Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-542

244 A nemzetgyűlés 542. ülése 1926. képviselőtársam beszéde. A két beszédben van egy közös pont, amelyet mindketten emiitettek, s ez a szanálási tervnek, illetőleg annak a bírálata, hogy helyes-e ebből a szempontból a pénzügyi politika. Strausz István t. képviselőtársamnak csak egyet mondok : higyje el, hogy én is foglalkozom elméletekkel, de ha a mai időkben teljesen megrögzítjük magunkat elméletekkel, akkor nagyon nehéz dolgunk lesz. A mai idők nem azok az idők, amikor merev álláspontokra lehet helyezkedni. Soha nem volt még szükség annyira rugalmasságra, mint a mai időkben, ami természetesen nem azt jelenti, hogy a törvényes alapról letérjen az ember és bármennyire fogja próbálni t. képviselőtársam álláspontjának helyességét bizonyilani, ez nem fog neki sohasem sikerülni. Ami a szanálási tervet illeti, Gaal Gaston igen t. képviselőtársam egyébként igen érdekes beszédében abból a tényből indult ki, hogy itt volt egy terv, amely megszabta a kereteket és mi a kereteken túlmentünk, fokoztuk a bevételeket és kiadásokat ügy állítja fel tehát a tételt, hogy vagy rossz volt a terv — amit ő nem hisz el — vagy pedig felelősség terheli azokat, akik ezt túllépték. Én a t. képvivelőtársamnak csak azt ajánlom figyelmébe, hogy ott, ahol olyan viszonyok voltak, mini nálunk, egy méreteiben már majdnem korlátlan iníláció után nagyon nehéz valakit felelősségre vonni azért, hogy heiyesen állitotta-e fel a tervet, vagy nem. Mert hiszen az infláció, nem tudom eléggé hangsúlyozni, a legnagyobb bűn volt, amely senkinek nem használt és viszont azt eredményezte, hogy senki semmilyen irányban nem látott tisztán. Méltóztassék elhinni, hogy ha akkor bárkit kérdőre próbáltunk volna vonni aziránt, hogy hogyan fog alakulni az állam kasszája, az állam kiadása, majdnem lehetetlen feladat elé állítottuk volna, még pedig azért, mert folyton változó képpel állotunk szemben és amint méltóztatnak látni, nem hetek és nem is napok, hanem órák állati megváltozott a helyzet. Fel kellett állítani valamilyen tervet és láthatjuk, hogy mindazok az államok, amelyeknek szanálással kellett foglalkozniuk, ilyen tervekkel dolgoztak és kivétel nélkül mindenütt azt látjuk, hogy ezektől a tervektől nagy eltérések következtek be. Méltóztassék tanulmány tárgyává tenni Németország esetét, vagy a szomszédos Ausztria példáját, de talán idesorozhatnám Lengyelországot is. A kérdés csak az, hogy az eltolódás jobb vagy rosszabb irányban történt-e. Ezért ismételten állítom, hogy a terv miatt senkit felelősségre vonni nem lehet. De a magam részéről viszont határozottan meg kell mondanom a magam álláspontját abban az irányban is, hogy bennünket, akiknek a terv megvalósítását kellett végrehajtanunk, semmiféle mulasztás abban az irányban nem terhel, mintha mi a keretektől eltértünk volna, Nem tértünk el a keretektől, bár sokszor hallom a vádat, hogy már ne szállítsak le adót, mert minden leszállítás tulajdonképpen az adóteher fokozásával jár. Én nagyon szeretném megkérdezni az adózókat a másik oldalon, vájjon helyeslik-e ezt a felfogást. Én nem mernék ilyet nyugodt lélekkel állítani és bízom is az igen t. képviselőtársam tárgyilagosságában, hogy ha előveszi azt a tervet, amelyet akkor programúiul vettünk és megnézi, hog}' az adóztatás terén milyen intékedéseket tettem amióta pénzügyminister vagyok, egyetlen egy esetet sem fog tudni megállapítani, amelyben az adókat fokoztam volna, hanem ellenkezőleg, mérsékeltem mindazokat az adókat, amelyeknek leszállítását előre jeleztem. Az adók egy része maradt csak változatlan, mert változatlannak kellett maradnia. Két ténykörülményre fogok hivatkozni. Az egyik az egyenesadók,* a másik a közvetett adók köréből való. Méltóztassék az egyenesadókat illetően a házadót tekinteni. Van egy 1922. évi törvény, évi április hó 30-án, pénteken. amely önmagától, automatice kell, hogy átmenjen az életbe; ha ezt a törvényt a maga teljes szigoruságában végrehajtottam volna, akkor talán lehetne nekem szemrehányást tenni, mert akkor — mivel ez a törvény automatice illeszkedik hozzá a házbérek terén történt változásokhoz, ezeknél pedig egy év alatt 120%-os eltolódás történt — 120°/

