Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-560

À nemzetgyűlés 560. ülése 1926. évi május hó 26-án, szerdán. 13? hogy rosszindulatból és elfogultságból fakad­tak a támadások és amint én látom, a vizsgá­lat teljesen tisztázni fogja az érdekelteket. A Faluszövetségnél semmiféle ügynökösködés, visszaélés és semmi néven nevezendő üzlet­kötés nines; ez egy társadalmi szervezet, amely politikával egyáltalában nem foglalkozik s azoknak a falusi elemeknek érdekeit törekszik védeni társadalmi utón, akik tagjai sorába szegődnek. (Strausz István: Kár volt a kor­mányzó személyét bevonni oda!) T. Nemzetgyűlés! Graeffl Jenő t. képviselő­társam a mezőgazdasági kamarák ügyét tette szóvá és a takarékosság elvére való hivatko­zással kérte azok számának redukcióját. (Reischl Richard: Semmire se valók!) Nem tudom megérteni a gazda-közönséget, hogy nem tud teljesen megbarátkozni ezzel az intézmény­nyel. (Forster Elek: Ez érthető!—Gaal Gaston: Ha nem volna olyan drága! De 13 milliárdot nem ér meg- a munkássága!) Forster Elek és Gaal Gaston t. 'képviselőtársaim azon a néze­ten vannak, hogy ez az intézmény nem éri meg azt az összeget, amelybe tulaj donkép ke­rül. (Gaal Gaston: Egy tizedrészét se! — De­rültség! — Forster Elek: Egy is elég volna!) Méltóztassanak, t. képviselőtársaim, össze­hasonlítani a németországi és a külföldi kama­rák költségeit azokkal a költségekkel, ame­lyekbe a mi'kamaráink kerülnek. (Gaal Gaston: Azok gazdag államok! Megtehetik, db mi kol­dusállam vagyunk!) A vonatkozó törvény a földadó 4%-át álla­pitja meg kamarai költség címén és mi ennek csak 2%-át vettük igényibe, de niáir akkor kifo­gásolta az érdekelt gazda'közönség egyrésze a kamarák költségeit, -amikor csak V2 % volt a hozzájárulás. (Gaal Gaston: Annyit se ér meg! — Reischl Richard: Nem kell senkinek! — Forster Elek: A központnak van értelme, a többi semmit se ér!) T. képviselőtársam, ez semmi egyéb, mint lekritizálása önmagunk­nak, mert ha a gazda'közönség a maga védő­szerveibe nem tud életet és értéket belevinni, akkor a gazdaközönsiég a maga értéktelenségé­ről állit ja ki a bizonyítványt. (Gaal Gaston: Kinek van pénze a harmadik vármegyébe oda­utazni?) T. képviselőtársam, ha vannak hibák, ezeket ki lehet javítani, de ezt az érdekkép­viseletet a gazda'közönségnék magának igy le­kritizálni, hogy nem ér semmit, nem helyes. (Gaal Gaston: Nem! Csak nem szeretünk ha­szontalan tápintézeteket fentartani!) T. képviselőtársam tegnap egy jelentést mutatott nekem és a legnagyobb elismeréssel adózott erről a jelentésről, tehát ellenkezésbe jut önmagával. (Gaal Gaston: Alközpontiról más a véleményem!) Ellenkezésbe jut önmagá­val t. képviselőtársam, mikor azt az intézményt kritizálja le, amelynek jelentéséről ilyen elis­meréssel adózik, mert hiszen adatgyűjtés és ér­dekképviselet tekintetében ez az intézmény olyan eredményeket tud felmutatni, hogy még sem lehet ezt az intézményt, amely a gazda­közönség érdekében dolgozik, igy lebecsülni. Ismételten hansúlyozom, tessék a kamarákba életet vinni ós tessék arra törekedni, hogy ezek a kamarák céljaiknak és azoknak a .szempon­toknak megfeleljenek, amelyeket a képviselő urak fontosaknak tartanak, akkor aztán a ka­maráról ez a lesújtó kritika is meg fog szűnni. (Gaal Gaston: Graeffl bácsi csak nem ellen­zéki? Azt már igazán nem lehet rá mondani! — Derültség.) Kérem szépen, ez lehet egyéni felfogás, az én felfogásom azonban az, hogy a kamara nagyon szépen halad azon az utón, hogy