Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-542

256 A nemzetgyűlés 542. ülése 1926. egyenesen mi akadályoztuk meg azt, hogy ez a borkivitel lehetővé váljék, holott na a mi pártunk ezt meg nem akadályozta volna, azt mondja (olvassa/: »A szocialisták ellenállása nélkül már e hét folyamán életbe léphetett volna.« (ügy van! jobbfelöl.) kát a szerződésben tényleg van rendelkezés, amely a kormánynak egyenesen kötelességévé tette volna, hogy mindent megelőzően letárgyal­tassa ezt az egy nap alatt letárgyalható szerződést, (Felkiáltások jobb felől : Ki volt már tűzve !} való­színűleg semmifele nehézség nem lép ennek a megszavazása útjába ; természetesen mi semmiféle Ígéretet nem teszünk, hogy kritika tárgyává nem tesszük, hiszen nekünk kötelességünk, hogy ezt a szerződést is minden részében megbíráljuk és ezt a kötelességünket teljesíteni is fogjuk, e tekintet­ben felelősség is terhel bennünket, nemcsak a bortermelőkkel szemben, hanem az ország egész lakosságával szemben is. Van ebben a szerződésben egy pont, mely sze­rint a szerződés a ratifikálások kicserélése előtt is életbeléphet (olvassa): »Mindkét kormány fen­tartja magának a jogot arra, hogy az egyezmény­nek tarifális rendelkezéseit és az azokkal kapcso­latos megállapodásokat ideiglenesen korábbi idő­pontban is életbeléptethesse, mihelyt az egyez­ményt a magyar nemzetgyűlés elfogadta.« A szerződés tehát az osztrák parlament elfoga­dása, ratifikálása előtt is életbeléphetne, ha ezt a szerződést a magyar nemzetgyűlés elfogadta volna. Már most, ezt a szerződést április 9-én írták alá Bécsben. A pénzügyi bizottság április 19-én tár­gyalta le. A pénzügyi bizottság elé a javaslatot előbb is benyújthatták volna és a bizottság előbb is letárgyalhatta volna azt és akkor más kisebb törvényjavaslatok helyett ezt a javaslatot lehetett volna a nemzetgyűlés elé terjeszteni Hogy a kor­mány ezt nem tette meg, az a kormány hibája. Szerintem a kormánynak, igenis, kötelessége lett volna az ország érdekében, a kisemberek érdeké­ben, ezt a szerződest a költségvetés előtt letárg}^al­tatni. (Kabók Lajos; A mulasztásért a kormányt terheli a felelősség ! — Ellenmondások jobbfelől.J Április 19-én, amikor ezt a szerződést a pénz­ügyi bizottság letárgyalta, már a költségvetés tár­gyalása napirendre volt kitűzve, egészen kétségte­len tehát, hogy még ha akartuk volna is, a költ­ségvetésnek már folyamaiban lévő általános tár­gyalását meg nem szakíthattuk. Most azonban a költségvetés általános tárgyalása befejezést nyert, véleményem szerint mostan igenis lehetne egy-két napot szakítani ar a, hogy a költségvetés részletes vitája előtt törvényerőre emeljük ezt a törvény­javaslatot. (Kabók Lajos: Most bizonyítsák be, hogy tényleg akarják !) Ennélfogva indítványozom, hogy a legközelebbi ülés napirendjére kiegészítés­képen vétessék fel ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A ministerelnök ur kíván szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzet­gyűlés! (Halljuk ! jobbfelölj Teljesen egyetértek a képviselő úrral abban, hogy az osztrák kereske­delmi szerződés megkötése, illetőleg annak itt a Házban való letárgyalása sürgős, és hogy különö­sen a mezőgazdaság érdekeinek szempontjából kívánatos volna, ha azt mentül előbb napirendre tűzhetnénk. Méltóztatnak azonban tudni, hogy a kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban áll az állategészségügyi egyezmény, amely külön meg­egyezés, külön szerződés, amely tárgyalás alatt áll, s letárgyalása néhány napon belül remélhető. A kormánynak tehát az a propoziciója, hogy az osztrák kereskedelmi szerződéssel akkor fog a Ház elé jönni, amikor az állategészségügyi egyezmény is megköthető lesz, tekintettel arra, hogy