Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-546

6 A nemzetgyűlés 546. ülése 1926. évi május hó 7-én, pénteken. szempontból is. iSpen a nyugati pályaudvar környéke az, amely ettől a füsttől legtöbbet szenved. A Podmaniczky-utca környékén lakó házakban nem-lehet ablakot nyitni az ottani pályaudvar miatt. Teljesen elképzelhetetlen és városrendészeti szempontból azt hiszem, sehol a világon nem látni, hogy egy pályaudvar bent legyen a város kellő közepén, ehhez a pályaudvarhoz mozdonyok járjanak be és füstöljék tele az egész környéket s tegyék úgyszólván lakhatatlanná azokat a házakat és lakásokat. Hiszen még annak a lakása is tele van a pályaudvar füstjével és kormával, aki 500—600 méter távolságra lakik a nyugati pályaudvartól. A lakosság egészségügye szempontjából is kivánatos tehát,, hogy a vasutak elektromosságra rendeztessenek át és ezzel tegyék lehetővé, hogy a környék lakossága felszabaduljon a füsttől, amely tönkre teszi lakásaikat, berendezéseiket és az emberek egészségét is. Legyen szabad ezzel kapcsolatosan ugyancsak kérdést intéznem a kereskedelemügyi minister úrhoz, mi célja van annak az intézkedésnek, hogy a nyugati pályaudvar forgalmából több vonatot kivontak és ezáltal azt az egész környéket súlyos válságnak tették ki? E környék kereskedői és iparosai már gyűlést is tartottak, amelyen foglalt óztak ezzel a problémával és az előttük teljesen rejtélyeseknek Dáltszó intézikieldé®ekikieil. Rejtélyes ez azért, mert a Nyugati pályaudvar csarnokát az államvasutak nagy kéltséggel hozatták rendbe, úgyszintén tetejét és egész berendezését és mégis alig közlekednek ott más vonatok, mint az Esztergom és Vác felé haladó vonatok:, talán egy-két távolsági vonat van még beállítva, de a többiek beszüntettettekl Kérem a minister urat, méltóztassék a közvéleményt legalább arról tájékoz ta tini, hogy mi az államvasutak programmja a Nyugati pályaudvart illetőleg, be kivámja-e szüntetni a Nyugati pályaudvar forgalmát teljesem, a pályaudvart lebontani és helyére lakóházakat, vagy más épületeket építeni? (Györki Imre: Vásárcsarnokot!) Kérdezem, mi a terv a Délivasuttal. azt is szándékozik a Keleti pályaudvarral centralizálni és az egész vasúti forgalmat ott összpontosítani? Mert én ezt is meg tudnám érteni, mert az is a vasúti politikához tartoznék!, mert hiszen vannak nagyobb városok, mint Budapest, ahol egy pályaudvaron! bonyolítják le a forgalmat, de legalább tudná a közvélemény, hogy mi a terv, mi a szándék és akkor mindenki ahhoz igazodnék és nem nyitnának ujabb üzleteket, ujabb szállodákat egy olyan vidékein, amely ebből a szempontból halálra van Ítélve és nincs remény arra, hogy azok

1 forgalmát fel lehetne virágoztatni. Tudom, hogy az ország megcsonkitása közrejátszik e kérdés megbiráilasánál, mert hiszen a Bécsbe és a Tátrába menő vonatok egy része onnan indult és e volnátok kiesése a forgalmat is lecsökkentette, ügy tudom, hogy a Keleti pályaudvaron uj vágányokat építettek, tervbe van véve esetleg egy uj csarnoki építése, ezzel szemben a Nyugati pályaudvaron ott van egy kész csarnok., melynek forgalma a legminimálisabb. A Nyugati pályaudvarral és az onnan kiinduló vonatokkal kapcsolatban rá kívánok mutatni arra a lehetetlen közlekedésre, amely pl. Esztergom felé bonyolódik le. Ezen az alig 60 kilométer hosszú távolságon a közlekedés olyan botrányos, hogy talán nincs Magyarországon még egy hely, ahol oly siralmas volna a közlekedés. Amíg ez a vonat kiér a Nyagati pályaudvarról Újpestig, addig villamoson bárki kényelmesen kimehet oda, úgyhogy az emberek megszokták azt, ha a Nyugati pályaudvaron lekésnek egy vonatot, akkor felülnek egy villamosra, mert a vonatot Újpesten egész biztosan utolérik. