Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-554

352 A nemzetgyűlés 554. ülése 1926. évi május hó 18-án, kedden. 1926/27. évi költségvetésbe 7880 rendőr illetmény« van felvéve ami — hangsúlyozom — a trianoni létszámnak csak kétharmad része. Azt a létszámot tehát, amelyet nem is barátságosan hangolt hatalmak állapítottak meg olyanféleképen, hogy az az ország közrendjének fentartására okvetlenül szükséges, nem érjük el és ennek a létszámnak csak kétharmad részét tartjuk valóban fenn. Mindamellett az 1913-as állapothoz képest az összehasonlítást megtesszük, a 4804 fővel szemben ma 7880 főnyi rendőrségünk van, tehát egy 3076 főnyi plusz mutatkozik. Ha azonban elemezzük ezt, akkor azt fogjuk megállapítani, hogy ez a többlet a vidéki városok szempontjából nagyon keveset jelent. Budapest székesfővárosban és a Budapest székesfővárosi rendőrséghez csatolt községekben már békében is állandó volt az a követelés, hogy a rendőrség létszámát emeljük, mert a régi létszámmal nem tudta a rendőrség ellátni a szolgálatot. A székesfővárosban és a székesfővárosi államrendőrségnél 2200 fő van beosztva ebből a 3076 főnyi pluszból. (Drozdy Győző közbeszól.) Én számokat mondok, t. képviselő ur, fantáziával nem lehet ilyen dolgot elintézni; tessék a számokat meghallgatni s akkor a képviselő ur meg fogja látni, hogy áll a dolog és ha látta a számok alapján a helyzetet, akkor más kijelentéseket fog tenni. Marad tehát a vidék számára 587 főnyi plus. A békeidő óta uj rendezett tanácsú városok alakultak, köztük Magyaróvár, Kalocsa, Salgótarján, Kispest, Komárom, Balassagyarmat, Pesterzsébet, Hajduhadház, Mohács, Budafok; tehát ezekben a városokban uj rendőrségeket kellett felállítani s ezekhez az államosítás után felállított vidék számára 587 főnyi plus. A békeidő óta 876-ból összesen 568 főnyi létszám. A valódi többlet vidéken mindössze 310. Amikor tehát a képviselő urak a rendőrségi létszámnak nagymérvű emeléséről beszélnek, ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy az összes vidéki városokban mindössze 310 főnyi az emelés. (Horváth Zoltán: A statisztikával azt lehet csinálni, minister ur, amit akar az ember!) A statisztikával csak azt lehet csinálni, amit a számok mutatnak. Ez mindenesetre igen kellemetlen azoknak, akiknek érveit a statisztika megcáfolja, de a számokat megcáfolni nagyon nehéz. Ha tehát látjuk azt, hogy a vidéki rendőrségekre mindössze 310 plus jut s ha látjuk, hogy n trianoni békeszerződésben megállapított létszámmal szemben nagy minusban vagyunk s ez a minus az utóbbi négy esztendő alatt következett be, — mert hiszen én a trianoni békelétszámnál egynéhány fővel nagyobb létszámot vettem át — akkor nem lehet megtagadni a kormánytól azt, hogy ezen a téren megtette a maga kötelességét. Azok a bizonyos beállítások, amelyek azt mutatják, hogy a vidéki városokban horribilis rendőri létszám van, rendesen csak a múltra vonatkozólag helyesek, a jelenre nézve azonban már nem felelnek meg. mert hiszen az utóbbi két esztendőben történt a rohamos létszámcsökkentés. Azt mondja Kiss Menyhért képviselő ur, hogy a detektivlétszám különösen nagy. Ezt a rendőrség modern fejlődése hozza magával; hiszen mindenütt a világon a detektivtestületek fejlődtek, izmosodtak és szélesedtek, mert a régi eljárásokból nyomozati eljárássá kifejlődött modern rendszerek teszik szükségessé azt, hogy lehetőleg polgári ruhás rendőrök legyenek nagyszámban az egyenruházott rendőrök mellett. És ha azt kérdezzük, hogy