Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-548

À nemzetgyűlés 548. ülése 1926. évi május hó 10-én, hétfőn. 117 viselő "ur által kívánt szerződéseket, amelyeket az egyes honvéd hatóságok az Avena részvénytársasággal kötöttek, a Ház asztalára leteszem. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ! Csik József jegyző : Bogya János ! Elnök : A képviselő ur nem lévén jelen, töröltetik. Szólásra következik 1 Csik József jegyző: Kiss Menyhért! Elnök : A képviselő ur nem lévén jelen, töröltetik. Szólásra következik ? Csik József jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy beszédemnek egész irányát jelezve, négy tézist állítsak fel, amelyeknek valóságára és helytállóságára vonatkozólag, azt hiszem, a nemzetgyűlés minden tagja egyet fog velem érteni. Az első tézis, amelyet felállitani kivánok, az, hogy jó belpolitika nélkül, nincs jó külpolitika. A második az, hogy ha nem lett volna frankhamisítás, akkor egészen más lett volna Magyarország gazdasági és külpolitikai elhelyezkedése. A harmadik az, hogy_ Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a világpolitika általános irányától eltérő utón haladjon. Végül, a negyedik — amit" szerény véleményem szerint különösen az utolsó események igazoltak teljes mértékben, és amit mi magunkra nézve és a legyőzöttekre nézve, esztendők óta tudunk, de a győzök is kénytelenek magukra nézve megállapitani, — hogy rossz üzlet a háború. Méltóztassanak megengedni, hogy ezekkel a tézisekkel foglalkozzam és végeredményben jussak el az első tézishez, hogy jó belpolitika nélkül nincs jó külpolitika. E felett a tézis felett véleményem szerint vitatkozni sem lehet, mégpedig azért nem, mert az egész világon valamely államnak elhelyezkedését nemcsak annak az államnak gazdasági és katonai ereje határozza meg, hanem egyszersmind az is, hogy az iránt az állam iránt a világban milyen bizalommal viseltetnek. Hogy egészen ad absurdum menő konkrét példára mutassak rá, Macedónia, amelyben állandóan bandaharcok voltak és vannak, ahol a közállapotok évtizedek óta nem konszolidálódtak, Macedónia a világpolitikában nem márka. Macedónia részére külföldi kölcsönt szerezni nem lehet azért, mert lehet ugyan talán egészen távoleső és rossz belpolitikai viszonyok között kínlódó exotikus államok részére is úgynevezett exotikus kölcsönöket szerezni, de azt drágán kell megfizetni. A kereskedelmi életben is vannak cégek, amelyek nem állanak olyan jól, amelyek arra a pénzre, amit kapnak, nem 100%ig jók, mint a legjobb cégek, s mégis kapnak kölcsönt, de drágán kell kamatokban megfizetni azt, hogy annak a cégnek belső helyzete nem túlságosan szilárd. Méltóztassanak megnézni azokat a kölesönöket, melyeket a pénz nagy piacai u. n. egzotikus kölesönöknek neveznek. Ugyanabból a forrásból származik a pénz, mégis más feltételeket szabnak ugyanazok a bankárok az egyes államoknak. Más feltételeket szabnak ott, ahol jó a belső helyzet, és más feltételeket olyan országoknak, ahol drágán fizettetik meg a polgárok által azt a rizikót, melyet a belpolitikai viszonyok reájuk kényszerítenek. Ezért vagyok kénytelen felállitani a külpolitikára nézve általában azt a tézist, hogy jó külpolitika jó belpolitika nélkül el nem képzelhető. Egy olyan országban, ahol nemzeti egység nincs, ahol a politikai felfogások ellentétessége a politikai harcoknak azt az u. n. macedóniai élességét váltja ki, hogy az egyes politikai pártok életre-halálra menő, vagy - magyar terminológiát használva — késhegyig menő harcot folytatnak egymással, nem