Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-560
A nemzetgyűlés 560. ülése 1926. évi május hó 26-án, szerdán. 143 megváltoztatni. Voltam bátor hivatkozni arra, hogy az Országos Erdészeti Alap kezelése módjáról, annak ugy jövedelmeiről, mint kiadásairól, vagyis céljáról törvény intézkedik. Voltam bátor tegnap rámutatni arra, sőt felolvastam a vonatkozó törvényszakaszt, amely expressis verbis megparancsolja a kormánynak azt, hogy az Erdei Alapról szóló számadásokat^ a költségvetésbe ugy a bevételi, mint a kiadási oldalon felvegye. Ez imperativ intézkedés, élő törvényből származik, az 1923. évi XX. t.-cikkből, amelyet a t. minister urnák ujabb törvényhozási intézkedés nélkül, saját hatáskörében megváltoztatni semmi körülmények között nem szabad. A mélyen t. minister urnák £IZ <iZ állítása, hogy ha költségvetésében ő mulasztást követ el, jegy törvény imperativ rendelkezését be nem tartja és ezt véletlenül a nemzetgyűlés nem j veszi észre és ennek folytán a nemzetgyűlés ezt a mulasztást nem konstatálja, akkor ezzel a t. minister ur a meglévő élő törvényt már megváltoztatta: ez olyan abszurd alkotmányjogi felfogás, amelyet senki, aki valaha csak alkotmányjoggal foglalkozott, magáévá nem tehet. Törvényt nem tudó ember igen sok van, még a nemzetgyűlésen is nagyon sokszor megtörténhetik, hogy olyan rendelkezést, olyan törvényes kötelezettséget, nmelj a minister urat köti, egyszerűen negligál és ha azt észre nem veszik, ha az véletlenül átcsúszik, semmi sem volna könnyebb, mint ennek bekövetkezése olyan esetben, mint a mostani is, amikor ezt a rendelkezést eldugják az indokolásba, amelyet esetleg sok ember át sem olvas vagy ha átolvas is, ennek az intézkedésnek tendenciáját, célját észre nem veszi. Mélyen t. minister ur, ha ezt az alkotmányjogi felfogást magunkévá tesszük, akkor az egész nemzetgyűlés tulaj donképen tökéletesen felesleges intézmény, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert hiszen akkor a t. minister ur egyszerűen besmuglízott intézkedésekkel az élő törvényeket hatályon kívül helyezheti. T. minister ur, én törvényre hivatkoztam. A törvény 4. §-a világosan megmondja, — s -nióla«; is felolvasom — hogy (olvassa): »Az Országos Erdei Alap évi kiadásait és bevételeit az állami költségvetésben a földmivelésügyi tárca állami erdészeti igazgatás címénél külön rovat alatt kell előirányozni, olyképen kell megállapítani, hogy az évi kiadások végösszege az illető évi bevételek végösszegének megfeleljen.« Itt tehát nem azt mondja a törvény, hogy »szabad« megállapítani, hanem »kell« megállapítani, »kell« belevenni. Ez imperativ intézkedés, amely elől sem a t. minister urnák, sem az összkormánynak, sem senkinek nincs joga kitérni, kivéve egy esetet, ha a nemzetgyűlés külön törvényben ezt a szakaszt megváltoztatja. Mármost mi a helyzet? A minister ur nem jött egy novellával, hogy a nemzetgyűlést előzetesen kéri, hogy ezt a törvényes intézkedést ne kelljen betartani és költségvetéséből kihagyhassa ezt a tételt, hanem a minister ur egyszerűen kihagyja azt a tételt minden előzetes engedély nélkül és az indokolásba belebujtatott felhatalmazással akarja fedezni magát. Ezt az alkotmányjogi eljárást, amíg élek és ezen a helyen ülök, a magam részéről soha akceptálni, soha apnrobálni, soha helyeselni nem fogom, sőt a legmesszebbmenőleg tiltakozom minden ilyen törvényszegés és az alkotmány kijátszása ellen. Ami nem a dolog elvi részét, hanem a minister mmak a, megjegyzését illeti, hogy