Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.
Ülésnapok - 1922-542
Ä nemzetgyűlés 542. ülése 1926. évi április hó 30-án, pénteken. 193 emberek, akiket nem lehet destrukcióval vádolni, hiszek ezek a kormánytól kormányfőtanácsosságot, rangot nyertek. így Pálffy Dániel, volt nemzetgyűlési képviselő, súlyos kritikát mondott erről a kormányzati rendszerről, azután egy másik olyan egyén, Farkas Elek, akit nem lehet ám azzal vádolni, hogy mi sugalmaztuF az általa elmondottakat, hiszen őt mi már a békeidőben ugy határoztuk meg, mint a kutyaszövetfcég titkárát. Farkas Elek, az építőiparosok munkásellenes mozgalmának egyik vezére volt a második szónok, aki megbélyegezte a kormányzati rendszert és hasonlóképen beszéltek Dobsa László és Füredi Lajos is, az utóbbi az asztalos ipartársulat vezetője. Ezek mind olyan nevek, amelyek tulajdonosai velünk úgyszólván létezésük óta szembenállanak és a kormánynak minden időkben hű, odaadó támogatói voltak s mégis most ilyen nagyon súlyos kritikát mondottak a kormányzati rendszerről. Pálffy Dániel például ezeket mondotta (olvassa) : »Pusztul az iparosság de a kormány még sem intézi kellő figyelemmel az iparosság ügyeit. Az iparosság vezetői nap-nap után terjesztik elő kérelmeiket. Ma is az egész vonalon gyűléseket tartunk és a kormány hallgat« ... és igy tovább. Farkas Elek, az Építőmesterek Országos Szövetségének igazgatója, szólalt fel ezután és többek között ezeket mondotta (olvassa): »Az iparosokat a mai kormányzati rendszer gazdasági politikája bérmunkássá fogja sülyeszteni«. Folytathatnám, hosszú 1ère ereszthetném az ügyet, mert mind súlyos szavak ezek és súlyosak épen azért, mert olyan emberek mondják, akik ennek a kormányzati rendszernek létrejöttében segédkezet nyújtottak. A Bethlen-kormány tehát nem állhat elő azzal, hogy mindez az elfogult szociáldemokrácia, a demagógia részéről hangzott el, hiszen a saját maga által kinevezett kormányfőtanácsos urak bélyegezték meg a kormány közgazdasági rendszerét. A közgazdasági kérdések közé sorozhatom, azt hiszem, a lakásügyet is. Erre vonatkozólag csak egy kikapott esetet tárok a Nemzetgyűlés elé és azt hiszem, hogy ez a kikapott eset is fényes világosságot vet arra, hogy ezt a nemzetet a közel jövőben katasztrófa fenyegeti. (Malasits Géza : Nem mond le a Bethlen-kormány, hogy a katasztrófát elkerüljük !) Nem mond le s ez a helyzetet súlyosabbá teszi és magára vessen a Bethlen-kormány, ha a végén ez a katasztrófa őt is oldalba üti. Nem közömbös a gazdasági életre a lakáskérdés megoldása. A miskolci lakáshivataltól nyert értesülésem szerint a városban több mint 200 kilakoltatás várható. Tavaly télen, a múlt nyáron és ezen a télen a lakáshivatal okos álláspontja szerint nem hajtották végre a birói Ítéletek alapján kimondott kilakoltatásokat, a lakáshivatal azonban most már a helyzetet nem tudja tartani és május elseje után kénytelen lesz a kilakoltatásokat megkezdeni. Méltóztassanak elképzelni azt a kormány bűnös közgazdasági rendszeréből folyó rettenetes helyzetet, amely miatt egy ilyen nagy, rendkívül fejfődésképes városban 200- család fog az utcára kerülni. Azt hiszem, ez nem kikapott kép, hanem ez a kép ebben az országban általános jelenség. A miskolci állapotok talán súlyosabbak, hiszen ott már békében is súlyosak voltak a lakásviszonyok, de nem sokkal jobb a helyzet másutt sem az országban. Én a földreformot is gazdasági kérdésnek tekintem, és leszek bátor a nemzetgyűlés előtt ennek helytelenségére rávilágító esetet bemutatni. Sajósenyén, Borsodmegyében egy földbirtokkisajátítás történt. A földbirtok tulajdonosa Burger Sámuel zsidó honpolgár, aki vagyonát kétségtelenül nem a