Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-542

A nemzetgyűlés 542. ülése 1926. évi április hó 30-án, pénteken. 197 térni. (Halljuk ! Halljuk !) Minden kereseti osztálynak igen nehéz a helyzete, a gazdának ép ugy, mint az iparosnak, a kereskedőnek ép ugy, minta munkásnak, a munkásnak különösen akkor, ha nem tud munkához jutni. Az igazság kedvéért azonban meg kell alapítanom, hogy a munkás helyzete akkor, amikor munkához tud jutni, nem olyan desperátus, mint ahogy általánosságban és többször lefestik itt a nemzetgyűlésen, sőt én azt mondhatom, hogy tűrhetőbb, mint más kereseti osztályok helyzete. Ki akarom emelni és meg akarom állapítani azt a ténykörülményt, hogy én ugy látom, hogy most már épen ugy, mint a háború előtti időben, a fix fizetésű emberek helyzete napról-napra javulni kezd. (Klárik Ferenc : Honnan tetszett ezt megállapítani ?) Általános megfigyeléseimből. (Erdélyi Aladár : Egy állásra százan pályáznak ! — Klárik Ferenc : Most vonják le a fizetésüket és most dolgoztatnak velük több munkaidőt, tehát javul a helyzetük !) Minthogy nálunk a mezőgazdaság az alapja és főforrása a nemzeti jólétnek (Kitajka Lajos : Tehát ott fizetik a legnyomorúságosabb béreket ! Erdélyi Aladár : Várjuk meg az adatokat !) — majd leszek bátor arra is kitérni — és minthogy a mezőgazdaság heiyzete áll legközelebb a szivemhez, elsősorban a mezőgazdasági kérdésekkel akarok foglalkozni. Az adók óriásiak, azokat — és ezt már számtalan előttem felszólalt képviselő ur is megállapította — emelni már nem lehet, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) legfeljebb csak leszállítani. (Forster Elek : Mielőbb !) És pedig mielőbb. Minthogy azonban ez azonnal meg nem történhetik, egy bizonyos átmeneti idő kell a mezőgazdaság átsegítésére, és ez alatt az idő alatt olyan intézkedéseknek kellene a kormány részéről történniök, amelyek ennek az átmeneti időnek a kibirását lehetővé teszik. Rá akarok mutatni olyan kérdésekre, melyekbe a kormány tényleg és eredménnyel tudna belenyúlni és a mezőgazdaság megélhetését a termelés olcsóbbodását elő tudná idézni. Itt van például a petróleum kérdése. A petróleum világpiaci ára kilogrammonként cif-bord Budapest ma 1800 korona. Ehhez jön az ideiglenes kedvezményes vám 900 korona, kincstári haszonrészesedés 1400 korona és 2% importforgalmi adó, 82 korona, összesen tehát 1800 koronás alapárral szemben áll 2382 korona, amely összeget az államnak kell rendelkezésére bocsátani. A gázolaj, amelynek világpiaci ára kilogrammonként cif-bord Budapest 1500 korona, 580 korona ideiglenes kedvezményes vámmal, 1200 korona kincstári haszonrészesedéssel és 70 koronát kitevő 2%-os importforgalmi adóval, vagyis öszszesen 2050 koronával van külön megterhelve. A nehéz benzin világpiaci ára ab Budapest 3600 korona. Ehhez jön ideiglenes kezdvezményes vám fej ében* 900 korona, kincstári haszonrészesedés fejében 1400 korona és 2%-os importforgalmi adó fejében 118 korona, ami tehát összesen 2418 korona pluszt jelent az alapár felett. Százalékokban kifejezve a petróleumnál ezek az alapárral szemben 132.3, a gázolajnál 136.6 és a nehéz benzinnél 62.1 %-ot tesznek ki. Az igazság kedvéért meg kell állapítanom, hogy a nehéz benzinre vonatkozólag a 120.976. számú pénzügyministeri rendeletben a kincstári haszonrészesedés a felére le van szállítva, vagyis 700 koronára. Hogy azonban az illető gazda ezt a kedvezményt megkaphassa, ez olyan fáradságos utánjárással jár, és a gazda olyannagymérvü vexációknak van kitéve a vidéki pénzügyőri közegek részéről, hogy inkább lemond erről a kilogrammonkénti 700 koronás kedvezményről, mert nem birja ki ezeket a vexációkat. Egy másik kérdés, amelyre vagyok bátor rámutatni s amelyet igen t. képviselőtársam is szóvátett most : a szénkérdés. (Erdélyi Aladár : Igen helyes !) Nevezetesen össze akarom hasonlítani a békebeli _szénviszonyokat a maiakkal. (Erdélyi Aladár : És főképen a minőséget !) 