül nem tudunk hozzájutni. Ugy lehet, hogy a földniivelésügyi minister ur akkor már nem is lesz ministeri székben és igy nem is lesz módja elszámolni róla, amikor a legközelebbi zárszámadás a törvényhozás elé kerül. Márpedig mi ezért az alapért a földmivelésügyi minister urat tartjuk mindenkor felelősnek és ezt a felelősségrevonást csak akkor gyakorolhatjuk, ha a költségvetésben szerepel továbbra is ez az alap és ha a költségvetésen keresztül figyelemmel kisérhetjük, vájjon a törvény intencióinak megfelelően használtatik-e, fel ez az alap? Én tehát nagyon kérem a törvényhozás tagjait, ne járuljanak hozzá ahhoz, hogy ez az alap a költségvetés ellenőrzése alól elvonassék. Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Egészen érthetetlen a t. Nemzetgyűlés előtt az, hogy a létszámra vonatkozólag idézett számadataimat, de nemcsak az enyéimet, hanem t. Gaal Gaston képviselőtársam adatait is, a minister ur helyesbitette, anélkül, hogy ennek magyarázatát adta volna. A magyarázat az, hogy a kormány kiadott közben egy rendeletet, amelyben szabályozza a kormányzati tisztviselők státusviszonyait. Ebben a kormányrendeletben külön létszámokat állapit meg az egyes ügyágazatokra nézve. Maga a rendelet parancsolólag kimondja, hogy ebbe a költségvetésbe ezt a létszámot kell beilleszteni. Milyen visszás helyzet következik most be, ha ezt a költségvetést törvénybeiktatjuk és az a létszám, amelyet önök a kormányrendeletben megállapítottak, ezzel ütközni fog! Kérdés, hogy alkotmányjogi szempontból melyik most az érvényes? Kétségtelenül ez. Ez mutatja, hogy a kormány milyen kapkodóan dolgozik minden téren. Engem a számadatokban még senki meg nem cáfolt. Lehet, hogy a számadatok idézésében más felfogást követek, de lehetetlen, hogy ilyen ^jelentéktelen számot, amely kiugrik a költségvetési előirányzatból,^ amelyet a leglaikusabb ember is helyesen idézhet, én tévesen idéztem volna. Lojálisnak tartottam volna az igen t. minister ur részéről, hogy a számadatok közötti különbözőségre rávilágítson ugy, amint azt én tettem. Egyébként hozzászólva ehhez a tárgyhoz, az Erdei Alaphoz, nem találok kifejezést arra, hogy milyen minősités alá esik ez az eljárás: az Erdei Alapnak a költségvetésből való kihagyása. Megingathatatlan alkotmányjogilag és törvényalkotás szempontjából is az az álláspont, amelyet Gaal Gaston igen t. képviselőtársam kifejtett. Nem is hiszem, hogy a minister ur merné azt a felvilágosítást adni, hogy Gaal Gaston, de Szeder igen t. képviselőtársam felszólalása után is fen tartja azt, hogy az Erdei Alan kezelését kihagvia a földmivelési tárca köréből. (Gaal Gaston: El kell csapni azt a tisztviselőt, aki ilyenbe beleviszi a ministerét !) A konkrét törvény szempontjából nem is kívánok vele foglalkozni, mert ahhoz nincs hozzátenni valóm, amit e tekintetben Gaal Gaszton igen t. képviselőtársam előadott. De ha nem is állna fenn az 1923 : XX. te., abban az esetben is alkotmányjogi törvények tiltják azt, ho^y alapok létesittessenek állami pénzekből anélkül, hogy azok jövedelmei és kiadásai a költségvetésbe be ne illesztessenek. Ez nemcsak költségvetési kérdés, hanem ennél sokkal fontosabb: zárszámadási és a zárszámadást megelőző ellenőrzési kérdés is. Ha ez a költségvetésbe nem illesztetik bele, akkor önök az alapból történt utalványozásokat és a bevéte-