Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-554

364 A nemzetgyűlés 554. ülése 1926. évi május lió 18-án, kedden. a jobboldalon.) Nem azért, hanem azért, mert szociális érzelmű ember és azért, mert olyan párt áll a háta mögött, amely a szociális kérdésekkel szemben mindenkor megértéssel viseltetett. Egyébként, ha ebben kételkedik, jöjjön el a képviselő ur és hallgassa meg, ma este ón fogok előadást tartani a Közgazdasági Társaságban és meg fog győződni, hogy nem azért, mert a szociáldemokrata párt sürgeti, hanem azért, mert közöttünk is vannak olyanok, akik szociális kérdésekkel foglalkoznak és ezt a kérdést is dűlőre akarjuk vinni. (Saly Endre: Az elméletben igen, de a gyakorlatban nem!) A gyakorlatban is! (Rothenstein Mór: Egy fecske nem csinál nyarat!) Elismerem, t. képviselő ur! A szjociális politika követelményének igazolása után vizsgáljuk, mik is azok a szociális jellegű teendők, amelyeknek feladata a magyar törvényhozásra háramlik? Mindenekelőtt állásfoglalás a munkanélküliség jelenségeivel szemben. Mivel a munkahiány oka túlnyomórészben a világgazdasági rendszerben bekövetkezett zavar, csak bizonyos elfogultsággal lehet a kormányzatra hárítani a hazai munkanélküliség növekedésével járó ódiumot. A gazdasági élet legelemibb ismeretével rendelkezők is könnyen beláthatják, hogy az államhatalom mesterséges utón nem teremthet virágzó konjunktúrát akkor, midőn a világpolitikai és gazdasági jelenségek ellentétes gazdasági irányzatnak nyújtanak tápot. A nagy tőkehiány és velejárója, a pénz drágasága arra vezethető vissza, hogy Európa fizetési mérlege Amerikával szemben — 15 milliárd font hadihitelektől eltekintve is — állandóan passziv, ami évről-évre fokozza az ó-világ tőkeszegénységét. Ezért Európában a gazdasági termelő munka csak akkor éri el a normális és arányos méreteket, ha az utolsó 10 esztendőben Amerikába vándorolt tőke az európai termelésbe újra visszatér. E szempontból vizsgálva az ausztriai és magyarországi szanálás, valamint a Dawesféle tervezet végrehajtása egy-egy láncszeme annak a nagyszabású tervnek, mely a tengerentúlra vándorolt tőkének rázkódtatások nélkül, de nagymérvű terveszerü visszatérését és Európa termelésiébe való bocsátását célozza. Jelen munkanélküliség közvetve Európa fizetési mér les-ének problémája. De a munkanélküliségnek ezen általános, az összes európai társadalmakat sújtó okain kivül a magyarországi munkanélküliségnek van egy egészen speciális, egészen eredeti oka: a trianoni béke. Az általános és speciális okok együttes közrehatása folytán az a helyzet, hogy — a Revue International du Travail legutóbbi adalai szerint — amig a szakszervezetekbe tömörülő munkásságnak Németországban csak 5-8%, Belgiumban 1-8%, Angliában 11% volt mimkanélkül, addig ez az arányszám Magyarországon 15*6%, ami megdöbbentően magas. A munkanélküliségnek e tömeges jelenségével szemben állva a magyar kormányzatnak cselekednie kell, mert a munkanélküliség* következménye ugy az államra, mint a társadalomra — hiszen e kettő egymástól nem függetleníthető — vészes következményekkel jár. A munkanélküliség elleni biztosítást a lehető legsürgősebben meg kell valósitanunk, mert a szükségmunkák kis arányuk következtében nem nyújtanak elég munkaalkalmat, ha pedig nagy szükségmunkák iratnak ki, azoknak végrehajtása — miként Németországban — a költségvetési egyensúly helyreállítását, tehát az ország újjáépítésének alapját alkotó szanálási terv meghiúsulását jelentené. Meg kell állapitanunk azonban, hogy a munkaközvetítés és munkanélküliség elleni biztositás egymástól olyannyira elválaszthatatlan, hogy az utóbbi az előbbitől függetlenül prosperálni képtelen. Közmegnyugvásra a kérdést csak ugy oldhatjuk meg, ha a munkanélküliség elleni biztositás egész adminisztrációját a pártatlan hatósági munkaközvetítő feladatává tesszük. Szociális biztositás, egységes munkapiaci szervezet, iparfelügyelet, á békéltetési ügynek és kollektiv szerződések ügyének kezelése egymással szervesen összefüggenek. Ezek együttvéve jelentik a munkaügy modern szervezetét. Ezek a maguk szerves összefüggésében teszik egyedül lehetővé, hogy a kormányzat szociális szempontjai a gyakorlatban realizáltassanák, ezek egyedül teszik lehetővé, hogy a kormányzat az összefüggő munkaügyi igazgatás elengedhetetlen szociális statisztikai szolgálatának szervezetére támaszkodva, exakt számokban olvashassa le szociálpolitikai természetű ügyeinek eredményét. A szociális, statisztika az a szeizmográf, amelyen a munkaügyi kormányzat mindenkor leolvashatná, hogy mely intézményei nyitották meg a szociális fejlődés útját és mely szervezeti, vagy szociális politikai intézmények azok, amelyeknek megváltoztatása sürgős követelmény. A szociális biztositásnak, a munkanélküliségnek, a munkaközvetítésnek, az iparfelügyeletnek, a békéltetésügynek, a kollektiv szerződéseknek, végül a szociális igazgatás vezetésének problémáit áttekintve megállapítom, hogy az olasz TJfficio di Lavore, az angol Ministry of Labour, az amerikai Department of Labour és a német Reichsarbeitsverwaltung munkaügyi szervezeti egységének előnyeiből levont következtetések alapján a magyar kormányzat is egységes szociális igazgatást szervezzen meg és a népjóléti és munkaügyi ministerium kettős cím használatában a második cím is nyerjen jelentőséget. T. Nemzetgyűlés! Akkor, amikor errera kérdésre rámutattam, foglalkozni kivánok még azzal, hogy az épitkezés terén a népjóléti és munkaügyi ministerium az elmúlt idő alatt mit és mennyit alkotott, mert valahogyan kötelességemnek tartom megvédeni ezt a ministeriumot az ellen a vád ellen, hogy tulajdonképen semmit sem _ csinál és a köztudatban mindenkor csak az jelentkezik, hogy épitett egy Bethlen-udvart. Egyébről nem tud a közvélemény, sőt itt a nemzetgyűlésben is az építkezési kérdésekből kizárólag ezt az egy kérdést ragadták ki az egyes szónokok, csak ezzel foglalkoztak. Rá kivánok mutatni arra, hogy az épitkezés terén a népjóléti és munkaügyi ministerium az elmúlt esztendőben mit alkotott. 1918-tól 1923. májas l-ig 6076 lakást épitett, 1923. május 1 óta pedig összesen 2446 lakást. Ez a 2446 lakás összesen több mint 4000 szobát eredménvezett. Az 1923/24. évben a vidéki kislakásépitési akció keretében keresztül vitt építkezések összesen 398 lakást eredményeztek 772 szobával. Erre a célra állami hozzájáruláskép ki lett utalva 17'5 milliárd, a naturáliákban kiutalt anyagok értéke pedig 3 milliárd volt. 1924. július 1-től a tisztviselői és kislakásépitési akció címén először összesen 60%-os állami építkezési kölcsönben részesült 74 épitkezés 312 lakással. Erre a célra 19*5 milliárd fordittatott. Másodszor hitel nélkül.