Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-542

A nemzetgyűlés 542. ülése 1926. évi április hó 30-án, pénteken. 243 Bud János pénzügyminister : Én azt a demo­kráciát vallom és tartom helyesnek, amely minden kivétel nélkül megbecsüli azt, aki dolgozik, amely megbecsüli a munkás- és kérges tenyeret, de meg­becsüli a társadalom és nemzet érdekében a főúri munkát is, (Taps jobbfelöl.J amely nem tud különb­séget tenni munkás és nem munkás, kisiparos és nagyiparos, között, kisgazda és nagygazda között, mert ezeket kivétel nélkül egy gondolatnak kell vezetnie, az ország és nemzet egyetemes érdeké­nek. Ez a demokrácia, mely mindenkinek helyt ad az ő képességéhez és tehetségéhez mérten, de az nem demokrácia, amely kiélezi az osztályellenté­teket. (Ugy van ! Ugy van ! jobb felől.) Ha igy akar­ják értelmezni a demokráciát, ily irányban nem vagyunk hajlandók haladni, hanem igenis abban az irányban és szellemben, amelyet emiitettem. (Tetszés és taps jobbfelől!) Várnai Dániel t. képviselőtársam beszédében elhangzott egy megjegj^zés, amelyre kitérek, mert nem szeretnem, ha az válasz nélkül maradna. Nem tudom szórói-szóra idézni, de Várnai Dániel t. képviselőtársam körülbelül azt mondotta, hogy a szociáldemokráciát is az a felismerés vezeti, hogy a szociáldemokrácia nemcsak nálunk, hanem egész Európában kezdi belátni azt, hogy legna­gyobb ellensége a bolsevizmus, „ amely nagyobb ellensége még a polgárságnál is. Én nagyon örülök ennek a megjegyzésnek és leszögezem ezt a meg­áilapitást, de szeretném, ha ennek a konzekvenciáit a szociáldemokrata párt gyakorolná is és a gyakor­latban is érvényesítené. Én ebben látom igazolva, hogy arról a dogmatikus, a mai viszonyoknak meg nem felelő alapról, melyet marxizmusnak neveznek, eltávolodnak (Propper Sándor : Nem !) és fel kell tételeznem, hogy hozzáidomulva a mai viszonyok­hoz és nem a mai viszonyok ellen, akarják eszméi­ket megvalósítani, mert higyjék el, hogy nincs józan ember, aki be nem látja, hogy ezt a századot a szociális gondolat és a szociális haladás vezeti, de ennek a szociális gondolatnak és haladásnak az érvényesitése csak egy utón lehetséges, ez pedig az, ha a munkás és polgár egy utón halad, ha egymáshoz közelednek, ha megértik egymást, ha felemelkednek egymáshoz és nem helyezkednek szembe egymással. Ha nézem a külföld szempont­jából a szocializmus szerepét, azt látom, hogy nagyon sok helyen ez a gondolat tör utat magának és elhagyja azt a vészes területet, amelyet bolse­vizmusnak nevezünk. A bolsevizmusban nincs alkotó erő. csak romboló, pusztító erő van, vissza­térés ahhoz a legprimitívebb rendszerhez, mely első sorban nem érdeke magának a munkásságnak. T. Nemzetgyűlés ! Ezzel kapcsolatban még rá akarok térni arra is, hogy egyes igén t. képviselő­társaim foglalkozva a mai helyzettel, igen bátran és igen merészen a kormányt állitják oda, mint minden bajnak az okozóját. (Propper Sándor: Jogosan !) Nagyon örülök tisztelt képviselőtársam, ezen megjegyzésének, mert önök jogosnak tartják, ha önök gyakorolják a kritikát, de idegzavart vált ki önöknél, ha innen történik megjegyzés. Ne vegyék rossz néven, én ma megpróbálok egy kis idegzavart kiváltani, mert lehetetlenség tisztán a mai kormányzat rovására irni a bajokat., (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon és középen.) Én már egyszer szóvá tettem és ismételten kénytelen vagyok aláhúzni azt, hogy, annak hogy idejutottunk, az elmúlt idők az okai. Nagyon helyesen mutatott rá Ernszt Sándor t. képviselőtársam, hogy itt kell keresnünk a bajok kútforrása!. Nem hagyhatom ki természetesen a világháborút sem, amely tulajdonképen az egész világ gazdasági életében lehetetlen helyzetet teremtett s megzavarta ebben a rendkívül finom mechanizmusban a vérkeringést. De nálunk, az utána következő időben, mégis mások