háború alatt szerezte, hanem már fiatal korától kezdve a háború előtt is gazdálkodással foglalkozott és földtulajdonos volt. Ennek a Burger Sámuelnak 252 holdas birtoka kisajátításra kerülvén, kiosztották holdonként másfél métermázsa búzának megfelelő árért. (Tankovics János : örök árban?) Persze. (Tankovics János : Talán bérbe?) Nem bérbe, hanem megszabták az árát másfél métermázsa búzában. Erre az történt, hogy a vegyes biróság két laikus birája . . . (Tankovics János : Az lehetetlen ! — Malasits Géza : örüljön a zsidó, hogy agyon nem verték ! — Lendvai István : Bacherét neai uették el. — Malasits Géza : Bacher az más, ő a rendszer oszlopa.) Azért hozom ezt fel, mert ez miskolc eset és igy ismerem. Nem mehetek Baranyába esetekért, én onnan szedem az eseteket, ahol lakom. A vegyes biróság tagjai, Hardt Gusztáv és Körössi Dániel urak, megfellebbezték a vegyes biróság ezen intézkedését és fellebbezésükben a következő kitételeket használták : (olvassa) : »Elképzelhetetlennek, egyenesen a jó erkölcsökbe ütközőnek, a nemes célokat szolgáló törvény intencióival ellenkezőnek tartjuk, ilyen kedvezményben a sors szeszélye miatt nem részesülő többi földhöz juttatottak legnagyobb fokú elkeseredésének kihívására alkalmasnak, sőt a kommunista agitátorok részére legfényesebb propagandának véljük a földbirtoktörvény olyan értelmezését, amely az egész életén át becsületesen gazdálkodó és semmi egyébbel nem foglalkozó földbirtokos családot becsületesen szerzett vagyonától megfosztani alkalmas.« Tudniillik a szomszéd községben 25—30 métermázsa búzában szabták meg a vételárat. (Tankovics János : Egy és ugyanazon időben?) Igen ! (Lendvai István : Milyen földre ?) Ez a Sajó völgyében van, abban az Isten áldotta, tejjel mézzel folyó Kánaánban, ahogy szokták mondani, mert Magyarország legjobb földjei közé tartozik a Sajóvölgye, a legjobb szénája és búzája terem. Tegnap ezzel szemben itt egy másik adatot hallottunk, Peyer képviselőtársam bebizonyította, szerződést olvasott fel, hogy kvadrát ölenként két és fél kilogramm búzáért kelt el a vallásalapítványnak az a birtoka, ami katasztrális holdankint megfelel 40 métermázsa búzának. Méltóztassék most birálatot mondani a földbirtokrendezésnek erről a módjáról. Nincs-e igaza ezen két laikus birónak, mikor az egyik községben egy holdat másfél métermázsáért, a másikban 25—30—40 métermázsáért kapnak meg ? Nem az elégedetlenség kirobbanására alkalmas intézkedés-e ez ? Kormánypárti képviselő urak utján ezerszer van már informálva a kormány ezen lábbal felfelé elintézett ügyről és mégis késik az intézkedés és nem történik semmi. Már októberben tárgyilagos beszédben mutattam rá, hogy magára vessen ez a rendszer, ha a földbirtokreform alapjául vett kiosztandó földmennyiség nem lesz elegendő, mert ilyen huzavonával a földéhség fog megnövekedni. Úgyis lett. Alig hat hónappal beszédem elhangzása után uj törvényt kellett előterjeszteni. Most újra figj r elmeztetem a t. túloldalt és a földbirtokos osztályt, meg annak kormányát, hogy jó lesz a földbirtokreformot sürgősen befejezni és a szükséges mellékintézkedéseket megtenni, mert ha igy amerikáznak e kérdésben illetékesek és illetéktelenek, akkor kevés lesz a földbirtokreform részére megszabott földmennyiség és ez vissza fog önökre vágni, mert a rossz intézkedés következményeit előbb-utóbb tapasztalni fogják. Most pedig közlöm még utólag, hogy a miskolci vegyes biróság két tagjának, akik ezt okosan meg merték állapítani, nagyon befellegzett, mert rágalmazásért eljárás indult meg ellenük és amit itt felolvastam, azt egy törvényszéki tudósítás anyagából vettem ki. Ilyen az okos közgazdasági politika Magyar-
