Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-546

44 A nemzetgyűlés 5Í6. ülése 1926. évi május hó 7-én, pénteken. ülés teljesen akként játszódott le, mint a mai nap folyamán, amennyiben állandóan házszabályellenesen tanácskoztunk és állandóan házszabályellenesen határoztunk, amennyiben részint a tanácskozási létszám, részint a határozathozatalhoz szükséges létszám ép ugy nem volt meg tegnap, mint ahogy nem volt meg néhány perccel előbb... (Erdélyi Aladár : Különösen a túlsó oldalon ! — Szabó Imre : Nem a mi kötelességünk biztositani! — Erdélyi Aladár: Mindenkinek egyformán kötelessége ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szilágyi Lajos : . .. szóval egy ilyen házszabályeltenesen lefolytatott egész napi tanácskozás és házszabályellenesen hozott határozatok után az elnöklő Zsitvay Tibor nemzetgyűlési képviselő ur (Felkiáltások a jobboldalon : Éljen !) az elnöki székből olyan módon gyakorolta a házszabályok egy pontját velem szemben, hogy kényszeritve vagyok ez ellen a mai nap folyamán tiltakozni. Megjegyzem, őszintén sajnálom, hogy a t. képviselő ur a régi parlamenti szokásoknak megfelelően, ha tudja, hogy az ő ténykedéséről van szó, az elnöki széket nem hagyta el és az elnöki székben várja most meg az én felszólalásomat, mert igy természetszerűleg nem egyenlő az a vita, amely az ő tegnapi magatartása és az én mai felszólalásom között kifejlődik. (Zaj ) Nem beszélek a parlamenti szokásokról abban a tekintetben, hogy mikép gyakorolja a parlament az óramutató ellenőrzését egy és más esetben; nem beszélek arról a kölcsönös lojalitásról, amelyet tiz esztendős képviselőségem alatt mind a két oldalról, kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt gyakorolni láttam ; nem beszélek arról sem, hogy a nemzetgyűlés elnöke pártközi konferenciákat tart épen abból a célból, hogy az egyes pártok között lévő választó falak leomoljanak, de beszélek igenis arról, hogy amikor az egyik oldalról akként gyakoroltatnak az elnöki jogok, mint ahogy gyakoroltatnak, akkor a tegnapi napon velem szemben legalább is iílojalitást követett el az elnöklő nemzetgyűlési képviselő ur és a többség akkor, amikor nem tette lehetővé, hogy a mai nap folyamán mondhassam el beszédemet és az elnök ur bele akart szoritani engem abba, hogy tizenhárom percre szoritsam össze mondanivalóimat. (Hedry Lőrinez : Beszélhetett volna tovább is.) T. Nemzetgyűlés! Ha egy képviselő a költségvetés heteken keresztül tartó általános vitájában egyáltalán nem szólal fel, mint én, száz okból nem szólaltam fel, akkor a minimum az, hogy elvárjak bizonyos lojalitást, amikor a tárcák költségvetésére kerül a sor. Jogom van elvárni bizonyos lojalitást akkor is, amikor olyan házszabályok keretében tárgyalunk, amely házszabályok létrehozatalához az ellenzék nem járult hozzá, amelyet párt közi megállapodás nem előzött meg, amely az ellenzék távollétében hozatott és amikor olyan házszabályok bilincsei között tárgyalunk, amelyek egyszerűen lehetetlenné teszik azt, hogy pl. az én tegnapi kérelmem a vita elhúzását jelentette volna. Mert amikor meg van határozva, hogy egy nap az általános vita, egy nap a részletes vita, akkor a vita tartama szempontjából teljesen közömbös ugy az elnök, mint a többség előtt, hogy én ezt a beszédemet ma reggel mondhassam-e el vagy nem! Itt tehát a vita húzásának szándékáról beszélni nem lehet és mivel nem lehet beszélni róla, tehát a lojalitást joggal elvárhattam volna. (Gr. Hoyos Miksa: Félreértés az egész.) Nem lehet és nincs joga senkinek ebben a parlamentben az óramutatót akként elbírálni, mint az tegnap történt, amikor láttuk, hogy a nemzetgyűlés ülését naponta nem pontosan