Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-544

336 A nemzetgyűlés 544. ülése 1926. évi május hó 5-én, szerdán. Határozati javaslatom szövege a következő (olvassa) : »Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a sajtóban elharapódzott erkölcspusztitó szenzációhajhászás meggátlását sürgősen szükségesnek tartja. Felkéri ezért az igazságügyminister urat, terjesszen haladéktalanul javaslatot a nemzetgyűlés elé, mely szerint a rendőrség, valamint a biróság elé tartozó ügyek a sajtóban összesen legfeljebb egy oldal terjedelemben és kizárólag a lap utolsó előtti oldalán közölhetők. Ilyen közlemények címe csak egy hasábos és legfeljebb egy soros lehet. Aki e rendelkezés ellen vét, vétséget követ el és súlyos pénzbüntetéssel sújtandó. A felelősségrevonásnál a sajtójogi fokozatos felelősség elve érvényesítendő.» (Helyeslés jobbfelöl) Igen t. Nemzetgyűlés ! Bátor vagyok felvetni azt a kérdést : miféle jogos kifogás lehet közérdek szempontjából e javaslattal szemben ? (Rassay Károly : Lehetetlen technikailag keresztülvinni !) A közérdek szempontjából vetem fel a kérdést. (Rassay Károly : fessék egy 24 óráig tartó esküdtszéki tárgyalást egy oldalon leközölni !) Kénytelen vagyok, képviselő ur, leszögezni azt a tényt, hogy épen ezzel a szenzációhajhászással és erkölcsrombolással szemben a sajtó becsületes része is felemelte már a maga tiltakozó szavát. Épen az Esti Kurirral szemben a Magyarság vetette fel ezt a kérdést és éles polémia formájában vetette szemére az Esti Kurírnak. Nem akartam személyeket és lapokat megnevezni, de kénytelen vagyok épen a képviselő úrral szemben hangsúlyozni, hogy a sajtóban az újságírásnak ezt a formáját az Esti Kurir védelmezi, viszont itt a nemzetgyűlésben a képviselő ur kél pártjára. (Rassay Károly : Én csak őrültségek ellen szólalok fel !) Annak az újságírásnak, amelynek a közérdek szempontjából nincs létjogosultsága. (Ugy van ! jobb felől.) Én nem cenzúrát akarok itt alkalmazni. Minden megírható, igen t. képviselőtársam ; egy oldalon elég hely van minden szemétnek és mocsoknak. Felesleges a lapokat ezzel bővebben megterhelni, felesleges a különböző utcai leányok személyes ügyeivel, különböző kereseti metódusaival, a különböző helyszíni leírásokkal, a gyilkosságok technikájának különböző részletezésével egy oldalnál nagyobb terjedelemben foglalkozni. Ez lehet anyagi érdeke valamely lapvállalatnak, a közérdek szempontjából azonban ezt a korlátozást kifogásolni nem lehet. (Uyg van jobbfelől és a középen.) Bőven elég hely van erre, és én javaslatomat épen ezért ugy fogalmaztam meg, hogy ne lehessen a sajtószabadság szempontjából ezzel a javaslattal szemben érveket felhozni, hogy ne lehessen a külföld felé azt mondani : íme, itt a cenzúra egy burkolt formája vagy az igazság megirásának tilalma érvényesül. Nem ! Méltóztassék mindent megirni, de illő korlátok között és figyelemmel arra, hogy a nagyközönség lelkét, kezdve a fiatalkoruaktól végig a tanulatlan, műveletlen tömegeken keresztül óvni kell és amint a filmeknél is bizonyos korlátozások vannak, igy kell eljárni a sajtónál is. (Helyeslés jobbfelől. — Rassay Károly De nem lehet olyat mondani, hogy egy oldalon Írjanak meg egy" törvényszéki tárgyalást, amely tiz órán át folyt ! Ez a tárgyalás nyilvánosságának korlátozása ! — Petrováez Gyula : Gondoljon a saját leányára, hogy az is olvas újságot !) Külföldi példákat méltóztatott tőlem tegnap kérni. Bátor vagyok rámutatni, hogy az angol parlamentben liberális részről felvetett és törvényerőre is emelt javaslat, amely házassági ügyekkél, illetőleg válóperekkel kapcsolatban korlátozza nem csak a címet, hanem azt is, hogy mit lehet és mit nem lehet megirni, amely tényleg