voltak azok a tényezők, amelyek előidézték azt, hogy rombadőlt ez az ország. Ha a tűzvész egyszer elpusztított egy lakóházat és a gyújtogató azt kiabálja, hogy mentsék meg, azt a házat soha sem fogják megmenteni. Olyannak kell odajönnie, aki eltakarítja a romokat (Várnai Dániel: A kor­mány politikája uj romokat csinál ; — Ellenmon dások és zaj a jobboldalon és középen.), és aki a romok helyett ujat kivan építeni. Mi teljesen fel­bomlott gazdasági élettel állottunk szemben; napról­napra kellett a legnagyobb erőfeszítéssel az uj alkotás munkáját keresztülvinni, mint a beteg szervezetben sem lehetséges, hogy egjnk napról a másikra álljon be a eljes gyógyulás, ép ugy lehetetlenség az is, hogy az állami életben, ahol ilyen katasztrófa történik, ne jelentkezzenek bajok és ne ismétlődjenek meg egyes jelenségek, de a SZÍVÓS munka, egy bizonyos idő múlva kell, hogy meghozza a maga gyümölcsét. (Propper Sándor Eg} 7­kélszáz év múlva ! — Zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök Î Propper Sándor képviselő urat újból kérem, hogy szíveskedjék csendben maradni. Bnd János pénzügyminister : Az igen tisztelt tulold il részéről több képviselőtársam szóvá tette, hogy én egy rendkívül rózsás expozét tartot­tam és tulajdonképen nem helyesen vázoltam az ország helyzetét. Engedelmet kérek, vegyék azt a fáradságot és olvassák el nyugodtan ezt a beszédet. Én rámutattam a bajokra is és rá­mutattam a haladásra is és azt hiszem, a pénz­ügyministernek ez a kötelessége, (Helyeslés a jobb­oldalon és a közepén.) s nekem nem tehetnek szemrehányást azért, hogy nem őszintén próbáltam feltárni a helyzetet. Minden egyes költségvetési be­szédemben kivétel nélkül megmondtam, ami kelle­mes, de nem hallgattam el azt sem, ami kellemetlen. Ugyanezt cselekedtem legutolsó költségvetési beszé­demben is. Hogy van bennem optimizmus, ezt be­vallom és nem is tartanám magamat méltónak e helyre, ha nem volna bennem optimizmus, mert optimizmus nélkül alkotni senki sem tud. (Tetszés és helyeslés a jobboldalon és a közepén.) A pesszi­mizmus csak rombolni tud, ügyet előre vinni nem képes. Aki pesszimista az ne vállalkozzék nagy fel adatra, hanem adja át a helyét másnak. (JJgy van ! Ugy van ! a jobboldalon és a közepén.) Én bízom ennek az országnak és ennek a nemzetnek az erejében, hogy ezt a nehéz időszakot át fogjuk élni akármi történik is, mert át kell élnünk. Ez az én optimizmusom ! (Élénk helyeslés és taps a jobb­oldalon és a középen.) T. Nemzetgyűlés ! Ezzel kapcsolatban meg kell vallanom, hogy viszont jólesett egy pár objektivebb megjegj^zés a másik oldalról is. Felemlítem itt többek között Kéthly Anna t. képviselőtársam megjegyzését, aki nem szorítkozott arra a meg­állapításra, hogy csak itt vannak gazdasági bajok, hogy csak itt van gazdasági válság, hanem leszögezte, hogy ez világjelenség. Hivatkozom Pikler igen t. képviselőtársamra is, aki megállapította, hogy ma az első kötelesség a deficitmentes budget megterem­tése és biztositása. (Ugy van! Ugy van! a jobb­oldalon és középen.) Méltóztassanak ezekből a néző­szögekből nézni a kérdést, s akkor meg vagyok győződve, hogy máskép fogják fel ezeket a problé­mákat. Ezzel kapcsolatban csak egy szemrehányással akarok foglalkozni. Egyik t. képviselőtársam azt mondotta, hogy ide hoztuk az építési törvény­javaslatot és revolvereztünk, mert záros idő alatt kértük a letárgyalását s igy nem tudtak hozzászólni. Kijelentem, hogy senkivel erről nem tárgyaltam, ellenzéki részről jött a javaslat a megegyezésre, hogy el voltak-e készülve képviselőtársaim beszé­dekre, azt megállapítani nem tudtam. Ami mármost á költségvetési vitát illeti, két beszéddel kívánok behatóbban és részletesebben foglalkozni. Egyik Strausz István t. képviselőtár­sam beszéde, a másik pedig Gaal Gaszton igen t.

Next

/
Thumbnails
Contents