a kamara nagyon értékes és hézagpótló intézménnyé legyen és én tisztelettel bejelen­tem, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a kivánságot honorálva, a kamarák működését redukáljam vagy a hozzájárulási költségek szempontjából olyan előterjesztéseket tegyek, hogy a kamarai illetékek leszállittassanak. (Forster Elek: Nagyon üdvös volna! — Gaal Gaston: Majd leszállítja az élet, minister ur! — Zaj a középen. — Elnök csenget. — Gaal Gas­ton: Elég a tápintézetekből, nem kérünk be­lőle! Snapszozó testület!)) T. Nemzetgyűlés! Még néhány rövid meg­jegyzést kivánok tenni Gaal Gaston képviselő­társamnak az erdei alap kezelésére vonatkozó észrevételeire. Gaal Gaston t. képviselőtársam roppant erős kifejezéseket használt és alkotmányjogi sérelemnek és megkótyagosodott bürokrácia munkájának nevezi azt (Gaal Gaston: Mást nem is lehet rá mondani! — Derültség.), hogy az er­dei alapról szóló intézkedés magából a költség­vetésből kihagyatott és (Gaal Gaston: Az indo­kolásból!) és az erdei alapról szóló törvény meg lesz változtatva ezzel a törvénnyel, ha a költségvetés törvényerőre lesz emelve. (Gaal Gaston: Ez egészen alkotmányjogi novum! Indokolással lehessen törvényt megváltoztatni!) A költségvetésben az erdei alap nincs benne, az indokolás csak magyarázza a rendelkezési részt és az indokolásban van a rendelkezési rész tulaj dónk épeni magyarázata és ha ez tör­vényerőre fog emelkedni, akkor törvényerőre fog emelkedni az erdei alapra vonatkozó rész is. (Gaal Gaston: Szóval, ha a minister ur egy tör­vénytelenséget csinál, ez a törvényt megváltoz­tatja!) Ami az erdei alap felhasználását illeti, e te­kintetben sem felel meg a valóságnak az az észrevétel, amelyet Gaal Gaston t. képviselőtár­sam idevonatkozólag megtett. A Faértékesitési Hivatal felszámolásából erednek azok az ösz­szegek, amelyeken az erdőgazdaságok épületei Vásároltattak. Ekek még akkor, amikor vásá­roltattak, nem tartoztak az erdei alaphoz. De egyébként is, amint méltóztatnaic látni, a beru­házások címén egy összeg van felvéve, az erdő­igazgatósági székházak építési költségeire, itt tehát költségvetésileg történik gondoskodás. (Gaal Gaston: Nem az alapból!) Nem az alap­ból. Azért nem történt az alap igénybevétele erre a célre, mert költségvetésileg történt in­tézkedés, hogy az erdőigzgatóság székházai­nak vételére egy összeg rendelkezésünkre áll­jon. (Gaal Gaston: Azért kell erre nézve szám­adást idehozni!) A költségvetési előirányzat s zárszámadásnál kerül arra sor, hogy az alap felhasználására nézve a kontroll megtörténhes­sék és a képviselő urak lássák, hogyan, miként és milyen célra lett az erdei alap felhasználva. (Gaal Gaston: Mi van a kiküldetések és átköl­tözési költségek 161 milliójával?) A selyemtenyésztés kérdését is erős bírá­lat tárgyává tette Gaal Gaston képviselőtár­sam. Én nem tudom megérteni, hogy az üze­meknél épen a selyemtenyésztés kérdése az, amely legtöbbet foglalkoztatj cl El képviselő urat. Ez olyan üzem, amely az államnak pén­zébe nem kerül és amely csak jövedelmet hoz az államnak. Egy szerződés áll előttünk, ame­lyet még a Wekerle-kormány kötött, amelyet felbontani nem tudunk és amely csak 1936-ban fog lejárni. Ezt a szerződést mi betartani tö­rekszünk. Mi semmi ingerenciát nem tudtunk gyakorolni arra, hogy ez a szerződés helyesen vagy helytelenül köttessék meg. Egy szerző­dést kaptunk át örökségképen, amelynek alap­ján ennek a selyemfonódának bérleti társa­20*

Next

/
Thumbnails
Contents