Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.
Ülésnapok - 1922-547
À nemzetgyűlés 547. ülése 1926. évi május iió 8-án, szombaton, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyul : Az 1926/27. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. A kereskedelemügyi és a külügyi tárca. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Eckhardt Tibor interpellációja a külügyministerhez, Valasek József magyar állampolgárral szemben elkövetett cseh erőszakoskodások tárgyában. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakouszky Iván, Bud János, Walko Lajos, Mayer János, gr, Klebelsberg Knnó, Pesthy Pál, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Hebelt Ede jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Csik József jegyző ur. Napirend szerint következik az 1926/27. évi költségvetés (írom 1042.) egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Soron van a kereskedelmi tárca költségvetésének részletes vitája. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a XIII. fejezet 1. cím 1. rovatát felolvasni. Csik József jegyző (olvassa): »XIII. Fejezet. Kereskedelemügyi ministerium. 1. Cím. Kiadás. Kendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 1,703.343 P.« Elnök: Megszavaztatik Csik József jegyző (olvassa): »2. Eovat. Dologi kiadások 435.890 P.« Elnök: Megszavaztatik. Csik József jegyző (olvassa): »3. Rovat. Vasúti menetdíj-kedvezmények váltsága 112.000 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Csik József jegyző (olvassa): »4. Rovat. Törvényelőkészités, kereskedelempolitikai munkálatok és szaktanácskozások költségei 6080 P.« Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel kérem a tanácskozásképesség megállapítását. Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. (Zaj a jobboldalon. — Szilágyi Lajos: Azért kértem, mert a minister nincs itt. Válaszolni kell neki mindén felszólalásra!) Csik József jegyző (megszámlálja a képviselőket): Huszonegyen vannak jelen. Elnök: A Ház nem lévén tanácskozásképes, az ülést 10 percre felfüggesztem. NAPLÓ. XLIII. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szilágyi Lajos képviselő urat illeti a szó. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! A törvényelőkészités, kereskedelempolitikai munkálatok és szaktanácskozások költségeinek rovata arra késztet, hogy az igen t. kereskedelemügyi minister ur eddigi felszólalásaira a vitában elhangzott egyes kijelentéseire néhány megjegyzést tegyek. A beruházást illetőleg, amelyet méltóztatott ide a Ház elé terjeszteni, a kereskedelemügyi minister ur tényleg nagy számjegyeket terjesztett a nemzetgyűlés elé. Hogy ennek a rengeteg kiadásnak hatása nem mutatkozik, szomorú jelenség, amely arra kell, hogy késztesse a kereskedelemügyi kormányt, hogy valamilyen más úton-módon vagy valamivel okosabb, tervszerűbb beruházási politikával jöjjön a nemzetgyűlés elé, amig nem késő. Igénytelen nézetem szerint az a veszély fenyegeti immár az országot, hogy minden beruházási terv lassanként céltalan lesz, mert teljesen elkésett. Az igen t. kereskedelemügyi minister urnák, mint gazdasági ministernek, szemrehányást kell tennem ebben a tekintetben és szeretném, ha a törvényelőkészités, a kereskedelempolitikai munkálatok és a szaktanácskozások eredménnyel járnának abban a tekintetben, hogy a múlt tapasztalatait értékesítené. Bebizonyult, hogy szükségtelenül túlsók adót szedtek ebben az országban és bebizonyult az, hogy amikor a kormány rájött arra, hogy felesleg van, akkor a magángazdaságoktól oktalanul elvont tőkéket, adótöbbleteket nem fektették be rögtön beruházásokba. Ebben a tekintetben feltétlenül a kereskedelemügyi minister urat terheli a mulasztás. A másik szemrehányásom az, hogyan tudott a kereskedelemügyi minister ur beleegyezni abba, hogy a népszövetségi kölcsönt egész összegében nem használták fel, hogy abból 80 millió aranykorona állítólag ma is felhasználatlanul, parlagon hever. Hogyan lehetett ezt tűrni a kereskedelemügyi minister urnák, miért nem állította ezt a termelés szolgálatába és miért hagyta ezt a gazdaságosság elvével ellentétben parlagon heverni? A váltakozó pénzügyminister urak baklövéseinek sorozata folytán gazdasági életünk
