Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-542

1% Â nemzetgyűlés 542. ülése 1926. évi április hó 30-án, pénteken. dünk ! —- Malasits Géza : Mi is örvendezni fogunk, önök egy omnibuszban el fognak férni !) Ezzel még nem mondtunk sokat, ezt minden falusi gyerek tudja. De Haller képviselőtársam logikázásának tovább kellett volna folytatódnia. Ő nem folytatta, tehát én folytatom. Beszélhetünk mi, t. képviselőtársaim azt, amit akarunk, hogy ez vagy az a jogunk, mert hiszen Gaal Gaston képviselő ur is rámutatott arra, hogy a világon egyéb is van, mint jog, és mi, elbukott nemzet, tetszik vagy nem tetszik, ez idő szerint kénytelenek vagyunk sok esetben a felüllévő, a nagyobb hatalmat reprezentáló nemzetek kívánságai "szerint cselekedni. (Ernszt Sándor : Nem egészen ! — Klárik Ferenc : Hát részbenj) Jó, jó, az események majd el fogják dönteni. Én csak azt akarom leszögezni ebben a kérdésben, hogy amit a frankvitával, ugy a magyar milliósok hamisításának ügyében legközelebb megindítandó vitával is mi erről az oldalról épen azt a nemzeti szerencsétlenséget akarjuk logikusan megakadályozni, hogy Briandnak szükséges legyen nemzetközi döntőbíróság elé vinni az ügyet. Hogyan higyjek én a komoly intézkedések lehetőségében akkor, amikor ilyen ostoba, szemét dolgokban sem tud Magyarország legfőbb rendőre, a belügyminister ur, intézkedni. Amikor a lapok már megírták, amikor több lap már szóvá tette ezt, még akkor is napokon keresztül tovább hangzott az utcán : Háromszáz zsidót kérek vacsorára. Elnök : Másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt s szíveskedjék beszédét befejezni, mert különben kénytelen lennék a képviselő úrtól a szót megvonni. Reisinger Ferenc : Én tehát ezek alapján, miután itt közszabadságok nincsenek s e miatt nem tudom el sem képzelni, hogy a közgazdasági fejlődés megindulhasson, — mert a jó közgazdaság alapja a demokrácia és a közszabadságok, és amig ezt nem látom, addig az ideig lehetetlennek tartom, hogy a magyar nép, a magyar nemzet közgazdasága ebből a kátyúból kivezethető legyen -— a legteljesebb bizalmatlansággal viseltetem a mai kormányrendszer iránt és a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés és laps a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Gróf Hoyos Miksa ! Gr. Hoyos Miksa : T. Nemzetgyűlés ! Igaza van az előttem szólott szocialdemokratapárti képviselő urnák akkor, amikor azt mondja, hogy azt szeretné, hogy ebben az országban megfelelően jól meg tudjon élni a munkás és meg tudom érteni azt, hogy ő politikai pártállásánál fogva kizárólag és egyedül a munkásokra gondol ebben a vonatkozásban. Én ennél tovább megyek és azt mondom, hogy én nemcsak azt akarom, hogy a munkás élhessen meg megfelelően ebben az országban, hanem azt óhajtanám, hogy ebben az országban megélhessen minden tisztességes munkával foglalkozó és bármely kereseti osztályhoz tartozó egyén is. (Propper Sándor : Mi is a"zt akarjuk !) Ennek következtében mai felszólalásom folyamán minél kevesebbet kívánok politikával foglalkozni. Elvégre ez az ország olyan súlyos gazdasági bajokkal küzd, hogy egyrészt azok felsorolása, másrészt az orvoslásuk iránti törekvés szerény nézetem szerint sokkal fontosabb, mint bármely más politika, sőt ez az egyedüli politika, amelyet ma tulaj donképen csinálni kell. Mégis méltóztassanak megengedni, hogy egészen röviden két politikai vonatkozású körülményre kitérjek. (Halljuk ! Halljuk !) Nevezetesen elsősorban néhány szót kívánnék intézni a szociáldemokrata párthoz (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) másodsorban