0kal nagyobb adóbevételemnek kellene lennie. De a mai gazdasági helyzetet nem találtam erre alkalmasnak és inkább vállaltam a magam részéről a felelősséget, hog3

r ezidőszerint még mindig csak 50°/(,-os az adójövedelem emelkedése a házbéremelkedések 120°/

0-ával szemben. (Gaal Gaston : Van olyan eset is, hogy 200 meg 300% ) Ami azt illeti, amit igen t. kéuviselőtársam mond, erre ismét csak azt jegyzem meg, hogy ez csak ott fordulhatott elő, ahol rossz volt a végrehajtás. Ahol a törvényt, jól hajtották végre, ott ez nem következett be. Épen képviselőtársam megyéjében, vagy a szomszédos megyében mindössze lf>°/

0-os emelés történt. Ahol azonban nem vetlek figyelembe a törvény intézkedését és meghagyták az adókat a régi szinvonalon, ott lehetséges, hog3

r tényleg történt ilyen eltolódás. (Gaal Gaston : Ministeri rendeletek szabályozzák !) Méltóztassék a jövedelmi adó kérdésénél figyelembe venni — a szanálási terv számadataival állok elő —, hogy a folyó évi költségvetésben 53 milliót irányoztam elő, a jövő éviben pedig 60 milliói és nem lépjük tul a bevételekkel ezt a keretet, pedig a folyó évre 8 millió, a jövő évre 7 millió koronával kisebb összeget vettünk számításba, mint amennyit a szanálási tervben előirányoztak. Ezért vagyok bátor jelezni, hogy bárhol akar is mutatni igen t. képviselőtársam adóemelést, (Gaal Gaston : Itt van 33 milliós földadó, amiből 40 millió lett !) emelés nem történt. A földadóról is megmondottam, hogj^an történt. Én csak azt mondom, tessék nekem megmutatni, hogy^ hol emeltem én. (Gaal Gaston : A 40 több, mint a 33 !) Ami a jövedelmi adót illeti, ezt egyszerűen törölni akarja. Engedje meg igen t. képviselőtársam, hogy ennél a kérdésnél emlékeztessem arra az ülésre, amelyen együttesen vettünk részt az OMGEban amikor én még egyetemi tanár voltam Az ülésen, ha jól emlékszem, a földadóról volt szó. Egy szakértő is volt ott az igen t. képviselőtársam részéről. Ezen az ülésen az igen t. képviselőtársam minden érvet felhozott arra, hogy minden adót törölni kell és egyetlen egy adónemmel kell dolgozni, a jövedelmi adóval. (Gaal Gaston : Ezt elfogadom !) Igen t. képviselőtársamat nem tudtam akkor sem meggyőzni, hogy a mai viszonyok között nem tudom elképzelni, hogy valaki egyetlen egy adónemmel dolgozzék. (Zaj a balközépen.) Elnök : Csendet kérek. Bud János pénziigyniinister : Teoretikusan sem hiszem ezt mert, ha bekövetkeznék, olyan adókulcs lenne az egész vonalon, amilyen senkire sem lenne kívánatos. És a képviselőtársam most egyszerre el akarja törölni a jövedelmi adót. Én nem hiszem, hogy el lehetne törölni a jövedelmi adót, amely már egy finomultabb adórendszernek a következménye, amefycn minden kultúrállam adórendszere lassan kezd felépülni, amelyben bizonyos fokig a progresszivitás gondolata érvényesül természetesen mindig az igazság korlátai között. Erre a feladatra az igen t. képviselőtársam sem merne vállalkozni, ha a helyemen ülne. Igazat adok igen t. képviselőtársamnak abban, hogy minden erővel törekedni kel... (Zaj a balközépen.) Elnök : Csendet kérek. Bud János pénzügyniinister : ... a jövedelmi adórendszer kifejlesztésére, de legyen szabad külföldi példát idéznem, mert még azokban az államokban sem, ahol a jövedelmi adórendszer már régebb idő óta van bevezetve, nincs a mai napig