Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-559

104 A nemzetgyűlés 559. ülése 1926. évi május hó 25-én, kedden. rendelkezik, meg egyéb vegyi beavatkozással, — értem alatta a különféle műtrágyákat — annak módja van ezeket a területeket is termésre hozni, a kisgazda, a kisember azonban ezekkel a földekkel r abszolúte semmire sem. megy. Én ezt a kérdést elhibázottnak látom és olyannak, hogy a magam részéről szívesen vissza is csinálnám. Azt a 100.000 holdat, amelyet az emiitett okból nem vettek birtokba azok, akiknek érdekében a juttatás történt, visszautalnám annak a nagybirtoknak komplekszumába, amelyből kihasitották, mert így módot nyerünk arra, hogy ezek a területek művelés alá kerüljenek, holott ma parlagon hevernek. Méltóztassanak megengedni, hogy a házhelyek kérdésében megállapítsam azt, hogy megítélésem szerint a kormánynak ezen a téren van a legnagyobb sikere. Aki jár az országban és figyeli a falvak környékét, megállapithatja, hogy a legtöbb falu mellett szászával épültek az ui épületek, az uj lakások amelyekben a földjét, házát, hazáját szerető mezőgazdasági munkás aki családot akar alapítani, lakáshoz jutott. A legnagyobb örömmel állapítom meg ezt a körülményt és csak arra vagvok bátor kérni a kormányt, méltóztassék a házépítési akciót napirenden tartani és tovább fejleszteni, mert kétségtelen dolog, hogy egy egységes állam kialakulásában el kell fogadni principális elvként, hogy az országban csak az nyugodt, akinek félteni valóia van. Mert az elmúlt esztendők tapasztalataiból láttuk, hogy a felforgatok mindig azoknak a sorából kerülnek ki, akiknek semmi veszteni valójuk nincs. És nemcsak Magvarországon, hanem mindenütt az egész kulturvilágon akadnak emberek, akik ezeket a nincsteleneket, ezeket az elégedetleneket összegyűjtik ós az ő közreműködésükkel olyan szerepet játszanak, amellyel az állam fennállását kockáztatják. Meg kell állapitanom ezzel a kérdéssel kapcsolatban,^ hogy hatósági szerveinknek bizonyos elnézése következtében nagyon sokszor nem teljesednek be olyan követelmények, amelyeket egyébként a törvény biztosit, hogy például a gyárépületek vagy iparvállalatok a megalakulásukkor tartoznak nemcsak raktárakról, műhelyekről, hanem kellő számú munkáslakásokról is gondoskodni. Uoyanez nem teljesült a földbirtokreform keretében a nagybirtokokon sem és ezért én itt a nagybirtokos uraknak szíves figyelmébe .ajánlom, hogv nem! elegendő magtárakat, istállókat, ólakat és gazdasági ét>ületeket éniteni, mert ahogyan ezeknek a szükségességét elismerem, épnsy szükséges az, hogy ugyanazokon a helyeken meg-* felelő munkáslakásokat is építsenek. Hiszen nem kell bizonyítanom, hoey a munkáslakások épitése gazdaságuknak csak a javát .szolgálná. Méltóztassanak megengedni hoe-v ezzel kapcsolatban még egv kérdés* érintsek, amelyet az isren t kénviselő urak í++ már nem egy izhen felvetettek. A kéuviselő uraknak egy része abban a véleményben van hogy a mi Magyarországunk helyett ez a mai kis Magyarország- is bizonyos életkéuességgel rendelkezik. Vagvok bátor err^ vonatkozóan raegállanitani, hoey a vasnak, szénnek, fának és sónak és egyéb rendkivül fmitos terményeknek hiányában én ezt az országot a mai keretek között életkénesnek nem tartom. Ennek az országnak életkénességét csak akként lehetne előállítani ha ebben az országban mee' volnának mindazok a nyerstermények, amelyeknek feldolgozásáról be vagyunk rendezkedve. Hiszen, hogy