tiz órakor nyitják meg, hanem a legkülönbözőbb időpontokban akkor, amikor az elnöknek méltóztatik kijönni a hivatalos helyiségéből és méltóztatik felmenni az emelvényre és tetszés szerinti, teljesen különböző időpontokban nyitja meg az ülést. Egy Gaal Gastonnak, aki naponta tiz órakor felment az emelvényre és a jelenlévő képviselők számára való tekintet nélkül megnyitotta a nemzetgyűlés ülését, lehet beszélnie órákról és percekről és bele lehet kapaszkodnia abba, hogy az óramutató széle rajta van-e már a 9-es számjegyen, vagy egészen rajta van az óramutató, de egy olyan elnöknek vagy elnökségnek, amely naponta megszegi a házszabályokat a nemzetgyűlés megnyitásának időpontját illetőleg^ nincs meg az erkölcsi jogosultsága ahhoz, (Zaj a jobboldalon.) hogy az ülés végén erkölcsi tógát vagyen fel, vagy belekapaszkodjék betűkbe, szabályokba és egy perccel, meg fél perccel operáljon. (Zaj a jobboldalon.) A házszabályok 203. §-a nem azt célozta, hogy az ellenzékbe, illetőleg a kisebbségbe belefolytassék a szó, vagy hogy bárki beszédének elmondásától elüttessék, hanem épen ellenkezőleg, ez a szakasz azt célozza, hogy ha valakire az ülés végén kerül a sor és az illető hosszabb beszédet akar mondani, ez a beszéd meg ne semmisüljön, a beszéd értéke le ne csökkenjen, ez a beszéd elhalasztható legyen másnapra. Annak tehát, aki ezt a házszabályt kodifikálta, direkt az volt a célja, hogy lehetővé tegye olyan beszédek elmondását, amely beszédekre épen az ülés végén került volna sor, amely beszédek azonban hoszszabb tartalmuaknak terveztettek. Tehát épen a házszabály céljaival ellentétben járt el az elnök ur, amikor - nem tudom milyen okból — szemben a többség akaratával, szemben a kormány akaratával, szemben az ellenzék akaratával, szembet az én kérelmemmel, szóval az egész Ház határozatával ellentétben — az elnöki székben pózba helyezte magát és az elnöki székből mindenkép megakadályozta azt, hogy j beszédemet elmondhassam« Én tegnap két izben kértem beszédem elhalasztását. Amikor Petrovácz t. képviselőtársam leült, ennek időpontja különbözőkép itétetett meg, mert Petrovácz képviselő ur ugy Ítélte meg az időpontot, hogy már háromnegyed hat van, és ma is ismételten kijelentette, hogy még mondanivalói lettek volna, beszédét még folytatta volna, ha nem ugy látta volna, hogy háromnegyed hat I van, amely idő után nem akarta sem a nemzeti gyűlés tagjait, sem pedig a Ház alkalmazottait | együtt tartani. Ő tehát ugy Ítélte meg, hogy I háromnegyed van, többen, a többségi párt sorai| ból ugy ítélték meg, hogy egy perc hijja van a | háromnegyednek, az elnök ur pedig ugy Ítélte I meg, hogy 2 perc hijja van. Szóval 17 perc. | Egyszóval ezen a két percen múlott, hogy az | elnök ur azt a választ adta nekem, hogy nincs I jogom a házszabályok alapján kérni beszédem | elhalasztását. | Elismerem, hogy a házszabályok betűi szerint • az elnök urnák igaza van, a lojalitásra vonatko! zólag már megtettem megjegyzésemet. Ellenben, i amikor én erre a Ház tanácskozóképességének I megállapítását kértem és ezzel elmúlt mintegy J 4 perc, szóval a mutató már nagyonis tulment a \ háromnegyeden és újból engedélyt kértem a | Háztól arra, hogy beszédemet elhalaszthassam, j ekkor az elnök ur újból megtagadta nekem ezt, i illetve nem teljesitette azon kötelességét,^ hogy \ feltette volna a Háznak szavazásra a kérdést, | hogy a Ház beleegyezik-e abba, hogy beszédemet elhalaszthassam, igen vagy nem ? E tekintetben tehát második kérelmemnél az elnök urnák határozottan nem volt igaza, először a házszabályok betűi szerint nem volt igaza, másodsorban pedig a gyakorlat szerint, harmadszor pedig elnöki kijelentések szerint.