lehetséges nagy külpolitikai orientációkat csinálni. Ahhoz, hogy kifelé erős aktivitást folytathassunk, elsősorban a saját perifériánkon kell rendet csinálni, idehaza kell a belső békét és nyugalmat megcsinálni. Nem lehet jó külpolitikát csinálni egy olyan országban, ahol terminológiák és teóriák vannak, ahol egyes hivatalok azzal foglalkoznak, hogy az u. n. belső ellenséget, ^az állampolgárok bizonyos kategóriáit ugy kezeljék, mintha azok halálos ellenségek volnának, a legnagyobb vandalizmussal, exisztenciák pusztulásig menő nemcsak nemtörődömséggel, de ellenséges indulattal. Amely ország hadat visel saját állampolgárai ellen, az az ország, amelyben haditervet készítenek saját állampolgáraik tönkretételére, ahol állami hivatalok vannak, melyek tervszerüleg az állampolgárok bizonyos kategóriáinak tönkretételével foglalkoznak — külpolitikailag jelentéktelen, sokkal jelentéktelenebb, mint amilyennek lennie kellene. Azok, akik a külországok nagy külpolitikai irányítását végzik, nem dughatják fejüket a homokba ; ezek nagyon jól tudják, hogy az illető országokban bent mi a helyzet. Trianon óta Magyarország egész aktivitása nem külpolitikai aktivitás. Aki nem is objektive akar beszélni, de gondolatmenetére az objektivi| tásnak csak egy árnyalatát akarja ráhúzni, annak meg kell állapítania, hogy Magyarországon a külpolitikai aktivitás, a volt ellenségekkel szembeni aktivitás, Magyarország külpolitikai elhelyezkedésére vonatkozó aktivitás az egész politikánkból ugy hiányzik, mint ahogy a fehér folt kiütközik a szines térképen. Magyarországon Trianon óta csak belpolitikai aktivitás mutatkozik. Méltóztassék elképzelni, hogy nemcsak a világ hatalmas térképén, hanem Európa térképén milyen kicsiny földterület Magyarország ! Ha pedig a világ óriási ember tömegeit méltóztatnak tanulmányozni, a száznyolcvanmilliós orosz népet, a hetvenmilliós németséget, az angol-szász fajt, mely a világ óriási területeit tartja kezében, akkor méltóztatnak tudatára jutni annak, hogy milyen rokontalan, kicsiny nép vagyunk. Ez az ország idebent a halálos verekedés, a késhegyig menő harc gondolatvilágát engedi meg magának ; megengedi azt, hogy idebent az ország belsejében ahelyett, hogy külső ellenségeivel szemben védené meg ennek az országnak területét, szervezné meg ennek az országnak polgárságát, gazdasági jólétbe helyezné nyomorgó polgárait, — idebent az állam területén kreál magának »belső ellenségek «-et. Mikor Magyarország külpolitikai helyzetéről és a külügyi tárcáról akarunk beszélni, akkor meg kell állapitanunk, hogy jó külpolitika ebben az országban nem lesz és nem lehet addig, amig itt az állampolgárokat egymás ellen harcbavivő és nem minden állampolgárt egyenlőnek tekintő belpolitika irányadó. Addig, mig ebben az országban vannak titkos társaságok, melyek célul tűzik ki ugyanazon állam kötelékébe tartozó más polgárok gazdasági tönkretételét, mikor hivatalosan ezt irják zászlóikra, amikor a hivatali energiáknak egy jelentékeny mértéke fogy el arra, hogy ezek ellen az emberek ellen küzdjenek, amikor — hogy itt a külügyi és belügyi tárca egybekapcsolásáról beszéljek, — Magyarországon tönkremennek Budapest leggyönyörűbb szanatóriumai, amikor Magyarország legkitűnőbb orvosai vesztették el praxisuk legjelentékenyebb részét, egy belpolitikai őrületből kifolyólag, azért, mert megszállott területen lakó és budapesti orvosokhoz, vagy szanatóriumhoz szokott betegeknek nem adtak ide beutazási engedélyt, amikor Magyarország szőlőtermésének jelentékeny részét nem lehetett érté-