Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.
Ülésnapok - 1922-547
A nemzetgyűlés 547. ülése 1926. Ez az egyedüli!) azután a forgalmi adónál szintén történt csökkentés. (Kiss Menyhért: Formailag!) Ki kell jelentenem, hogy a magam részéről, mint kereskedelemügyi minister ezt csökkentést elegendőnek tartom és épen a forgalmi adó terén látom a további csökkentésnek szükségességét. De hogy ez mely időpontban következzék be, ez tényleg az államnak budgetáris helyzetétől függ, mert nem szabad elfelejteni, hogy az adócsökkentésnél van egy határ, adót csak addig szabad csökkenteni, amig azzal az államháztartás egyensúlya nem bolygattatik meg. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Épen mi itt Magyarországon láttuk a háborút közvetlenül követő időben, hogy mit jelent az államháztartás egyensúlyának megbolygatása, ugy, hogy a határ kétségtelenül csak az lehet, hogy a kiadásainkra a folyó bevételekből, tehát az adózás utján megfelelő jövedelemmel kell az államnak mindenkor birnia. Azt hiszem azonban, hogy a gazdasági életnek némi élénkülésével meg lesz a lehetősége a csökkentésnek és a magam részéről, mint kereskedelemügyi minister mindig olyan irányban fogok igyekezni a pénzügyminister úrra hatni, (Szilágyi Lajos: Főleg Szabókynál!) hogy elsősorban a forgalmi adónál történjék ez, mert hiszen ez az adózás hat ki legjobban az ország lakosságának minden tagjára, tekintet nélkül kereseti viszonyaira. Azt hiszem tehát, hogy abban mindnyájan megegyezünk, hogy elsősorban a forgalmi adó az, amelynek a minimumra való csökkentésére törekedni kell. (Helyeslés.) Ami már most a kereskedelmi szerződésekkel ^kapcsolatban felvetett néhány kérdést illeti, Jugoszláviával és Romániával a dolog ugy áll, hogy a legnagyobb! kedvezniélnye s megállapodásunk mindkét állammal fennáll és ennek alapján volt is elég jelentékeny forgalmunk, azonban arra igyekszünk, hogy végleges kereskedelmi szerződést kössünk ezen államokkal. A mai napon is lenn vannak megbizottaink, ahol Jugoszláviával a tárgyalásokat folytatnák, mig Romániával a tárgyalások felvétele valószinüleg még esry ideig el fog húzódni, és pedig, azért, mert Romániában az uj vámtarifa még nem készült el éls annak életbeléptetése csak fokozatosan történik, tárgyalásokra tehát csak akkor r kerülhet a sor, amikor 'már á tarifa nagyréisze életbelépett, ami nem hiszem, hogy a nyári, illetve őszi hónapok előtt 'bekövetkezzék. Kétségkívül fontos, hogy igyekezzünk kereskedőinknek lehetőséget adini arra, hogy a sziomszédállamokkal való érintkezésben miniéi kevesebb akadályra találjanak, és a vizumfcérdés ebből a szempontból igen jelentékeny kérdés. (Ugy van! Ugy van!) Nálam a külügyi tárcánál épen a viz>umokkal kapcsolatban jelentékeny bevétel van, de ki kell jelentenem, hogy erről a bevételről nagyon szívesen lemondok, (Helyeslés!) mert az sokszorosan megtérül egyéb téren, ha a forgalomnak megfelelő szabadsága 'biztosíttatik. (Helyeslés.) Arról természetesen nem lehet szó, hogy Magyarország eltekintsen a vízumoktól akkor, amikor egyéb szoanszédállamokbán sem történik ez meg, mert ez csak együttesen történhetik a különíb'öző államokkal s a jövő héten kezdődik Genfben egy tanácskozás, amelyen az összes európai államok képviselői résztvesznek — ott vannak a mi képviselőink is — s amelyen ezeket a kérdéseket ujhól megvitatják, hogy megállapítsák, milyen könnyítéseket lehetne tenni a jelen időpontban. Még csak két adóügyi megjegyzésére kivánok a tisztelt képviselőtársamnak reflektálni. évi május hó 8-án, szombaton. 53 Az egyik a Hangya adókedvezményeinek a kérdése. A dolog ugy áll, hogy adókedvezmény csak törvényben állapitható meg, márpedig a mi törvényeinkben sehol a Hangyának adókedvezmény megállapítva nincs, amint adókedvezményt tényleg nem is élvez. Ami pedig az adóügyi téren fenálló zaklatásokat illeti, azt hiszem maga a pénzügyminister volt az, aki a parlamentben elismerte, hogy tényleg megesik, hogy e téren történnek hibák, de a maga részéről arra fog törekedni, hogy ezek a hibák kiküszöböltessenek. Kérem a rovatnak az eredeti összegben való elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Maga a rovat összegében meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. rovat. Csik József jegyző (olvassa): »5. rovat. Tengerészeti hivatal, tengerésztisztképző, vasutiés hajóstiszti tanfolyamok, automobil szakértő bizottság és gépjárművezetői tanfolyam költségei 319.189 P.« Elnök: Megszavaztatik. Csik József jegyző (olvassa): »Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. Rovat. Helyiérdekű vasutak és hajózási vállalatok segélyezésére 571 P.« Elnök: Megszavaztatik. Csik József jegyző (olvassa): »2. Rovat. A ministerium központi épületének tatarozási költségeire és kályhák megújítására 24.000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Csik József jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. A vasúti társulatok által kormányfelügyeletért fizetendő illetékek, a tárca tulajdonában levő h. é. vasúti címletek után befolyó osztalékok, a tengerésztisztképző, vasúti és hajóstiszti tanfolyamok, az automobil szakértő bizottság és gépjárművezetői tanfolyam bevételei, bírságpénzek és egyéb bevételek 362.059 P.« Elnök: Megszavaztatik. Csik József jegyző (olvassa): »2. Cím. Légügyi hivatal. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 420.835 P.«— Szabó Imre ! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! A költségvetésben 2. cím alatt légügyyi hivatal címén felvett személyi járandóságokra vonatkozólag tisztelettel vagyok bátor előterjeszteni a következő javaslatot (olvassa): »Javaslom, hogy a fenti rovatban a légügyi hivatal személyi járandóságaira előirányzott 420.835 pengő helyett 280.500 pengőben állapittassék meg a személyi járandóság.« Már a múlt 1925/26. évi költségvetés tárgyalásával kapcsolatban, azonkívül a költségvetés általános vitájánál, sőt a tegnapi nap folyamán Kabók képviselőtársam a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalásával kapcsolatosan is elmondta azon okokat, amelyeknél fogva mi ezen címmel szemben kifogásokkal élünk. Ezen a címen felvett költségek szerintünk nem szolgálnak praktikus célt. Meg kell jegyeznem mindjárt, hogy ez alatt a fogalom alatt ne méltóztassék azt érteni, hogy mi a légügyi dolgokat nem értékeljük kellőképen, die számitásba kell venni azokat a viszonyokat, amelyek között a gyakorlati életben élünlk. Magyarországot a légügyi forgalmi eszközök gyártásíáitól nagyrészben eltiltottak. Magyarországon a légügyi forgalom úgyszólván privát vállalkozásként kezeltetik és ami ezen a téren az állam részéről történik, az nem egyéb-, mint a légügyi