Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-559
A nemzetgyűlés 559. ülése 1926. évi május hó 25-én, kedden. 131 munkanélküliek voltak, foglalkoztathatók legyenek. A szegedvidéki vadvizek lecsapolása terén nagyobb akciót indítottam és a folyó év tavaszán az érdekeltséget értekezletre hívtam öszsze. Az egész érdekeltség egyhangúlag- a mellett nyilatkozott, hogy ezeket a munkálatokat végre kell hajtani, önálló társulattá alakulni azonban nem tudtak. Azt az előterjesztést tették akkor a szakkörök, hogy a lecsapolási törvény alapján a már meglévő és működésben levő társulatokhoz kapcsoljuk őket és igy bonyolítsuk le az egész eljárást. Később azonban más indítvány, merült föl, hogy a Duna völgyi Lecsapoló és Öntözőtársulat mintájára javaslatot kell a nemzetgyűlés elé terjeszteni és törvényhozási utón kell biztosítani a munkálatok lefolytatását. Ez most még tárgyalás alatt van és valószinü, hogy azt a módot fogom elfogadni, hogy törvényhozási utón fogunk gondoskodni arról, hogy ez a körülbelül 180.000 katasztrális hold terület a kultúrának, a művelésnek visszaadassék és a vizzel boritott területek teljesen vizmentesittessenek. (Helyeslés.) Több képviselőtársam foglalkozott a munkásügyekkel. A mezőgazdasági munkásügyekre én rendkivül nagy súlyt helyezek, súlyt helyezek pedig, amint már többször kifejtettem, azon oknál fogva, mert a magyar társadalom szempontjából, de magyar nemzeti szempontból is olyan értékes társadalmi osztályt látok a magyar mezőgazdasági munkásosztályban, hogy elsősorban nemzeti szempontból, de közgazdasági szempontból is fontosnak tartom, f hogy ezekkel a munkásokkal foglalkozzunk és szociális szempontból őket a legmesszebbmenő támogatásban részesitsük. Szeder t. képviselőtársam foglalkozott ezzel a kérdéssel 1 , amely az ő kedvenc témája és nagyon helyeslem, ha ezt a kérdést állandóan felszínen tartja, E kérdésben meglehetősen értékes felszólalásai vannak és én mindig szívesen hallgatom ezeket és szivesen veszem, ha valaki okos gondolatokkal és indítványokkal ezen a téren vagy bármily téren segitsésreimre jön mert ezeket esetleg fel tudom használni. Szeder t. képviselőtársam jól tudja, hogy a minimális munkabérekrőíl szóló törvény hatályát folyó évre is kiterjesztettem. A képviselő ur ennek a törvények hatályát teljesen semmisnek jelentette ki és azt mondotta- hogy annak semmiféle hatása a napszámbérekre és keresetre nincs. Ellenkezésbe: jött azonban magával, amikbr nyomban kijelentette, hogv aboli a münkabérmegállapitó bizottságok 1 működtek és a minimális napszámbéreket megállapították, mégis jobb volt a kereset és a munkások előnyiösebb helyzetbe jutottak. Én nagy súlyt helyezek erre a törvényre és igenis kijelentem, hogy ennek nagy hatása van és a mezőgazdasági munklások kiuzsorázása ellen messzemenő védelmet nyújt. Nem elégedtem meg azzal, hogy enneki a törvénynek hatályát a folyó évre is kiterjesszem, hanem szigorú rendeletet adtam le a főispánokhoz, a gazdasági felügyelőkhöz, az alispánokhoz és egyéb alsó hatóságokhoz, hogy mindenhol, ahol munkások és munkáltatók munkaszerződéseket kötnek vizsgálják felül ezeket a szerződéseket és ha azt látnák, hogy valami közbelépésre vagy hatósági intézkedésre van szükség, haladéktalanul terjesszék fel hozzám ezeket a szerzíődésekiet, melyeknek megvizsgálása után fogok: dönteni és szociális szempontból a munkásoknak azt a védelmet