a két kérdés annyira összefügg egymással, hogy azok évi április hó 30-án, pénteken. szétválasztása n ^zetem szerint nem is volna helyes és kivánatos. (Hebelt Ede: Majd megint egy esz­tendő múlva !) Nem kérem, azt remélem, hogy egy­pár napon belül a költségvetés tárgyalását meg­szakítva letárgyalhatjuk. Hosszabb időhaladékról nézetem szerint nincsen szó, mindenesetre még ebben a hónapban letárgyaljuk, csak épen nem most és nem kedden, mert az állategézségügyi egyez­mény elintézve még nincsen, a kettő pedig annyira összefügg, hogy azokat külön tárgyalni nézetem szerint nem volna helyes (Hebelt Ede: Nincsen olyan nagy összefüggés a kettő között ! A gyü­mölcs meg addig megrothad !) Épen ezért kérem a t. Házat, méltóziassék a t. képviselő ,ur napirendi javaslatát elvetni. (Kabók Lajos : És azt mondják, hogy mi vagyunk az okai ennek ! — Elnök csenget.) Senki sem követett el ezen a téren mulasztást. (Kabók Lajos : Mégis bennünket okolnak !) Én nem-okoltam a kép­viselő urakat e miatt. Elnök : Több szónok nem lévén következik a határozathozatal. Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben Hebelt Ede képviselő ur elleninditványt nyújtott be A két indítványt szembe állítom egy­mással. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi indítványt fogadják el, szívesked­jenek feiállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az elnöki napirendi indítványt fodadta el. Strausz István képviselő ur a házszabályok 205. §ának a) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat meg illeti. Strausz István : Elállók a szótól. (Helyeslés.) Elnök : Farkas Tibor képviselő ur a házszabá­lyokhoz kér szót. A szó a képviselő urat illeti. (Felkiáltások Eláll a szótól ?) Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Nem vagyok abban a helyzetben, hogy elállják a szótól azon egyszerű oknál fogva, mert komolytalanságot látok abban, hogy az egyik nap beterjesztetik egy indítvány 12 órás ülésekről, azután pedig ugj^an­csak egy indítvány a 12 órás ülések visszacsiná­lásáról. Különösen furcsa ez akkor, mert ha van igazság abban, hogy szükséges, sürgős a javaslat tárg} r alása és sürgős volt eddig, akkor miért ne legyen a javaslat tárgyalása sürgős ezután is és miért ne legyenek 12 órás ülések akkor, amikor a részletes vita fog megkezdődni, különösen akkor, amikor minden szónok csak egy órát beszélhet. A közelmúltban azt tapasztalhattuk, hogy ennek a röviditett időnek, ennek a kétnapi időne.\ nagy részét lefoglalják maguknak az előadó ur, a minister ur, sőt megtörténik az is, hogy a minister kétszer szólal fel. A legjobb akarattal sem lehetek abban a hely­zetben, hogy ezt a komolytalan dolgot itt szóvá ne tegyem. Ez fel létlenül ellentétben áll a ház­szabályok szellemével, mert teljesen kizártnak kell tartanom azt, hogy a házszabáty játékot engedjen meg ilyen tekintetben, habár ezt a házszabályok kifejezetten nem is tiltják. (Halász Móric : Ez nem játék !) Mit mond a házszabályok 196. §-a ? Az első pont a követKező (olvassa) : »A napirend tárgyalá­sára szánt időt, valamint az interpellációk s az ezekre adott válaszok meghallgatásának idejét minden ülésszak elején az elnök indítványára leg­feljebb két szónok meghallgatása után a Ház állapitja meg.« Megjeg3 r zem, hogy erre a 196. §-ra hivatkozás­sal terjesztetett be a 12 órás ülésekre vonatkozó indítvány, amelyet a Ház házszabályszerüleg el is fogadott. A 2. pont a következőleg szól (olvassa): »Ezen határozat megváltoztatását célzó minden indítvány a Haz elnökénél Írásban nyújtandó be, általa a Háznak bejelentendő és a bejelentést követő ülés végén vita nélkül döntendő et« A Ház tehát döntött abban, hogy 12 órás üléseket tart,

Next

/
Thumbnails
Contents