Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-547

A nemzetgyűlés 547. ülése 1926. Ez az egyedüli!) azután a forgalmi adónál szintén történt csökkentés. (Kiss Menyhért: Formailag!) Ki kell jelentenem, hogy a ma­gam részéről, mint kereskedelemügyi minister ezt csökkentést elegendőnek tartom és épen a forgalmi adó terén látom a további csökken­tésnek szükségességét. De hogy ez mely idő­pontban következzék be, ez tényleg az állam­nak budgetáris helyzetétől függ, mert nem szabad elfelejteni, hogy az adócsökkentésnél van egy határ, adót csak addig szabad csök­kenteni, amig azzal az államháztartás egyen­súlya nem bolygattatik meg. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Épen mi itt Magyarországon láttuk a háborút közvetlenül követő időben, hogy mit jelent az államháztartás egyensúlyának meg­bolygatása, ugy, hogy a határ kétségtelenül csak az lehet, hogy a kiadásainkra a folyó be­vételekből, tehát az adózás utján megfelelő jövedelemmel kell az államnak mindenkor birnia. Azt hiszem azonban, hogy a gazdasági életnek némi élénkülésével meg lesz a lehető­sége a csökkentésnek és a magam részéről, mint kereskedelemügyi minister mindig olyan irányban fogok igyekezni a pénzügyminister úrra hatni, (Szilágyi Lajos: Főleg Szabóky­nál!) hogy elsősorban a forgalmi adónál tör­ténjék ez, mert hiszen ez az adózás hat ki leg­jobban az ország lakosságának minden tag­jára, tekintet nélkül kereseti viszonyaira. Azt hiszem tehát, hogy abban mindnyájan meg­egyezünk, hogy elsősorban a forgalmi adó az, amelynek a minimumra való csökkentésére törekedni kell. (Helyeslés.) Ami már most a kereskedelmi szerződések­kel ^kapcsolatban felvetett néhány kérdést illeti, Jugoszláviával és Romániával a dolog ugy áll, hogy a legnagyobb! kedvezniélnye s megállapodásunk mindkét állammal fennáll és ennek alapján volt is elég jelentékeny for­galmunk, azonban arra igyekszünk, hogy vég­leges kereskedelmi szerződést kössünk ezen államokkal. A mai napon is lenn vannak meg­bizottaink, ahol Jugoszláviával a tárgyaláso­kat folytatnák, mig Romániával a tárgyalá­sok felvétele valószinüleg még esry ideig el fog húzódni, és pedig, azért, mert Romániában az uj vámtarifa még nem készült el éls annak életbeléptetése csak fokozatosan történik, tár­gyalásokra tehát csak akkor r kerülhet a sor, amikor 'már á tarifa nagyréisze életbelépett, ami nem hiszem, hogy a nyári, illetve őszi hónapok előtt 'bekövetkezzék. Kétségkívül fon­tos, hogy igyekezzünk kereskedőinknek lehe­tőséget adini arra, hogy a sziomszédállamokkal való érintkezésben miniéi kevesebb akadályra találjanak, és a vizumfcérdés ebből a szempont­ból igen jelentékeny kérdés. (Ugy van! Ugy van!) Nálam a külügyi tárcánál épen a viz>u­mokkal kapcsolatban jelentékeny bevétel van, de ki kell jelentenem, hogy erről a bevételről nagyon szívesen lemondok, (Helyeslés!) mert az sokszorosan megtérül egyéb téren, ha a forgalomnak megfelelő szabadsága 'biztosítta­tik. (Helyeslés.) Arról természetesen nem lehet szó, hogy Magyarország eltekintsen a vízu­moktól akkor, amikor egyéb szoanszédállamok­bán sem történik ez meg, mert ez csak együt­tesen történhetik a különíb'öző államokkal s a jövő héten kezdődik Genfben egy tanács­kozás, amelyen az összes európai államok kép­viselői résztvesznek — ott vannak a mi kép­viselőink is — s amelyen ezeket a kérdéseket ujhól megvitatják, hogy megállapítsák, milyen könnyítéseket lehetne tenni a jelen időpontban. Még csak két adóügyi megjegyzésére kivá­nok a tisztelt képviselőtársamnak reflektálni. évi május hó 8-án, szombaton. 