Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-539

À nemzetgyűlés 539. illése 1926. évi április hó 27-én, kedden. 25 a magyarnak, ha ilyen esetek fordulnak elő, ha az egyik helyen megláncolják, megvasalják a felebarátját eJtemetni szándékozó baptista prédikátort, a másik oldalon pedig szabadonbocsátják azt a franciskánus püspököt, aki lakásában hajlékot adott a frankhamisítás letteseinek. (Reisinger Ferene : Krisztus korbáccsal verte volna ki az ilyen püspököt a templomból !) Amikor ezt a szörnyűséges különbséget láiják a népek, akkor feltétlenül felsóhajtanak, hogy itt nem lehet igazság. (Zaj.) Kérdezem az igen t. belügyminister úrtól: vaj ion érvényben van-e még az a rendelet, melyet én már egyszer felolvastam .itt a nemzetgyűlés elölt, tehát ismételni nem akarom, de amely rendelet kioktatja a csendőröket arról, hogyan kell ugy bántalmazni, hogy az az illetőn meg ne lássék. Amint irja: ha valamely csendőr ugj

r bántalmazni nem tud, hogy az beigazolást ne nyerhessen, megérdemli a fenyítést. Kérdezem a belügyü inister úrtól, amint már egyszer megkérdeztem tőle, hogy az a rendelet, amelynek kibocsátási számát én már egyszer eiéje hoztam s amelyet hajlandó vagyok még egyszer rendelkezésére bocsátani, érvényben van-e még, hogy országszerte azt látjuk, hogj^ a csendőrség veri, tépi, üldözi a népet ? Kell-e önöknek beszélnem a nagykátai esetről amikor a csendőrök fára kötözték fel a kisgazdákat, tehát nem a földmunkásokat, hanem a kisgazdákat. (Malasits Géza: Nem állanak meg a prolinál!) Amikor itt ül velem szemben Nagykáta képviselője ... (Esztergályos János : Mi történt Nagykátán ? — Ticzián István : Erről nem tudok, csak a Salgó és a Hanesz vörös elvtársak dolgairól ; azok tettek ilyesmiket. — Malasits Géza: A moziról sem tud?"— Zaj.) Ha ön nem tud arról, hogy Egresk'átán miképen kötözték fára a gazdákat, miképen cipelték be a csendőrörsre és miképen verték véresre, hogyan hordta haza az aszszony taligán a férjét, mert nem tudott már az őrsről hazamenni, annyira elverték ; ha ön nem tud arról, hogy tizenhét ember saját kezeirásával bizonyitványt adott arról, hogy miképen verték meg őket a csendőrségen semmiért és ön annak a kerületnek a képviselője, akkor nyugodt lelkiismerettel szólítom fel a t. képviselő urat : Tegye le a mandátumát (Zaj. — Ticzián István: En nem vagyok hatóság ! Nálam nem tettek feljelentést!) Ön nem képviselője annak a népnek, ha azt a gazságot, vérengzést, brutalitást el tudja tűrni Szégyen futna rajtam keresztül, (Ticzián István: Szégyelje magát ön, hogy igy beszél !) ha az én kerületemben ityen gazság történt volna és én, mint képviselő kijelenteném, hogy erről nem tudok. (Viczián István : Az ilyen demagóg beszéd szégyelni való ! — Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! (Esztergályos János : Itt ül a kerület képviselője és elhallgatja ezt!) Esztergályos János képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hogyan történt ez ?) Drozűy Győző : Kérdezik t. képviselőtársaim, hogy ez miért történt. Semmiért. A csendőröknek nem tetszettek egyes emberek, azokat megverték, ezek panaszkodni mertek, s akkor összefogdosták a panaszkodókat és felkötözték őket. (Barthos Andor : Ezt nehéz elhinni ! — Ticzián István : Kitől hallotta ön ?) Nem hallottam, hanem olvastam az illetők nyilatkozatát és ezt önöknek is felolvasom. (Ticzián István : Audiatur et altera pars. Majd megvizsgálják és ha ez igaz volna, az illetők meg fognak Dűnhődni. A vizsgálat kétségtelenül megindult. — Zaj. — Elnök csenget. — Malasits Géza: Száz év múlva lesz vége.) Tehát akkor mégis csak tud róla, ha azt mondja, hogy a vizsgálat megindult. (Ticzián István: Ha ez megtörtént, akkor megindul