szükség van-e ilyen rendőrségre és ha Horváth Zoltán t. képviselőtársam azt mondja: főleg ennyi rendőrtisztviselőre, akkor rá 'kell mutatnunk arra, hogy a rendőrség feladatai nagy mélrtékben megnövekedtek. Nem beszélek a közlekedési rendészetről, amely nagyon nagyszámú erő lefoglalását teszi szükségessé; nem beszélek a kihágásokról, amelyek szintén nagymértékben megszaporodtak, de beszélek a bűnügyi nyomozásokról. A rendőrtisztviselőnek az az első kötelessége, hogy ezeket a nyomozásokat irányítsa s ezen ártéren ma a rendőrtisztviselői karnak, á bekéhez viszonyítva, énormis feladatai vannak. A magyar királyi államrendőrsélg területén — tehát a, csendőrségről nem beszélek — 1923 lév folyamán még 200 és félezer feljelentett bűncselekménnyel kellett foglalkozni. Ez a szám 1924-ben 143.000-re csökkent, 1925-ben pedig 117.000-re. Ha csak ezeket a számadatokat nézzük s ha csak azt látjuk, hogy a különböző bűncselekmények szaporodását, illetve fogyását feltüntető grafikonban majdnem minden bűncselekménynél — 1923—-25 felé számítva — lefele tendáló vonalakat látunk, akkor nem tagadhatjuk meg az elismerést attól a rendőrségtől, amely fokozott munkával a bűnözési számokat az utóbbi esztendőkben mégis nagymértékben csökkentette az ország területén. De ha összehasonlitluk az 1913. évi bűnözési statisztikát a mostani bűnözési statisztikával, akkor arra az eredményre jutunk, hogy még mindig nem értük el a bűnözéseknek 1913-ban mutatkozó számát, — már t. i. lefelé számítva— a csonka ország területén, az egész ország területéhez képest. Az 1913-as bűnözési statisztika u. i. azt mutatja, hogy az ország! területén elkövetett bűncselekmények összes száma 132.401. Ezzel szemben az 1923-as és 24-es eredmény csonka Magyarország területén messze felette van az 1913-as összes bűncselekményeknek, és csak a folyó évben jutottunk el oda, hogy ez a szám alábukott az 1913-as számnak, ami azonban mindenestre még egy, a bűnözések terén különben az egész világon mutatkozó erős hullámra vall, hiszen csonka Magyarország területe hasonlóan függ össze az egíélsz ország területével. Ne méltóztassék a rendőrséget csak mindig abból a, szempontból mlegitélni, hogy az mellékesen bizonyos politikai rendészeti funkciókat is teljesít. Méltóztassék elhinni, hotgy a rendőrség munkájának igazán csekély százalékait teszi ki a politikái rendésezet. minden egyéb, ami a bűnügyi rendlőrsée', kihágást rendőrség, rendőri biráskoidás a közlekedési rendészet és az igazgatási rendészet terén a rendőrségre, mint megoldandó feladat vár, sokkal fontosabb annál és talán az ellenzéki padsorokban sem lehet antipatikus annyira, hogy ebből a Masryarorsizágon mellékes és nem is legfontosiabb funkcióból kiindulva' politikái szempontokból bíráljuk ell az államrendőrség munkáját. Kérem az igen t, képviselő urakat, méltóztassanak belenyugodni abba hogy épen a rendiörséímél a létsziglm^sőkfcentés terén elmentünik! a legsizéfisőbb batiárig és pillanatnyilag addie'. ami g zavarok, főleg em a világszerte mutatkoizó bűnözési hulláim jelentkeznek, toVábbmenni nem lehet- Kérem a tétel elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: AJ tanálcskoizáíst befejezettnek* nyilvánítom. Következik a határod áthozatal. Az eliső rovat meg nem támadtatván, azt elfögadottniák jelentem ki. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2, Rovat, Dologi kiaidiáisclk 3.684.180 pengő.« Elnök: Elfogadtatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa); »3. Rovat.