Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-559

130 A nemzetgyűlés 559. ülése 1926. évi május hó 25-én, kedden. és a b iróság- roppant precízen, törvényszerűen, de perrendszerüen intézi a dolg-okat és ezért nyúlik évtizedekre az eljárás. A folyó évben saját községemben próbatagositást végeztettem, és egy esztendő alatt teljesen lebonyolódott az egész tagositási eljárás. A térképek, a földkönyvek, mind az érdekeltségek kezébe kerültek és a hitelesítés is keresztülvitetett. Tanúbizonysága ez annak, hogy nem kellenek évtizedek arra, hogy a tagositási eljárás lefolytatható legyen, hanem megfelelő ellenőrzés mellett, rövid idő alatt is lebonyolíthatók. Az igazságügyniinisterrel történt megbeszélés alapján egy törvényjavaslattal fogok a nemzetgyűlés elé jönni és a földmivelésügyi ministeriuni felügyeletét a tagositási eljárásra, annak megkezdésétől befejezéséig biztosítani kívánnám. így óhajtanám sürgetni a tagosítás keresztülvitelét. Továbbá az állandó tagositási alapnak is megfelelő dotálásával törekszem majd előmozditani a tagosítást, mert most olyanformán van a dolog, hogy a világháború befejezése óta dotálva ez az alap nem lett és nem voltunk képesek a tagositó érdekeltséget abban a támogatásban részesíteni a költségek előlegezése szempontjából, amelyben már a háború óta részesültek. Ezidőszerint 60 községben folyik a tagosítás s azt hiszem, hogy ha megfelelő törvényszerű támogatást nyújtani képesek leszünk, még nagyobb arányban indul meg ezen a téren is a tevékenység'. A másik nagyobb és komorabb akciót, amelyet folyamatba kívánnék tenni, a szikestalajok megjavítása terén tervezem. Mint ahogy a legutóbbi költségvetési vitánál már jeleztem, a szikestalajok megjavítására egy központi talajjavító bizottságot létesítettem. Ez a központi talajjavító bizottság kísérletügyi intézményeinkkel kapcsolatban már eddig is szép és nagyon jelentős eredményeket ért el. Ugy van az, mint ahogy a magyar ember mondja, hogy a szikes földbe, abba a megholt talajba valami életet kellene bevinni. Ez tényleg megholt talaj, inert hiányoznak belőle azok az organikus részek, amelyek a termelésre alkalmassá tennék. Az eddigi kísérletek meglehetősen" szép eredménnyel kecsegtetnek és remélhetőleg ezeket az óriási kiterjedésű területeket vissza tudjuk hódítani a kultúra és a termelés számára. Ezeket a területeket most már térképezzük, felvételezzük és ezeknek az előmunkálatoknak befejezése után nagyobbarányu akciót fogok ezen a téren is folyamatba tenni és az idevonatkozó költségeket is remélhetőleg meg fogom kapni. Kisérletügyi intézményeinknek felszerelésére 1*1 milliárdot fordítottam, szintén a költségvetésen kiyül, a-hasznos beruházások címén a rendelkezésemre bocsátott összegből. Remélhetőleg kisérletügyi intézményeink, amelyek Európában a hasonló intézmények között első helyen állanak, fokozottabb mértékben tudnak a termelés szolgálatába állni és a hozzájuk fűzött várakozásoknak megfelelni. A földreform kérdéséA^el nem akarok hoszszabban foglalkozni. Az igazságügyminister ur a kisebb tárcák költégvetésének tárgyalásánál ismertette azokat a statisztikai adatokat, amelyek a Földbirokrendező Biróság működésére vonatkoznak. Ezeket a statisztikai adatokat én szükségtelennek és feleslegesnem tartom itt újból felsorolni. Az igazságügyminister ur által ismertetett adatokból megállapítható, hogy több mint egymillió katasztrális hold föld került uj birtokosok kezébe. Bejelentette az