csak egyetlenegy iparágat említsek, itt van a malomipar, amely nem arra van berendezkedve, hogy a mai kis Magyarország terményeit dolgozza fel, hanem az egész NagyMagyarország terményeit is feldolgozta könynyü szerrel. Ez a malomipar ma a legnagyobb krízisbe került, mert elegendő termékek hiányában nem tudja saját berendezéseit kihasználni. Méltóztassanak megengedni, hogy ebben a kérdésben a magyar földre vonatkozó néhány statisztikai adatot idézzek. A mi Magyarországunkon — értem alatta a békebeli Magyarország-ót — 5 752.341 katasztrális holdon termett búzánk. Ezzel szemben a trianoni Magyarországon 2,625.928 katasztrális holdon terem csupán tehát nem is a felényi a termelésünk. A mi Magyarországunkon 1879.447 katasztrális h oldjon termeltünk rozsot a mai trianoni Magyarországon pedig 1,182.388 katasztrális holdon termelünk. Ez a kétharmadrésze annak a területnek, mint amennyin annakidején termesztettünk rozsot. Ennek a két elsőrendű ket nyérinagnak statisztikája arról tesz tanúbizonyságot, hogy amig a búzatermelésünk a felével, addig rozstermelésünk a harmadrészével csökkent, ami azt bizonyítja, hogy a búza termeléséhez szükséges legáldottabb. legjobb földjeinket veszitettük el, értem alatta a Bácskát és a Bánátot. Rozstermelésünkben azért nincs olyan nagy visszaesés, mert a homokos szövetű Alföldünk rozstermelésre még elég jól felhasználható volt. Méltóztassék megengedni, hogy még egykét adattal megvilágítsam ezt a kérdést. A mi Magyarországunkon termett 1929.353 katasztrális holdon árpái a trianoni Magyarországon pedig 911.902 katasztrális holdon terem, tehát a felényi területen. Ebből méltóztatnak látni, hogy a sörgyártás és az állattartás tekintetében iis milyen nagy jelentősége van ennelki a területi csökkenésnek, illetve a termeivények visszaesésének. A mi Magyarországunkon termesztettünk 1.862.629 katasztrális holdon zabot, míg a trianoni Magyarországon 598.967 katasztrális holdon termesztünk, ami csupán harmadrésze az előbbinek. Nem kell bővebben indokolnom, milyen nagy jelentősége van ennek a visszaesésnek az állattenyésztésre vonatkozóan hiszen a zab egyike a legjobb állattakarmányoknak. A mi Magyarországunkon termesztettünk 4,262.397 katasztrális holdon tengíerit, a mai csonka Magyarországon L493298 katasztrális holdon termesatünk csupán. Méltóztatnak belátni, hogv enne'k a sertéshizlalás tekintetében micsoda következménye van: nélkül öizzüki azt a kivitelt, ami eddig a hízott sertésekben Magyarországon megvolt. Fel kéli sorolnom még egy adatot, hiszen a legfontosabb nénélelmezési cikkünk a burgonya. Ez a mi Magyarországunkon 1,077.088 katasztrális holdon termett, ezzel sziemben ma 420.925 katasztrális holdon terem. Ezek olyan visszaesések, amelyeik! kétségtelenül visszahatással vannak az egész nemzeti életre. Ha az imént emiitett hiányokhoz, t. i. a vas. szén. fa, só hiányiálhoz ezeket a hátrányos körülményeket is 'latba veszem, akkor azt hiszem, egész bátran elmondhatom, hogy a mai Magyarország csak átmenet lehet vagy a mi Magyarországunkhoz vagy pedig a nemzet pusztulásához. Méltóztassanak megengedni, hogy ezeket a gazdasági statisztikai adatokat kiegészítsem még a népre vonatkozó statisztikával. A mi Magyarországunkon 11,399.122 földmiveléssel foglalkozó ember volt. mig ezzel szemben á mai Magyarországon 3,773.749 ember foglalko

: zik földmiveléssel. Tehát 63%-át veszitettük el a legdrágább színmagyar lakosságnak. Nekem