Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-527
A nemzetgyűlés 527. ülése 1926. évi március hó 27-én, szombaton, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása őrgr. PalJavieini György mentelmi ügyében. Felszólaltak : Propper Sándor, Rakovszky István. - Határozathozatal Nemes Bertalan és társainak inditványa felett, hogy őrgr Pallavicitii György mentelmi ügyónek táruyalása tartamára a tanácskozási idő napi 12 órában állapittassók meg. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megáilapitása. — A kereskedelemügyi ministor Írásbeli válasza Szabó Józsefnek 192«. március 24-ón előterjesztett interpellációjára — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Vass József;, Bud János, Mayer János. (As ülés kezdődik délelőtt 11 órakor.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszó-' lalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Láng- János jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak a Magyarországi [ Földmunkások Országos Szövetségének Szeder ; Ferenc képviselő ur által ellenjegyzett és be- ! nyújtott kérvényét a magyar földmunkásság gazdasági helyzete tárgyában. A kérvény a házszabályok 226. §-a alapján előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatika kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság- jelentésének (írom. 1046) tárgyalása őrgróf Pallavicini György képviselő ur mentelmi ügyében. Szólásra következik 1 Héjj Imre jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Ma — ugy tudom — Rákóczi emlékezetére ünne- ; pélyt tartanak, és a nemzetgyűlés a magas kor- | many bölcsesége következtében szokása elle- ; nére mégis ülést tart. Azonkívül tegnap indit- l ványt nyújtottak be aziránt, hogy a nemzet- : gyűlés tanácskozási idejét 12 órára emeljék • fel, amely indítvány felett ennek az ülésnek í végén r történik meg a szavazás. Ezt a jj két tényt ^ azért említem meg, mert ezek \ egybevetéséből kitűnik, hogy az egységes- ; párt reakciós osákányosait túlságosan irri- : tálja a közszabadságoknak és alkotmányosságnak még fennálló egyetlen csonkja, a mentelmi jog, és határidőre akarják ezt is lecsákányozni, hogy azután a parlamentarizmus le- ; rombolásának művét befejezhessék. (Herczegh Béla: Lecsákányozták már a vörös kalapácscsal!) .: Azt hiszem, engem a túlsó oldalról sem l fognak megvádolni azzal, hogy a gróf és a herceg urakat védelmezem. Az illető urak, akik itt szóba kerülhetnek, legitimista főnemesek. Én • magam plebejus vagyok, érzelemre nézve köztársasági s igy közöttünk áthidalhatatlan szakadék tátong. Engem tehát nem vádolhatnak meg azzal, hogy a grófot és a herceget védelmezem. Én az igazság védelmében emelek szót és szeretném jobb belátásra birni a nemzetgyűlést a parlamentarizmus védelme terén, szeretném megvédelmezni a szabadságjogok maradványait és szeretném a nemzetgyűlést ennek a gondolatnak megnyerni. T. Nemzetgyűlés! Szabadságjogainkból már igen kevés van meg. A sajtószabadság csak látszat, a sajtó élete egyetlenegy férfiú kezébe van letéve; az egyesülés és gyülekezés szabadsága — ha erről egyáltalában beszélni lehet — csak a kormánypárt részére van meg, tehát nincs szólásszabadság, nincs megmozdulási lehetőség. A parlamenti szólásszabadságot egyoldalú házszabályokkal megnyirbálták, majdnem lehetetlenné tették. Hátra van még egy, a mentelmi jog és most ezt csákányozzák, ezt akarják lerombolni, talán abban a tudatban és abban a szűk látókörű gondolatban, hogy a mentelmi jog megmaradhat a kormánypárt részére. Talán ugy gondolkoznak, hogy a mentelmi bizottság a mienk, már t. i. a kormánypárté, afelett mi rendelkezünk, a mi részünkre tehát lesz mentelmi jog. De a kormánypárt részére nincs is szükség mentelmi jogra, mert a szavazásnál, a mindent megszavazásnál nincs különösen nagy szükség ilyen alkotmánybiztositékokra, az ellenzék harcát pedig a mentelmi jog lerombolásával lehetetlenné lehet tenni. Most a tények egybevetéséből azt látjuk, hogy a mentelmi jog határidőre való szállitásával ezt az utolsó alkotmányjogi biztosítékot is lehetetlenné akarják tenni. A kormánypárt egy illusztris tagja pendítette meg az eszmét, hogy a mentelmi jogot egyszerűen meg kell szüntetni. A kormánypárt egy másik illusztris tagja nem ment el ilyen messzire; megelégedett volna azzal, ha a mentelmi jogot kiadjuk egy, a nemzetgyűlés keretén kivül álló testületnek, bíróságnak vagy intézménynek. Én azt hiszem, hogy a mentelmi jog a parlamentarizmus alapja. Ahol nincs mentelmi jog, aggálytalan, teljes és tökéletes mentelmi jog, ott nem lehet szó parlamentarizmusról. NAPLÓ. XIX 10