nyújtani, amely védelemre níálani mindenkor számithatnak. Szeder Ferenc t. képviselőtársam rámutatott egy esetre, amikor a minimális napszámbér megállapítása után a munkabért hatósági-, lag leszállították. Ebben igaza van, ez megtörtént eset, Azonban ott annyira enormisan és az ottani gazdasági viszonyoknak meg nem felelő mértékben emelték fel a napszámokat, hogy nem tudták azokat megfizetni a gazdák, a munkaadók. Márpedig nem érdeke a munkásnak, de nem közgazdasági és nem is szociális érdek az, hogy olyan lehetetlen helyzetet teremtsünk,^ hogy megakadjon az egész termelés és az egész közgazdasági élet, Az az érdek, hogy találjuk meg azt a mértéket, amelyet be kell tartanunk szociális szempontból ugy, hogy a munkás megkapja szorgalmának becsületes munkadíját és a termelés se váljék lehetetlenné, mert ha olyan napszámot állapítanánk meg, hogy azzal a gazdasági fejlődést akasztjuk meg, ezzel nem tennénk szolgálatot sem a közgazdasági, sem a szociális, sem a munkáskérdésnek, hanem mindennek csak ártanának. (Kabók Lajos: Attól még nagyon messze vagyunk!) Messze vagyunk még, az igaz, de egyetlen ilyen eset előfordult. Amióta a minimális napszámbérek megállapításáról szóló törvény életbelépett, ez az egyetlenegy eset fordult elő. Máshol inkább az volt a hiba, hogy a munkabérmegállapitó bizottság a minimumon alul állapította meg a napszámokat. Ha azután az ilyen esetekben a felebbezés hozzám kerül, saját hatáskörömben minden egyes esetben arra a színvonalra emelem a napszámbéreket, amely szociális szempontból a munkások érdekeinek feltétlenül megfelel. A munkások érdekeinek megvédése céljából létesített munkásjogvédő-iroda az elmúlt évben is nagy sikerrel töltötte be a maga feladatát. Rendkivül nagy tömegben jönnek ide a mezőgazdasági munkások és ha akármilyen ügyesbaios dolgaik vannak, bizalommal fordulnak hozzánk, mi pedig szeretettel fogadjuk őket és azzal a szociális érzéssel intézzük el ezeket az ügyeket, amelyet ez a kérdés nemzeti és közgazdasági szempontból megérdemel. A mezőgazdasági munkások kötelező baleset elleni biztosításáról szóló törvényjavaslat elkészült. Szeder Ferenc t, képviselőtársam reklamálta ezt a törvényjavaslatot is. Bejelentem, hogy a tervezet elkészült, a legközelebbi időben szakértekezlet elé fogom terjeszteni és azután a nemzetgyűlés elé fog kerülni. Ha ez a javaslat törvényerőre fog emelkedni, mint ahogyan remélem, akkor a munkáskérdés ezen a téren a modern kor minden igényének megfelelően lesz megoldva. A mezőgazdasági munkások kötelező betegség elleni biztosításáról szóló törvényjavaslat szintén munkában van. Ez még nem készült el. Ha elkészül, szintén szakértekezlet elé fog kerülni. Azonban még pénzügyi akadályai is • vannak annak, hogy ezt beterjesszük és ezért is késik. Szükségesnek tartom, hogy tájékoztassam a nemzetgyűlést azokról az összegekről, amelyeket én a költségvetés keretein kivül tárcám részére hasznos beruházások címén kaptam. Ezek az összegek a következők: Az ármentesitő társulatok részére az elmúlt év első felére 14.000.000 aranykorona kölcsönt kaptam, az állattenyésztés fejlesztésére 1,500.000 aranykoronát, a tejszövetkezetek megszervezésére 600.000 aranykoronát, a borértékesítés... (Kabók Lajos: Ezek hasznos beruházások! — Perlaky György: Az ármentesítés nem hasznos beruházás'? A borértékesítés nem használ a szőlőmunkásoknakf) Az ármentesítés termé-.
