Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.
Ülésnapok - 1922-552
A nemzetgyűlés 552. ülése 1926. évi május hó 15-én, szombaton, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az Ausztriával 1926. évi április bó 9-én kötött kereskedelmi pótegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat általános és részletes tárgyalása. — Felszólaltak : Görgey István előadó, Várnai Dániel, Malasits Géza, Sándor Pál, Szabó Imre. 1. §. Görgey István előadó. 2. §. Görgey István előadó. — A pénzügyniinister benyújtja az 1925/26. és 1926/27. évi állami költségvetésekről szóló, továbbá a Budapest székesfőváros egyes kölcsöntartozásai tekintetében létrejött egyezménnyel kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Bodó János (írásban) az igazságügy rninisterhez, az utódállamokkal a telekkönyvek sürgős kicserélése tárgyában. — Farkas Tibor (Írásban) a népjóléti rninisterhez, a trachoma terjedése tárgyában. — Farkas Tibor (írásban) a belügyministerbez, a Balatoni Gazdák Szövetkezete érdekében folytatott propaganda tárgyában. — Farkas Tibor (Írásban) a belügyministerbez, a jegyzői képesítés rendeleti szabályozása tárgyában. — Lendvai István az igazságügyministerhez, Vázsonyi Vilmosnak, a Neue Freie Presse-ben legutóbb megjelent cikke tárgyában, — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bud János, Walko Lajos, Mayer János, Pesthy Pál, gr. Csáky Károly, Vass József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Hebelt Ede jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Csik József jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. Napirend szerint következik az Ausztriával 1926. évi április hó 9-én kötött kereskedelmi pótegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1066, 1074) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Felkiáltások. Nincs jelen!) Az előadó ur nincs jelen, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Az előadó urat illeti a szó! Görgey István előadó: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Az az évszázados közjogi kapcsolat, amely Ausztria és Magyarország között fennállott természetesen sok tekintetben megszabta a két állam gazdasági irányának fejlődését is és igy Magyarország, mint elsősorban agrárállam, a mezőgazdaság és a vele legszorosabb öszszefüggésben lévő mezőgazdasági iparok terén mutatott fejlődést, a Monarchia másik állama, Ausztria pedig az ipar terén fejlődött erőteljesen. (Horváth Zoltán: Jó fejős tehén volt Magyarország!) Eunek a fejlődésnek meg voltak a kedvező előfeltételei: egy 50 milliós egységes fogyasztó terület, amely ugy a magyar mezőgazdasági termelésnek, mint az osztrák fejlődő iparnak egyaránt rendelkezésére állt, nyugodtá tette itt a gazdasági fejlődést. Az összeomlás után egyszerre megváltoztak az állapotok. Megkaptuk gazdasági önállóságunkat, azonban igen nagy árat kellett érte fizetni. Magyarországot épugy, mint Ausztriát is feldarabolták és a Monarchia területén számos kisebb utódállam keletkezett, amelyek az összeomlást követő időkben a legmerevebb elzárkózódás gazdasági politikáját folytatták. Ezen elzárkozódás korszakában azonban Ausztriának és Magyarországnak egymásra való utaltsága elsősorban jelentkezett. Azokat az évtizedes gazdasági kapcsolatokat, amelyek a két állam között fennállottak, nem lehetett egyik napról a másikra megszüntetni, elszakítani és igy ennek eredménye volt az, hogy már a gazdasági elzárkózottság korszakában is Ausztria volt az első az utódallamok közül, amellyel Magyarország bizonyos gazdasági megállapodásokat, szerződéseket létesített. Az első ilyen gazdasági megállapodásunk Ausztriával az 1922. évi február hó 22-én megkötött 'kereskedelmi egyezmény volt, amely kölcsönösen a legnagyobb kedvezményt mondotta ki a két állam termékeire vonatkozólag, ezenfelül azonban, minthogy abban az időben mind a két országban különféle behozatali és kiviteli tilalmak, forgalmi korlátozások állottak fenn, a két állani időnként még úgynevezett kontingens-árucsere-szerződéseket is kötött egymással. Ez egyezménynek és az áruesereszerzodéseknek meg is volt az az eredményük, hogy Ausztria éls Magyarország között ismét megindult az élénkebb kereskedelmi forgalom, azonban ez a forgalom nem fejlődhetett arra a nivóra, amely mindkét ország gazdasági érdekei szempontjából kívánatos lett volna, mert még tovább is fennállottak, — mint emiitettem volt — a különböző gazdasági megkötöttségek. Ehhez járult az, hogy 1925. évi január hó elsején ugy Ausztriában, mint MagyarorszáKAPLÓ. XLIII, m