a vizsgálat. Ez természetes. Én nem tudok róla semmit, nekem senki sem jelentette és én nem vagyok hatóság. — Barthos Andor: Mikor történt ez?) Nem akartam ezzel az esettel tovább foglalkozni, de miután a t. képviselő ur provokált, ám örökitsük meg a naplóban is ezt a borzalmas esetet. (Felkiáltások a jobboldalon : Mikor történt ?) A múlt hónapban. (Esztergályos János : És a kerület képviselője ezt nem tudja! — Reisinger Ferenc: Majd elmondok egy csomó csendőrségi dolgot holnap !) Felolvasom az esetet (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon. — Olvassa): »Egreskátán a nép közül kettőt, Cs. Horváth Istvánt és Cs. Horváth Károlyt a csendőrök kivitték éjszaka az Egreskáta határában húzódó Harta-erdőbe, ahol holdvilágnál lánccal fára kötözték őket és a feljelentés szerint — ez tehát citátum a feljelentésből — véresre verték a szerencsétlen embereket, akiket nem terhelt semmiféle bűncselekmény. Hasonló sors érte Csikós András gazdálkodót is, aki saját lábán ment be a csendőrörsre, de amikor a kihallgatás befejeződölt, egyik rokona, Jakus Erzsébet kénytelen volt taligán hazavinni lakására a rettenetesen nyöszörgő, jajgató embert. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon ; Borzasztó ! — Kiss Menyhért : Hát mik ezek ? Mi van itt ? Micsoda gazság ez ! — Malasits Géza : Elesett a csendőr^ őrsön, ezl fogják a képviselő urak mondani !) Ez a baleset érte Szarvas Lajos gazdálkodót is, mert amikor elhagyta a csendőrörs helyiségeit, másfél kilométer hosszúságban véres volt az ut, amelyen végighaladt, annyira vérzett a lába. (Felkiállások a szélsőbaloldalon : Borzasztó !) Értesülésünk szerint ebben az ügyben már meg is indult a hadbírói vizsgálat (Ticzián István : No látja ! — Malasits Géza : Száz év múlva vége lesz! — Esztergályos János: Ön miért nem hozta ide az esetet ? Miért nem tiltakozik ez ellen ? — Malasits Géza : Mert neki kellenek a csendőrök a választásnál. — Zaj.) Elnök : Ha a képviselő urak állandóan közbeszólnak, kénytelen leszek erősebb eszközöket igénybe venni. Méltóztassanak végre csendben maradni. (Reisinger Ferenc közbeszól.) Reisinger képviselő urat rendreutasítom. Drozdy Győző (továbbolvassa) : »Kihallgatták a nagykátai csendőrörs vezetőit, Varga Sándor csendőrtiszthelyettest, továbbá Fekete Gyula csendőrt. A csendőrök kihallgatásuk alkalmával tagadták • a terhükre rótt cselekményt, ellenben Cs. Horváth István és Cs. Horváth Károly részletesen jegyzőkönyvbe mondták mindazt, amit ismertetlünk. Állításuk igazolására tanúként bejelentették Muhari Rozáliát, Inges Lászlót, Inges Vendelt és Cs. Horváth Istvánnét. A feljelentésre 25 gazdaember fordult újra hozzánk, akik azonban hajmeresztő részleteket beszéltek el azokról a kínzásokról, amelyeket állítólag az ottani csendőrök követtek el és amely kínzásoknak jórészt ők voltak a szenvedő áldozatai. Tekintettel arra, hogy a tömeges megkinzásokról panaszkodó gazdák egyrésze esetleg nem meri megtenni a feljelentést, felhívjuk a budapesti I. sz. csendőrkerületi parancsnokság figyelmét arra, hogy a következő alsóegreskátai, felsőegreskátai és nagykátai gazdákat hallgassa ki, akiknek vallomása bizonyára elő fogja segíteni annak tisztázását, hogy mi is történik a csendőrörs épületében az oda behívott vagy előállított emberekkel. Ez a névsor — akik hajlandók lesznek ebben a kérdésben az igazság szerint vallani — a következő : Németh Pál, Csikós András, Szekeres Menyhért, Borsek László, Id. Nagy István, ifj. Nagy István, Balogh István, Mészáros Károly, Horváth Pál, Szekeres Balázs, Vaninák János, Vonnák Illés, Kovács András, Horváth István, Horváth Károly, Inges József, Inges Vendel, T-djti Urban, Tajti Ernő, Kosik NAPLÓ. XLII. 4