Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-560

136 Lá nemzetgyűlés 560. ülése 1926. évi május hó 26-án, szerdán. gyarövári Műtrágyagyár egyáltalában nincs benne a kartellbon, az kartellen kivül áll, de tisztelettel megjegyzem, hog-y a békebeli árak­nál ma a műtrágyaárak nem nagyobbak, a múlt évben a békebeli áraknál sokkal alacso­nyabbak voltak, ma pedig körülbelül a b.éke­áraknak felelnek meg. Az igaz, hogy nekünk a Danica különösen nagy versenyt támaszt, az összes olasz műtrágyagyárak könnyebben jut­nak hozzá a nyers foszfáthoz és olcsóbb az ő termelési költségük és épen azért támasztanak versenyt. Én egyáltalában nem ellenzem azt, annak ellenére, hogy a földmivelésügyi minis­terium részvénytöbbsége fennáll a Magyar­óvári Vegyiipari Rt.-nál, hogy a külföldi mű­trágya bejöjjön, ha az olcsóbb, mint ahogy mi elő tudjuk állítani. Termelési szempontból nem az a fő, hogy egy iparvállalat minél na­gyobb hasznot tudjon magának biztosítani, ha­nem fő az, hogy a szükséges eszközöket a gaz­daközönség minél előnyösebben tudja meg­kapni (Helyeslés) és hogy a termelési eszközök minél olcsóbbak legyenek. Mi tehát egyáltalá­ban nem görditünk akadályokat az elé, hogy az olcsóbb külföldi műtrágya ide bejöjjön, és mi a Magyaróvári Műtrágyagyár árainak megállapításánál mindenkor követjük azokat az árakat, amelyeket a külföldi gyárak elő­írnak. A határszéli állatforgalomra vonatkozólag is tett megjegyzéseket Pintér László képviselő­társam és e tekintetben enyhítéseket kért, A határszéli állatforgalom korlátozása a csem­pészés megakadályozásával és az állategészség­ügyi szempontokkal van kapcsolatban, tehát ezeket a szigorított rendelkezéseket e tekintet­ben az említett szempontokból fenn kell tar­tani. Most azonban, miután ezek a rendelkezé­sek és intézkedések kölcsönösek a határszéli forgalomban, azt hiszem, hogy ha az osztrá­kokkal megkötött állategészségügyi egyezmény életbe fog lépni, ezeket a rendkívül szigorú intézkedéseket némileg enyhíteni tudjuk, úgy­hogy az nem fog olyan terhes lenni a határ­széli állattartókra és állattenyésztőkre. Szeder Ferenc t» képviselőtársam azt a kér­dést intézte hozzám, hogy mondjam meg azt, hogy Békéscsabán miért nem kapták meg még a mai napig sem a házhelyet a házhelyigény­lők. Ezzel a kérdéssel t. képviselőtársam kissé elkésett, mert ezt a kérdést inkább az igazság­ügyminister úrhoz intézhette volna, amikor itt a földbirtokrendező bíróság költségvetését tárgyaltuk. Én a Földbirtokrendező Bíróság ítéleteire nem tudok semmiféle befolyást gya­korolni s hozzám e tekintetben panasz még nem is érkezett. Ha a t. képviselő ur esetleg egy sürgető kérvényt juttat hozzám, illetőleg az érdekeltek ilyen kérvényt nyújtanak be hozzám vagy a képviselő ur nyújt be az ér­dekeltek nevében ilyen kérvényt, szívesen meg fogom sürgetni az elintézést, ennél egyebet azonban nem tehetek. (Szeder Ferenc: Elég szomorú! — Halász Móric: Épen önök nem akarták!) Szeder Ferenc t. képviselőtársam kijelen­tette, hogy a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági munkáskérdés annyira össze­függ egymással, hogy botorság volna azt ketté­választani. Ebben teljesen megegyezik az én álláspontom Szeder Ferenc igen t. képviselő­társam álláspontjával, énen azért nem enge­dem, hogy más tárca keretébe kerüljön a mun­kásügyek intézése, mert teljesen azonos a fel­fogásom, hogy ez a két dolog annyira össze­füg-g, hogy a mezőgazdasági munkásügyek más ministeri tárca keretébe nem is tartoz­hatnak, mint a