Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-552

284 A nemzetgyűlés 552, ülése 1926. Ezenkívül van a nincstelen proletariátus és a nincstelen földmives lakosság, amely mind vásárlóképtelen. Magában eüben is megtaláljuk az ellentétet és egj^uttal^ annak magyarázatát, hogy Ausztria miért jár jobban. De van egy másik pont is, amely szintén a mi hátrányunkra szolgál. Nevezetesen az, hogy a magyar állam költségvetése az osztrák költségvetéshez képest aránytalanul nagy költségekkel dolgozik, amelyek majdnem meghaladják Magyarország gazdasági teherbirását. Ennek azután az a következménye, hogy Magyarország folyton szegényedik, s ezt az elszegényedési folyamatot ideig-óráig csak a külföldi kölcsönök injekciója tartja fenn valamikópen. Ausztria is igénybe vesz külföldi kölcsönöket, ezeket azonban sokkal eredményesebben fekteti be. Ausztria népének takarékbetéti állománya (évről-évre emelkedik. Hiszen a költvetési vitában már voltam bátor rámutatni arra, hogy például Amerikában erős propagandát csinálnak Ausztria pénzügyi talpraállitása érdekében s azok a bankárok, akik ezt a kimutatást csinálták. — sajnálom, hogy nincs nálam — mint legfőbb érvet azt használják fel Ausztria mellett, hogy Ausztriában évről-évre emelkedik a takarékbetéti állomány. Ausztria lényegesen olcsóbban gazdálkodik, mint mi. Az ausztriai tisztviselők létszáma 95.000, mi g Magyarországon legutóbbi költségvetés szerint 160.548. A nyugdíjasok száma nálunk 101.729, Ausztriában 52.743. A költségvetés összkiadásai Ausztriában kereken egymilliárd shillinget tesznek ki, à 10.000 K, míg nálunk 1.143,554.000 pengő, à 12.500. A magyar belügyministerium költsége 93/8 millió pengő, az osztráké 62 millió shilling. Az osztrák külügyministerium összkiadásai 3*4 millió shillinget tesznek ki; nálunk egyedül a külföldi szolgálat 5-7 millió pengőt, ezenfelül a központi igazgatás még külön 2'5 pengőt igényel. A magyar külügyministerium tehát majdnem háromszor olyan drágán dfolgozik, mint az osztrák külügyministerium. Ausztriában 560 millió shilling adó behajtása belekerül 6-5 millióba, tehát circa 1-1%-ba. Nálunk nem egészen pontos számadatok alapján, de aligha tévedek, ha azt mondom: az adóbehajtás átlag 3%-ba kerül. Az osztrák vizierőket amerikai tőke építi ki, az osztrák vasutakat amerikai tőke elektrifikálja. A vérszegény osztrák mezőgazdaság gyorsabban és könnyebben kapott befektetíélsü jelzálogkölcsönöket, mint Magyarország. Az osztrák városok a hathatós propaganda következtében ugyancsak olcsóbban kaptak kölcsönt, mint a magyar társaik és mindezt Amerikából, pedig a washingtoni osztrák követ fizetése a magyar követ fizetéséhez képest csak nyomorult borravaló számba mehet. Mármost 1920-ban azonnal, rögtön az öszszeomlás után kezdte el Ausztria a propagandamunkát. Telesirta az egész világot azzal, hogy megcsonkították és érdeklődést tudott maga iránt kelteni az egész kulturvilágon. Ennek következménye volt az, hogy mindenki Ausztria talpraállitására sietett és ma a mi viszonyainkhoz képest sajnosán kell megállapítanom, hogy Ausztria viszonyai lényegesen konszolidáltabbak, gazdaságilag erősebbek, politikailag egységesebbek s egy ilyen kereskedelmi szerződés kötésénél az osztrák kormány maga mögött találja az egész osztrák közvéleményt. Ezzel szemben nálunk Magyarországon épen a kormány tevékenysége, reakévi május hó 