cenzúrát alkalmaz, és pedig tilalmakat alkalmaz a tekintetben, hogy a magánéletbe vágó és botránykeltésre alkalmas részletek nem közölhetők a lapokban, még akkor sem, ha nyilt törvényszéki tárgyaláson a nagyközönség előtt folytak le, ez az angol rendszabály sokkal súlyosabb korlátozását jelenti a sajtószabadságnak, mint az a csupán terjedelmi korlátozás, amelyet én itt bátor voltam az igen t. nemzetgyűlésnek javasolni. (Ugy van! jobbfelől.) Én tehát a magam részéről arra kérem az igen t. kormányt, ne toljuk ki ennek a kérdésnek megoldását ad Graecas Calendas, hanem, miután a ministerelnök ur elvileg helyesli ezt a szabályozást, vegyük a kérdést sürgősen munkába. A tegnapi napon a baloldalról valaki közbekiáltott nekem, hogy vájjon akkor kevesebb lesz-e a gyilkosság? Hát, merem állítani, t. képviselőtársam, hogy kevesebb lesz a gyilkosság ! (Derültség a szélsőbaloldalon. — Ugy van ! jobbfelől.) Igen t. képviselőtársam nincs tisztában a pszichológiával és a kriminológiával, mert igenis, ha valamilyen elitélő kommentár keretében is, de a bűnt, a hitványságot és a törteimet a közvélemény előtt kiteregetjük és igy az emberek lelki világába belevisszük, ezzel igenis, a bűnözésre való hajlandóságot fokozzuk. (Ugy van ! jobbfelől.) A bűnözésre való hajlandóság épen ilyen sajtóközlemények kapcsán szokott életre kelni és ezeknek a kérdéseknek bizonyos illő korlátok közé való szorítása, igenis, a bűnözési hajlamnak is bizonyos csökkenését fogja maga után vonni. (Horváth Zoltán : Fontosabb a gazdasági helyzet ! —• Zsirkay János : Nem mondjuk, hogy ne oldják meg Î) Igen t. Nemzetgyűlés 1 Egy másik kérdéssel is akarok itt foglalkozni, amely talán szintén a kényesebb kérdések közé tartozik, de amelynek nyilvános megbeszélése szükséges, és ez az az ismételten felvetett probléma, amelyet a magyar közvélemény az emigráció liquidálása címén ismer és amelyet legutóbb Lovászy Márton visszatérése tett aktuálissá. Magam részéről le akarom szögezni azt az álláspontomat, •— és azt hiszem, nincs ebben a Házban becsületes magyar ember, aki ebben az álláspontban nem osztozna — hogy boszut állani ma már senki sem kivan. 7—8 évvel ezelőtt elkövetett bármilyen gyászos és katasztrofális tévedések vagy bűnök megboszulására ma gondolni senki sem akar. Senkinek sem lehet célja a bosszú gondolatát vagy a gyűlöletet ebben az országban növelni, vagy nagyra lángoltatni. Az egyetlen szempont, amelyet nekünk itt érvényesítenünk kell, az, hogy e kérdés rendezése bizonyos elvi szempontok figyelembevételével és az állam biztonságának minden körülmények között való garantálása mellett következzék be. Igen t. Nemzetgyűlés ! Én teljes mértékben hajlandó vagyok Széchenyi István álláspontjára helyezkedni, aki azt mondotta, hogy olyan kevesen vagyunk, hogy az apagyilkosnak is meg kell bocsátani. De ezt a bűnbocsánatot feltétlenül bizonyos előzetes premisszákhoz, bizonyos előfeltételekhez kell kötni, és ezekről leszek bátor a t. Nemzetgyűléssel felfogásomat ismertetni. Széchenyinek ez a mondása is természetesen csak a magyarokra vonatkozik, de azokat az átmeneti magyarokat, akik itt, nomádok módjára keresztül jöttek ezen az országon, elvégezték a maguk romboló munkáját és, mint a sáska, tönkretéve ezt az országot tovább vonultak, hogy további pusztításokat végezzenek : a Pogány Józsefeket, a Kunfiakat, a Göndöröket, a Gábor Andorokat és a magyar léleknek és a magyar szellemnek más idegen megrontott én a magyar fogalom alá szubszummálni nem tudom. Én magyar emberekkel szemben, akik haza akarnak jönni ebbe az országba, hajlandó vagyok a magyar álláspontra és Széchenyi István megbocsátó álláspontjára helyezkedni, de kérdem, hogy azokat a galicianereket, akik csak