semmi NAPLÓ. XLIV. hasznunk sem volna belőle, ha benne lennének is az Állami Erdei Alapról szóló költségvetési tételek a költségvetésben, bátor vagyok a t. minister urnák ezt a nézetét sem osztani, mert a bevételi oldalon akkor igenis, be kellene véve lenniök mindazoknak a címeknek, amely címeken jövedelem folyt be ebbe az alapba, maga a törvény szabja meg, hogy milyen címen folyhat be oda egyáltalán jövedelem, a kiadási címen pedig tételről : tételre, legalább csoportonként meg kellene jelölve lennie annak, hogy ezt az alapot a It. minister, ur, mely célokra fordította és hogy azok a célok, amelyekre fordította, megfelelnek-e a törvény 3. §-a rendelkezésének, amely világosan megmondja, hogy ezt az Erdei Alapot milyen célokra szabad fordítani'? Igenis, az ellenőrzés lehetősége ekkor megvolna;, holott igy, ahogy a minister ur ezt a kérdést elintézi és kezeli, egyfelől élő törvényt sért, másfelől pedig kizárja még a lehetőségét is annak, hogy ennek az alapnak esetleges nem törvényszerű felhasználása tekintetében a nemzetgyűlés a legcsekélyebb mértékben is tájékozódbassék. Mélyen t. minister ur, nem tehetek tehát róla, kénytelen vajgyok követelni azt, hogy a minister ur a törvény rendelkezéseit, betartsa. A minister urat valamire törvény kötelezi, uj törvény pedig nincs, amely ez alól a kötelezettsége alól a minister urat feloldotta volna-, tehát a minister urnák önhatalmúlag kihagyni a költségvetésből ezt a tételt nem szabad, ha pedig megteszi, törvényszegéssel törvényellenesen jár el, amihez én beleegyezésemet adni semmi körülmények között nem fogom. Újólag is hangsúlyozóin, alkotmányjogi elvi szempontok is követelik, hogy a minister ur törvényes kötelezettségét betartsa, másfelől pedig a nemzetgyűlésnek csak! egyetlenegy módja van arra, hogy ennek az alapnak törvényszerű felhasználásáról meggyőződhessék: ha a minister ur törvényben előirt kötelezettségét teljesiti. Azokkal a szállongó hírekkel szemben, amely hirek ennek az alapnak felhasználásáról — hogy ugy fejezzem ki magam — a piacon vannak ... (Maver János földmivelésügyi minister: Mi az? Tessék megmondani!) Az, hogy elköltötték a vidéki erdőigazgatósági paloták megvásárlására — ez az egyik, (Mayer János földmivelésügyi minister: Egy fillért sem költöttünk erre!) a másik az, amit tegnap mondottam- hogy az alföldi erdősítések kormánybiztosának leendő javadalmazását állítólag ebből az alapból akarják kiutalni. Ha ez nem igaz, nagyon örülök rajta. Ha felszólalásom következtében ez lehetetlen lesz, akkor már maga ez a körülmény megérte a felszólalást. A szakaszt különben nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik 1 Láng János jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! A földmivelésügyi minister ur a tavalyi költségvetésnél kisérelte meg sikeresen egy tételes törvénynek a, költségvetés indokolásával való hatályon kivül helyezését. Az 1913. évi XIII. te. világos rendelkezései változtattattak meg tavaly ugyancsak igy az indokolással, mint ahogy most a földmivelésügyi minister ur ugyancsak egy tételes törvényt, az 1923 : XX. te 4. §-át akarja megváltoztatm pusztán a költségvetés indokolásával. Méltóztassék elképzelni, t. földmivelésügyi minister ur, mit jelent az. ha ad absurdum visszük ezen az utón a törvényalkotást, amelyen a földmivelésügyi minister ur most — ugy látszik — évrőlévre megjelenik a költségvetéssel. Akkor ha ezt az utat akarjuk járni, hatályon kivül helyezhetjük a tételes törvények egész tömegét a 21