15-én, szombaton. ciós politikája következtében a közvélemény teljesen elalélt és a népnek a hat éves kurzus gazdálkodása következtében igazán már minden mindegy. A szerződós hátrányairól beszélt az előttem szólott t. képviselőtársam, én is leszek bátor majd egypár dologra rámutatni. A szerződés ránk nézve elsősorban azért hátrányos, mert az agrártermények nagyarányú kivitelére van alapítva és itt azt kell mondanom, hogy az agrártermékek kivitelének érdekében nagyon sok esetben feláldozták a zsenge magyar iparnak érdekeit. Meg tudnám ezt érteni, ha Magyarország mezőgazdasága oly fejlett volna, ha Magyarországban oly rengeteg áru oly dúsan halmozódna fel, hogy nem tudnánk vele mit csinálni. Ekkor meg^ tudnám érteni, hogy a felesleges agrártermékek levezetése, kiszállítása érdekében éhez az eszközhöz kell folyamodni; (Szijj Bálint: így vagyunk a kenyérmagvakkal!) meg tudnám érteni, ha a magyar mezőgazdaság oly intenziven dolgozna, mint amilyen intenziven termel a német vagy a belga, meg tudnám érteni ebben az esetben az erős kivitelt. De valójában hogyan áll a helyzet? Valójában a helyzet az, hogy Magyarországon (Szijj Bálint: Van feleslegünk!) a lakosság túlnyomó része állandóan éhezik. Írországon és Ruszkakrajnán kívül Európában még Magyarország az az ország, amelynek lakossága állandóan éhezik, mert olyan csekély vásárlóképessége van, hogy nem tudja magának a legszükségesebb élelmiszert sem megvásárolni. (Szijj Bálint: Termény van felesleges mennyiségben!) Ne tessék ugy venni, hogy az emberek nem tudják a hasukat megtölteni, elvégre a burgonya nem olyan drága, hogy ne tudnának vele jóllakni; tagadhatatlan azonban, hogy akár a városi dolgozó munkáisokat, akár a falu nincstelen szegényeit nézzük, mindenütt azt fogjuk tapasztalni, hogy az alultáplálkozás, vagyis a hiányos táplálkozás jele az arcukon mozdulatukon, termetüklön, utódaikon, gyermekeiken, vánnyadt, koravén asszonyaikon ugyancsak meglátszik. Tehát olyan országban, amelyben a lakosság túlnyomó része állandóan éhezik', amely országban neon terem annyi, hogy mindenki egyformán jól tudjon lakni, az olyan országban bűn a mezőgazdasági termékek kivitele. Statisztikailag meg lehet állapítani, hogy a magvar föld átlagtermése a felével kisebb, mint Németországé s alig Ve-ét teszi ki Belgium termelésének. (Szijj Bálint: Azt sem tudjuk eladni, ami van! — Rupert Rezső: Csináljunk más politikát!) Elnök: Csendet kérek! Malasíts Géza: Rögtön megmagyarázom. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy annyi terem Magyarországon^ annyi a felesleg, hogy ki kell vinni. Nem azért van felesleg, mert sok terem, hanem azért, mert kevés embernek van pénze arra, hogy meg tudja venni azt. amire szüksége van. Fordítva áll a dolog Németországban, amelynek! 50%-kai nagyobb termése van és Belgiumban; a hektáronkinti terméshez viszonyítva a magyar termelés az utóbbinak csupán Vs-ét teszi ki. A baj tehát az. hogy a lakosság túlnyomó része szegénv, vásárlóképtelen

1 nem tudja még a legszükségesebb élelmiszerteket sem megvásárolni és ezért van a sok felesleg, nem pedig azért, mintha a magyar föld/valami dúsan teremn©. És itt a politika játszik vezető szerepet Ennek a hatéves kurzusgazdálkódásnak következménye a városi lakosság példátlan elszegényedése: ennek a hatáves

1 kurzusgazdálkodásnak következménye a föld, a falu szegényeinek Ián-