Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-554

344 A nemzetgyűlés 554. ülése 1926. évi május hó 18-án, hedden. kevesebb főispán van, mint törvényihatóság s az, amit a t. képviselő ur követel, hogy á vár­megyék székhelyét tevő törvényhatósági váro­soknak a vármegyékkel közös főispánjuk le­gyen, régen keresztül van ^ vive. Egyetlenegy város van, amelynek önállóan egy főispánja van, Kecskemét, amely azonban nem várme­m egyei székhely is egyúttal. Azt mondta továbbá a t. képviselő ur, hogy a főispáni állás teljesen^ felesleges, mert a fő­ispán tisztára reprezentál. A képviselő ur hi­vatkozott a maga közigazgatási múltjára, hogy főispáni titkár is volt valamikor. Én nem vagyok hivatva annak megítélésére, hogy abban a hivatalban akkor milyen munka folyt, ma azonban mindenesetre kénytelen vagyok megállapítani, hogy már a múlthoz képest is a főispáni teendők nagy mértékben megszapo­rodtak. A főispán ma, ha lelkiismeretesen ele­get akar tenni kötelességének, kénytelen egé­szen rendesen dolgozni abban a hivatalban, épen ugy, mint egy alárendelt hivatalnok s ha ezt nem teszi meg, akkor rossz főispán. T. Nemzetgyűlés! Nem reprezentatív állás a főispáni állás. Amig a ministeri felelősség­gel együtt fenn akarjuk tartani a vármegyék­ben a közigazgatási tisztviselők választási rendszerét, addig múlhatatlanul szükséges, hogy a kormány és a választott tisztviselők közé egy kapocs legyen beiktatva. Mert ka ez a kapocs, ez a bizonyos, mondjuk: békés befo­lyás, ez a bizonyos összeköttetés nincs meg, a kormány és a törvényhatóságok, illetőleg a választott tisztviselők között, abban a percben megszűnik a ministeri felelősség lehetősége. A mi közigazgatási rendszerünk és a mi par­lamentáris alkotmányförmánk teszi szüksé­gessé azt, hogy a törvényhatóságok élén nem reprezentálásra, hanem a közigazgatás ellen­őrzésére, a közigazgatás felett gyakorolt fel­ügyelet gyakorlására és az autonóm testüle­tekben való elnöklésre egy ilyen kinevezett bizalmi közeg is álljon rendelkezésre. Végül azt mondotta az igen t. képviselő ur, hogy a költség-vetésből azt olvassa ki, hogy a főispánok még mindig a IV. fizetési osztály­ban vannak, holott ez a költségvetés egészen világosan beszél annak, aki albban olvasni tud. (Derültség jobbfelől.) Mert hogy vannak a IV. fizetési osztály B. csoportjában főispánok, ez épen azt jelenti, hogy megszűnt a IV. fizetési osztály a főispánok részére, hiszen különben nem lenn éneik beosztva a B. csoportba, amely az V. fizetési osztálynak felel meg. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a tételt változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobb­felől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. Maga a rovat meg nem támadtatván, azt elfogadott­nak jelenteni ki. Következik a 2. rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a rovatot felolvasni! Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2. Ro­vat. Dologi kiadások 521.010 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »3. Rovat. Törvényelőkészités 1600 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »4. Rovat. Vasúti menetdíj -kedvezmények váltsága 964.890 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »IL Fő­ispánok és a budapesti főpolgármester járan­dóságai. 5. Rovat. Személyi járandóságok 321.520 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »6. Rovat. Dologi kiadások 58.960 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgáes Miklós jegyző (olvassa): »Rendkí­vüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. Rovat. Nemzetgyűlési (országgyűlési) választási költ­ségek 240.000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2. Rovat. A belügyministerium irattárának selejtezési költségeire 1750 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. 1. Rovat. Hivatalos kiadvá­nyok jövedelme 416.000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2. Rovat. Különféle bevételek 3110 P.« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2. Cím. Törvényhatóságok és községek. Kiadás. Ren­des kiadások. I. Hozzájárulás az önkormány­zatok alkalmazottainak illetményeihez. 1. Ro­vat. Hozzájárulás a vármegyei alkalmazottak illetményeihez 6,627.190 P.« Szilágyi Lajos: Szót kérek. Elnök: Tessék! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! A tör­vényhatóságok és községek címénél kötelessé­gemnek tartok egy dolgot szóvá tenni és a mi­nister urat nyilatkozatra kérni, hogy mi a szándéka a törvényhatóságok újjászervezését illetőleg. (Kiss Menyhért: Ez az! 16 éves tör­vényhatóság!) Mégis csak különösnek találom, hogy a forradalom óta 1920-ban általános tit­kos választás utján megnyilvánulhatott a nemzet akarata abban a tekintetben, hogy nemzetgyűlési képviselőket választhatott, 1922-ben, egy másik alkalommal, habár már nem az általános választójog alapján és habár már nem titkos választási módszer alapján, de mégis másodszor megnyilvánulhatott, ugy ahogy, a nemzet akarata abban a tekintetben, hogy egy másodák nemzetgyűlést választhas­son, (Kiss Menyhért: Erőszakos alapon!) egy­úttal a községekben is átalakulhattak a köz­ségi képviselőtestületek és uj tagokat, uj köz­ségi képviselőket választhattak be; egyedül és kizárólag a községi képviselőtestület és a nem­zetgyűlés között középső helyen levő várme­gyei törvényhatósági bizottságok maradtak a régiek, r előttem érthetetlen okokból (Kiss Menyhért: Tizenhat esztendeje!) és működnek változatlanul olyan régi mandátum alapján, amely csak a törvény formája szerint adja meg a jogot ahhoz, hogy ezek a törvényható­ságok működjenek, ellenben ezeknek semmi­nemű erkölcsi jogosultságuk többé nincs, mert teljesen elszakadtak az élettől, teljesen elsza­kadtak választóiktól, úgyhogy azok bizal­mára ... Elnök: Kérem a képAáselő urat, méltóztas­sék a tárgy keretében maradni. Most a 2. cím 1. rovatát tárgyaljuk, nern pedig a törvényha­tóságok kérdését általában. Szilágyi Lajos: Én a címhez kértem szót. Elnök: Most, a részletes vitánál nem lehet a címekhez szólani, hanem csak az egyes rova­tokhoz. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Az itt megállapított költségeket is teljesen hiábava­lóknak kell Ítélnem akkor, ha az ország lakos­ságának szahadakarata e tekintetben nem nyilvánulhat meg és én egyszerűen arra szo­ritkozom, hogy az igen t. belügyminister urat nyilatkozattételre kérem a tekintetben^ hogy a kormány foglalkozik-e a törvényhatósági bi-

Next

/
Thumbnails
Contents