Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-540

ö4 A nemzetgyűlés 540. ülése 1926. évi április hó 28-án, szerdán. vénybe nem iktattatott. Most a kövekezmények igazolnak engem. Jól sejtettem, hogy hiába van törvényeinkben időhatárhoz kötve a költségvetések és a zárszámadásoknak előterjesztett kötelezettsége, a kormány esak játszik a költségvetéssel, zárszámadással, az állami élet nagy kárára. (Zaj.) Most pedig Scitovszky nemzetgyűlési elnök úrhoz fordulok. Mindenki tudja, aki ismeri az 1921 : XIV. tc.-t, mely a Magy. Kir. Jegyintézet felállításáról szól, hogy a Jegyintézet áltak kibocsátott államjegyek összmennyiségének ellenőrzését a törvény magára a nemzetgyűlésre bizta. A nemzetgyűlés ennek a feladatnak teljesítésére egy bizottságot szervezett. Ha jól tudom, a bizottság elnöke, Ernszt igen t. képviselőtársam. A Jegybank már közel két éve van megszervezve, s azóta teljesiti a maga hivatását. Eddig nem hallottam arról, hogy ez a bizottság feloszlott-e; nem hallottam arról, hogy utolsó ülésén milyen feladatot végzett a bankjegyek összmennyiségének megállapitása dolgában. Nekem az az érzésem, hogy az ilyen különleges bizottságokat adminisztrálni, figyelemmel kisérni a nemzetgyűlés elnökének kötelessége. Minthogy nem tudtam nyomára akadni annak, hogy e bizottság feloszlatása bejelentetett-e a Házban, vagy mi történt vele, és — ismétlem — azt sem tudtam megállapítani, hogy a záróülés milyen határozatot hozott, kérem az igen t. elnök urat, hogy a nemzetgyűlést ebben a kérdésben mielőbb tájékoztatni sziveskedjék. Ugyancsak a Jegyintézettel kapcsolatosan felvilágosításért fordulok ugy a nemzetgyűlés t. elnökéhez, mint a t. pénzügyminister úrhoz. A Jegyintézet a törvény értelmében kereskedelmi mérlegeket tartozott közzétenni. Nem tudom, hogy a legutolsó félévi mérleg közzététetett-e. Azt sem tudom, hogy a felszámolás megtörtént-e. A Jegyintézet számadásainak megvizsgálására vegyes bizottság van kiküldve. Ez a vegyes bizottság a képviselőház által kiküldött 3 tagból és a legfőbb állami számvevőszék két tisztviselőjéből áll. Kérdem az igen t. pénzügyminister urat, de kérdem a nemzetgyűlési elnök urat is, akinek erre a bizottságra befolyásának kell lenniök, — ezt nem lehet elhárítania magától — hogy mi történt ott, mi van a félévi mérleggel,- mi van a Jegyintézet felszámolásával és mi van e bizottsággal? Ugy látszik, hogy ami ebben az országban állami számadással van kapcsolatban, azt mindig húzzák, annak bemutatását mindig kitolják. Nem mondom, hogy ez valamilyen célzattal történik, de ismételten rá kell mutatnom arra, hogy mivel a zárszámadási és költségvetési jog nem érvényesül a maga teljességében, igy az az érzéketlenség, amely ez iránt a kormányzatban mutatkozik, átterjedt az egész közéletre. Még az adóigazgatással kivánok röviden foglalkozni. A legtöbb panasz adóközigazgatásunk ellen merült fel. Én az adóigazgatással szemben nem vagyok egészen ezen a nézeten, nem hiszem, hogy csakugyan jogos volna az a töméntelen panasz, amellyel az adóigazgatást támadják. Elismerem, hogy szerfelett magas az adó, azt is elismerem, hogy az adóbehajtás kiméletlen. de tárgyilagosan itélve meg az egész rendszert, meg kell állapitanom, hogy abban az adóigazgatási, adókivetési és beszedési rendszerben, amely Kállay pénzügyminister ur alatt készült, amely az ő koncepciója, volt. van ráció, s abból nagy jótétemény háramlóit az ország szanálására. A hiba a végrehajtásnál van