1913-ban 100 métermázsa tatai darabos szén ab bánya került 220 aranykoronába (Erdélyi Aladár : Palán kívül !) ; igen palán kivül, tehát tiszta szén. A szállítás Felsőgalláról arra az állomásra, ahol az én birtokom van, Németladra 98 korona 91 fillér volt. 1926-ban kerül — a kezemben levő árajánlat szerint — 100 métermázsa tatai darabos szén ab bánya és forgalmi adó nélkül 3,600.000 koronába, amely összeg a 14.500-as kulccsal átszámítva aranykoronában kitesz 248 korona 27 fillért. A szállítás pedig kerül 10 tonnás rakománynál 2,18(1000 koronába, ugyancsak Németlad állomásra, ami aranykoronára átszámítva 150 korona 34 fillér. A szén ára tehát forgalmi adó nélkül ma 28 korona 27 fillér aranykoronával, tehát 14%-kal drágább, mint a békebeli szén, a szállítás pedig a békebeli szállításnál 51 korona 43 fillérrel, vagyis 55%-kal drágább. Most még meg akarom állapítani és számokban kifejezni, hogy a szállítás hogy viszonylott békében a szén árához és hogy viszonylik ma. Békében a szállít ás a szén árának 45.4%-a volt, ma pedig annak 62%-a. Ezek olyan dolgok, amelyeket nagyon is figyelembe ajánlok az illetékes minister uraknak, nemcsak a földmivelésügyi, de a kereskedelemügyi minister urnák is, mert nézetem szerint itt minden körülmények között lényeges könnyítéseket lehetne életbeléptetni. Erre vonatkozólag még csak egy körülményt akarok az igen t. Nemzetgyűlés figyelmébe ajánlani, amely meglehetősen érdekes. Nevezetesen, mint előbb is méltóztattak hallani, a szén ma 17%-kal drágább, mint békében volt, vagyis 28 korona 27 fillér. Ellenben ha csak a magyar búzát nézem, amely nagy átlagban az idén 330.000 koronánál drágábban nem értékesíttetett — mert a summája ezért az árért lett értékesítve — akkor meg kell állapítanom, hogy ez a 330.000 korona aranykoronára átszámítva 22 korona 75 fillér, amely összeg tehát egy fillérrel sem nagyobb, mint a közvetlenül háború előtti búzaár. Nem akarok beszélni a marha- és disznóárakról, amelyek lényegesen alacsonyabbak, hanem tisztán és kizárólag csak erre a körülményre akarom felhívni az igen t. Nemzetgyűlés figyelmét, amely körülmény világosan beszél, mint a legkiválóbb szónoki tehetséggel biró képviselő. Fel akarom még hivni az igen t. földmivelésügyi minister ur figyelmét a traktorok és azok alkatrészeinek árára. Ez is olyan kérdés, amelyen nézetem szerint nemcsak lehet segíteni, de sürgősen segíteni is kell. (Eőri-Szabó Dezső : Mi régóta mondjuk !) Továbbá nagyon komolyan felhívom az igen t. földmivelésügyi minister ur figyelmét a földbirtokreform kérdésére is, mert ennek a kérdésnek mielőbbi nyugvópontra jutása különösen mai nehéz gazdasági helyzetünkben elsőrendű fontossággal bir. Azt hiszem,hogy objektíve ítélve meg a dolgot, rólam nem lehet azt mondani, hogy én a földbirtokreformnak ellensége voltam, sőt tőlem telhetőleg szóval és tettel igyekeztem nemcsak a törvény rideg betűinek eleget tenni, hanem igyekeztem olyan állapotot is teremteni, ahol módomban volt, hogy a földosztással kapcsolatosan egészséges uj adóalanyok származzanak és uj gazdasági lehetőg ségek teremtessenek meg. (Helyeslés a középenj Minden dicsekedés nélkül merem állítani azt, hogy az a földbirtokrendezés, amelyet az én somogymegyei birtokomon magánegyezség alapján keresztülvittem, ebben a szellemben van megcsinálva. NAPLÓ. xui. L'-í