egészen röviden foglalkozni kívánnék a Pallavicini őrgróf képviselő ur által március 2-án és április 20-án itt a nemzetgyűlésen elmondottakkal. A szociáldemokrata párthoz azért volna egy pár szavam, mert ez a párt vagy helyesebben mondva egyik-másik szónoka ismételten és nem egyszer oktatta ki az egységespártot abban az irányban, hogyan viselkedjék, mit és hogyan csináljon. Viszont a mi pártunk részéről is nem egy szónok intézett felhivást a szociáldemokrata párthoz abban a tekintetben, hogy fogjon össze velünk közös, hasznos és az ország érdekében álló munkára. Hát, igen t. szociáldemokrata párt, én azt hiszem, hogy ez lehetséges is volna, de nézetem szerint csak két feltétel mellett. (Propper Sándor : Halljuk az alapot !) Az egyik feltétel az volna, hogy méltóztassanak már egyszer arra az álláspontra helyezkedni, hogy még pártpolitikai szempontból sem szabad akár Írásban, akár szóban valótlant állítani. (Propper Sándor : Hallatlan ! — Esztergályos János : Ezt nekünk méltóztatik mondani?) Igen. (Saly Endre : Egyebet sem csinál, mint valótlant állit ! — Esztergályos János : Uraságod nem szokott tévedni? — Zaj. — Elnök csenget. — Propper Sándor : Az egész kormányrendszer hazugságon épült fel ! Az önök egész léte egy nagy hazugság ! — Saly Endre : A frankhamisítás valótlan, a szénapanama valótlan, minden valótlan ! •— Esztergályos János : Ne igy méltóztassék a kérést hozzánk intézni ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Hoyos Miksa : Másik kérésem pedig az, méltóztassanak már egyszer tettekkel is bebizonyítani, hogy önök is magyar emberek és nem az internacionalizmus szolgálatában állanak. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János : Hát ön miért szolgálja az internacionalizmust, a zöld internacionálét? Miért tagja annak a magyar nép rovására?) Elnök : Esztergályos János képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Gr. Hoyos Miksa : Kérem önöket, méltóztassanak ennek ellenkezőjét tettekkel bizonjátani ! (Klárik Ferenc : Menjünk háborúba? — Saly Endre : A gróf ur miért nem mutatja ki hazafiságát tettekkel? — Esztergályos János : Farkas mondja a báránynak ! — Zaj, — Elnök csenget.) Pallavicini képviselő ur beszédeire vonatkozólag megjegyezni kívánom, hogy egyrészt vérfagyasztó az a cinizmus, amellyel ezek a beszédek előadattak, másrészt vérfagyasztó az a gondolat, hogy ilyen beszédek, ilyen cselekedetek hazafias érzésből fakadtak. (Propper Sándor : Vérfagyasztó az, hogy a kormány még helyén ül ilyen eset után ! Az a vérfagyasztó ! — Saly Endre : Panama után ! •— Zaj a jobboldalon.) Őszintén megmondom, hogy eljárása felette hasonlit gyászos emlékű vőtársának eljárásához és nem tehetek róla, az az impresszióm, hogy azok a fekete levesek, amelyek ebben a formában szegény országunknak feltálaltattak és feltálaltatnak, egy tűzhelyen és egy szakács által főzettek. ( Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Megállapítom azonban azt is, hogy egynéhány, az arisztokráciához tartozó tag kivételével, valamint azon képviselő urak kivételével, akik Pallavicini törekvését itt alátámasztották, az egész országban senki sem azonosítja magát vele. (Ugy van! Ugy van ! Taps a jobboldalon. — Erdélyi Aladár : Csak nagyon kis társaság !) Gazdasági téren igen súlyos a helyezet, de nem reménytelen, nem reménytelen különösen akkor, ha a kormány meg fogja tenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek e súlyos helyzet enyhítésére szükségesek és amelyekre egyik-másik vonatkozásban mai beszédem folyamán rá is fogok