53 Az egyik a Hangya adókedvezményeinek a kérdése. A dolog ugy áll, hogy adókedvezmény csak törvényben állapitható meg, márpedig a mi törvényeinkben sehol a Hangyának adóked­vezmény megállapítva nincs, amint adókedvez­ményt tényleg nem is élvez. Ami pedig az adó­ügyi téren fenálló zaklatásokat illeti, azt hi­szem maga a pénzügyminister volt az, aki a parlamentben elismerte, hogy tényleg megesik, hogy e téren történnek hibák, de a maga ré­széről arra fog törekedni, hogy ezek a hibák kiküszöböltessenek. Kérem a rovatnak az eredeti összegben való elfogadását. (Élénk helyeslés a jobbolda­lon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. Maga a rovat összegében meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. rovat. Csik József jegyző (olvassa): »5. rovat. Ten­gerészeti hivatal, tengerésztisztképző, vasuti­és hajóstiszti tanfolyamok, automobil szakértő bizottság és gépjárművezetői tanfolyam költ­ségei 319.189 P.« Elnök: Megszavaztatik. Csik József jegyző (olvassa): »Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. Rovat. Helyi­érdekű vasutak és hajózási vállalatok segélye­zésére 571 P.« Elnök: Megszavaztatik. Csik József jegyző (olvassa): »2. Rovat. A ministerium központi épületének tatarozási költségeire és kályhák megújítására 24.000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Csik József jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. A vasúti társulatok által kormányfelügyeletért fizetendő illetékek, a tárca tulajdonában levő h. é. vasúti címletek után befolyó osztalékok, a tengerésztisztképző, vasúti és hajóstiszti tanfolyamok, az automo­bil szakértő bizottság és gépjárművezetői tan­folyam bevételei, bírságpénzek és egyéb bevé­telek 362.059 P.« Elnök: Megszavaztatik. Csik József jegyző (olvassa): »2. Cím. Lég­ügyi hivatal. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Ro­vat. Személyi járandóságok 420.835 P.«— Szabó Imre ! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! A költség­vetésben 2. cím alatt légügyyi hivatal címén felvett személyi járandóságokra vonatkozólag tisztelettel vagyok bátor előterjeszteni a követ­kező javaslatot (olvassa): »Javaslom, hogy a fenti rovatban a légügyi hivatal személyi já­randóságaira előirányzott 420.835 pengő helyett 280.500 pengőben állapittassék meg a személyi járandóság.« Már a múlt 1925/26. évi költségvetés tárgya­lásával kapcsolatban, azonkívül a költségvetés általános vitájánál, sőt a tegnapi nap folyamán Kabók képviselőtársam a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalásával kapcsolatosan is elmondta azon okokat, amelyeknél fogva mi ezen címmel szemben kifogásokkal élünk. Ezen a címen felvett költségek szerintünk nem szolgálnak praktikus célt. Meg kell jegyeznem mindjárt, hogy ez alatt a fogalom alatt ne mél­tóztassék azt érteni, hogy mi a légügyi dolgo­kat nem értékeljük kellőképen, die számitásba kell venni azokat a viszonyokat, amelyek kö­zött a gyakorlati életben élünlk. Magyarorszá­got a légügyi forgalmi eszközök gyártásíáitól nagyrészben eltiltottak. Magyarországon a légügyi forgalom úgyszólván privát vállalko­zásként kezeltetik és ami ezen a téren az állam részéről történik, az nem egyéb-, mint a légügyi

Next

/
Thumbnails
Contents