földmivelésügyi tárca keretébe. Ott intézzük a mezőgazdasági munkások szo­ciális ügyeit és mindent elkövetünk, hogy en­nek a feladatúinknak meg is feleljünk. Szilágyi Lajos t. képviselő ur a békési ár­vizese tből kifolyólag hivta fel a kormány figyelmét arra, tegyen lépéseket, hogy ez az eset többé meg ne ismétlődjék. Tisztelettel je­lentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a nemzet­közi állandó vízügyi műszaki bizottság utján már annakidején megtettük azokat az intézke­déseket, amelyeket Szilágyi Lajos t. képviselő­társunk reklamált. Mindien előrelátható és lehető intézkedés megtétetett, hogy ne ismétlőd­jék meg az, ami a békési árvizkatasztrófa ide­jén megtörtént. Annakidején a vízügyi műszaki hírszolgálat volt hiányos, de e tekintetben az említett bizottságnáll és az érdekelt kormá­nyoknál már megtettük az intézkedéseket, hogy ezek a hiányok pótoltassanak és máskor elő ne fordulhassanak. (Helyeslés.) Ami az árvízkárosultak segélyezését illeti, bátran el merem mondani, hogy elemi kár ese­tén radikálisabb, gyökeresebb és teljesebb in­tézkedéseket kormány még nem tett és hatható­sabb támogatást még nem, nyujtofü mint amit mi tettünk a békési árvizterületen. Az egész országra kiterjedő gyűjtést indítottunk és azok­nak a házhely tulaj donosoknak, akik az 1920. évi XXXVI. tcikk alapján jutottak házhely­hez, — akik nagy áldozattal és erőfeszítéssel felépítették házaikat s azok ott az árviz követ­keztében összeomlottak — ezeknek a segély­összegből teljesen ingyen állítjuk helyre há­zaikat, úgyhogy abban a helyzetben lesznek, hogy jobb házat fognak kapni, mint amely összedűlt. Ezek a házak ugy egészségügyi, mint higiéniai szempontból is sokkal lakályo­sabb épületeik lesznek és nem olyan lazán épülnek, mint azok a házak, mint amelyek ott összeomlottak. A segélyezés terén is az egész vonalon olyan intézkedéseket tett a ikormány, amelyeknél gyökeresebb intézkedés még* elemi kár esetén nem történt. Szilágyi Lajos t. képviselőtársam felelőssé tett engem a pénzügyi leromlás miatt és azt mondotta, hogy a pénzügyi leromlásért én is felelős vagyok, mint a kormány tagja, tehát ő ezt a felelősséget reám hárítja. Ezt a felelős­séget én szíves készséggel vállalom, mert ma, mikor a pénzügyi viszonyok stabilok és ami­kor a költségvetési egyensúly helyreállott, nincs könnyebb, mint ezt a felelősséget vál­lalni. Egy ilyen nagy pénzügyi válság után, mint amely után ma vagyunk, —nem mondom, hogy állapot, amely ma fennáll nagyon kedvező, ideális és minden irányban kielégítő — mégis a haladás utján olyan stádiumba ju­tottunk, amely biztató, sőt biztos kilátást nyújt arra, hogy helyzetünk fokról-fokra ked­vezőbbé fog válni. (Ugy van! e Ugy van!) Ami a Faluszövetség ügyét illeti, erre is kitért Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársam ós én hálás vagyok azért, hogy elismerte a Faluszöyetség fontosságát és azt, hogy ez a Szövetség, mint társadalmi szervezet, milyen fontos feladatot van hivatva betölteni. Azt mondotta Szilágyi Lajos t- képviselőtársunk, hogy ott ügynökösködéssel és üzletkötéssel foglalkoznak. Ez nem áll. Mindazok a támadá­sok légből kapottak és elfogultságból erednek, amelyekkel én itt foglalkozni nem kívánok. mert hiszen kivizsgáltattam gyökeresen a helyzetet és mindazokat az észrevételeket, amelyek itt elhang*zottak, figyelembe fogom venni a vizsgálatnál és módomban fog állni később tiszta képet nyújtani a kérdésről. De a vizsgálat mai stádiumában is kijelenthetem,

Next

/
Thumbnails
Contents