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Györki Imre: Addig meg is ebédelnek!) Az ilyen közlekedés, amely Budapesten ennyi ideig tart — mert ez még Budapest, Budapest széle — a mai korban, amikor az emberek ideje drága, igazán nem nevezhető közlekedésnek. Itt is felvetem az elektrifikálás kérdését. Épen e vonal mentén fekszik két bányatelep, melyek megfelelő elektromos centrálékkal vannak ellátva, így tehát itt erőtelepek építésére sincs szükség. Nem kellene mást tenni, mint csak a huzalokat kifesziteni, egy par elektromos mozdonyt beszerezni és az egész vonalat elektrifikálni lehetne és lehetővé válnék, hogy ez a vidék, amely itt Piliscsaba és környékén van, amely egyike a Dunántúl legszebb részeinek, Budapesthez közelebb hozassék; lehetővé válnék, hogy az odavaló utazást ne másfél és két óra, hanem fél óra alatt lehessen megtenni és meglenne a lehetőség arra, hogy ha az ember aznap kimegy, ugyanaznap vissza is tudjon jutni, mert Bécsből még aznap vissza lehet utazni, de ha valaki Budapestről Esztergomba utazik, nem mindig biztos, hogy aznap vissza is tud utazni. Miután Meskó képviselő ur jelen van, legyen szabad az ő hazájáról is beszélnem, — elveszem az ő kenyerét — miután kormánypárti képviselő, nem teheti szóvá, helyette én teszem szóvá azt a közlekedést, amely Bajától vagy Pécstől Báttaszéken, Baján keresztül Kiskunhalasig bonyolódik le. (Meskó Zoltán: Halljuk!^ Ajánlom, hogy a minister ur egyszer szánja rá magát és kérjen nyolc napi szabadságot és üljön be Pécsett egy kocsiba és próbáljon Kiskunhalasig utazni. Ha a minister ur kibirja ezt az utazást, akkor kiállitom a bizonyítványt arról, hogy igen jó idegei vannak, mert aki ezen a vonalon utazott, abba bolondult bele, hogy mikor ér végre oda az a vonat. (Meskó Zoltán: Én még nem utaztam rajta, a képviselő ur talán utazott? — Derültség.) Azt hiszem, hogy nagyon kevés olyan ember van Magyarországon, aki rászánta volna magát arra, hogy Pécstől Kiskunhalasig egyhuzamban tegye meg az utat. Arra még akadnak emberek, hogy ennek az útnak egy részét megtegyék, hogy a gyorsvonathoz odaérkezzenek, de hogy valaki ezt egyhuzamban tegye meg, ennyit a Máv-tól kívánni nem lehet, mert az az élvezet, amelyet azért a pénzért nyújt, amiért szállitja az utasokat túlsók s inkább a legtöbben lemondanak erről az útról. Ennél nagyobb élvezet csak a Bajáról való telefonálás, ez külön élvezet, túltesz még a vasúti közlekedésen is. Igaz, hogy nem kellene mást csinálni, mint csak Bajától egy kis darabon kiépiteni a telefonvonalat, hogy az a régi szabadlkai fővonalba bekapcsoltassék. Azonban ezt nem tették meg. Ha valaki Bajáról telefonálni akar, Baját kapcsolják Péccsel és Pécsen keresztül lehet megkapni a kapcsolást Budapesttel. Azt hiszam, nagyon sok ember megöregedett már abba, hogy nem bírta kivárni azt, amíg Bajáról telefonösszeköttetést kapott Budapesttel. Ugy hallottam, hogy a bajaiak azt csinálják, hogy odamennek éjfélkor és előjegyeztetik magukat és akkor esetleg másnap éjjel megkapják a kapcsolást Budapesttel. (Zsirkay János: Na hozza zavarba^ a minister urat, hiszen az ő kerületéről van szó! — Györki Imre: így azután másodszor is megválasztják! - Zaj.)