igazságügyminister ur azt is, hogy a Földbirtokrendező Biróság remélhetőleg még ebben az ' esztendőben meghozza Ítéleteit az egész vonalon és be fogja fejezni működését. (Helyeslés.) A földmivelésügyi ministerium működését és tevékenységét azonban nem tekinti befejezettnek akkor, amikor a r Földbirtokrendező Biróság befejezte működését, mert meggyőződésem szerint mindent el kell követnünk, hogy ezek a kis emberek a földet necsak megkapják, hanem azt meg is tarthassák. (Helyeslés.) Mint a legutóbbi költségvetés tárgyalása alkalmával is bátor voltam jelezni, a földhözjutottak földjeinek megmunkálása terén messzemenő intézkedéseket vettem tervbe. Ahol közegeim utján arról értesültem, hogy azokat a földhözjuttatottakat, akiknek nincs instrukciójuk és berendezésük, rendkívül kiuzsorázzák és olyan árakat kértek tőlük a szántásért, amelyeket azokat megfizetni nem tudtak, ott azonnal módját ejtettem annak, hogy ők szövetkezzenek^ és védekezzenek a kiuzsorázás ellen és szántógépek beállításával abba a helyzetbe juttattam őket, hogy földjeiket megszánthassák. (Helyeslés.) Eddig körülbelül 50 ilyen szántóérdekeltség van, és mindenütt, ahol ezek a szántógépek megjelentek, enyhült a helyzet és normális mértékre szálltak le az uzsora jellegű szántási árak. Nagyobb arányú akciót kívánok folytatni a házhelyhez jutottak támogatása érdekében, hogy házaikat felépíthessék. Igaz, hogy az az Ötmilliónyi összeg, amely ezen a címen rendelkezésemre áll, nagyon csekély és ebből csak egy töredékét tudom kielégíteni azoknak az igényeknek, amelyek ezen a téren felmerülnek. Arra törekszem tehát, hogy ezt az összeget növeljem és máris kilátásom is van rá, hogy olyan összeg áll majd rendelkezésemre, amely nagyobb arányúvá teszi ezt az akciót, sőt teljesen elegendő lesz arra a célra, amelyet ezzel szolgálni kivánok. (Helyeslés.) Sok vád ért azért, hogy ezen a téren nem mutatkozik konkrét eredmény. Azt az öszszeget azonban, amely erre a célra eddig rendelkezésemre bocsáttatott, csak február végén vagy március elején tudtam megkapni és ez idő óta azok a szervek, amelyek úgyszólván önzetlenül a nagy szociális cél érdekében fejtenek ki elismerésreméltó és dicséretes tevékenységet, az akció megszervezésével vannak elfoglalva. Mint mondottam, kilátás van azonban arra, hogy most már hamarosan olyan mérvet ölt az akció, hogy a kívánt eredményeket fel tudja mutatni. A vízügyi munkálatok térién serényen folynak a munkálatok. A múlt évben 203 milliárd, az idén 116 milliárd, összesen tehát 319 milliárd korona lett rendelkezésemre bocsátva abból a célból, hogy ezt vizi társulatoknak adjam megfelelő kamatozás mellett. Ezek az összegek kölcsön formájában lettek kiadva s az esedékesség napján a társulatok kötelesek visszafizetni. Sok vád ért és több felszólaló hangoztatta, hogy ezek

1 a tájrsulatok nem megfelelő miáirté'kben foglalkoztatják a munkásokat és nem megfelelő arányban indították meg a munkát. (Graeffl Jenő: Ugy van!) Jól tudjuk, hogy a folyó év tavaszán nagyobb áradások voltak és azok a mélyedések, ahol a munkálatokat épen eszközölni kellett volna, vízzel voltak borítva, úgyhogy csak később tudtak a társulatok munkához látni. Mikor azonban a viz letakarodott, hozzáláttak a munkálatokhoz és most állandóan felügyelet alatt vannak, hogy a munkálatokat tényleg folytathassák, azokat a nehézségeket, amelyek á munkanélküliség terén fennállanak, enyhítsék és hogy a földmunkások, akik úgyszólván teljesen,