s Kállay pénzügyminister ur az adótörvények meg'hozatala után nemsokára megvált a ministen SZÓK toi. Azt hiszem, hogy az egységes párt már sajnálja ezt. Mindjárt az adótörvények meghozatala után szuüseg lett volna a vegrena^tasi utasításokra és mégis csak pár hónapja talán annak, hogy elkészültek a társulati-, a vagyon- és a jövedelmi- és a kereseti adótörvények végrehajtási utasításai. Itt is igazságos kivánok lenni és azt mondom, hogy ezek az utasitások olyanok, hogy semmiféle kiváni valót nem hagynak maguk után. sőt azt mondhatom, hogy tökéletes szakmunkák, de idő után adattak ki. amikor már az adóigazgatás minden adónem behajtására nézve kivájta magának a medret. Az egyik pénzügyigazgatóság igy. a másik ugy. az adófelügyelőség pedig megint egészen más utakon haladt. Emiatt és az emberi természetnél fogva ezeket az utasításokat senki nem olvassa és igy az adóigazgatási szervek ezeket a Jó törvényeket ugy hajtják végre, ahogy azoknak végrehajtását az életbe beültették, beplántálták. Ha grafikont készítenék az adóvégrehajtásról a pénziügyigazgatóságok adófelügyelőségek szerint, akkor a sérelmek, az igazságtalanságok és aránytalanságok kimutatására kevés volna, ha erős vonalakat rajzolnék oda. töviseket kellene oda berajzolni, amelyeit azoltat a mély sebeket jeleznék, amelyeket az adótörvények végrehajtásánál minden társadalmi osztályon ütöttek. Itt nehezményezem, hogy a házbéradó és a földadótörvények végrehajtási utasításai még nem adattak ki. Szervezeti változások is történtek az adóigazgatásnál. A szanálási törvény is kivánja, hogy az adóhivatalokat elsőfokú adóigazgatássá szervezzék át. Ez a munka megindult, de a hatáskörök tekintetében még ma is bizonytalan a helyzet. Odavezényeltek, vagy odarendeltek az adóhivatalok élére egy segédtitkárt, vagy egy titkárt, aki megalkudott azzal, hogy kimegy a vidékre, mert a legtöbbnek ez nem tetszik, és ott folyik az a lehetetlen munka, amely tovább sorvasztja az adófizetési készséget, amely pedig fellángolt az adózók részerői akkor, amikor az ország szanálásáról volt szó. Még az adófelszólamlási bizottságokról kivánok néhány szót mondani. (Halljuk! Halljuk!) Az adófelszólamlási bizottságokat átszervezték, azt hiszem, Bud igen t. pénzügyminister ur érája alatt. Eddig mindig a nepotizmus, a rokonság, a barátság és a politikai szempontok érvényesülése miatt emeltek sokan kifogást a felszólamlási bizottságok határozata ellen, mert tudjuk, hogy elvégre ezek a bizottságok birói funkciót végeznek. Most a kiküldött pénzügyigazgatósági tisztviselők a rendelet szerint olyan dokumentumok kérésének jogosultságával vannak felruházva, hogy az adóalany még ennek a dokumentumnak a fogalmával sincs tisztában, nem hogy azt magával vihetne az adófelszólamlási bizottság elé. Rendszerint a dokumentum hiánya miatt egyszerűen elutasítják felébb eszeseket és az adó marad ugy, bármennyire is igazságtalan, annyi, amennyi ki volt vetve. A pénzügyminister ur sokat beszélt a forgalmi adóról. Én csak azt reklamálom, hogy mikor fogja már próbakép életbeléptetni a fázisrendszertl (Dréhr Imre közbeszól.) Igen t. Dréhr képviselőtársam, mióta tart rnár ez a csinálási idő? (Dréhr Imre: Két éve!) Hiszen, ha egyik napról a másikra nem is lehet megcsinálni, de egy-két év alatt a kérdést elvégre meg lehet oldani, hiszen csak próbáról van szó. Én nem vagyok hive a fázisrendszernek,