Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-526
A nemzetgyűlés 526. ülése 1926. meg, hanem alkalmat akar adni a bíróságnak is ahhoz, hogy beleszóljon a dologba, mert nyilatkozatokban adta közre a maga felfogását és vádjait és ő maga kérte a kormányelnölt urat, hogy állítsa bíróság elé. Az igen t. képviselőtársunk teljesen a jognak, az alkotmányosságnak, a férfiasságnak és a tisztességnek szabályai szerint járt el, helyesen és okosan. Ezek alapján indítványozom, hogy méltóztassanak eldobni a többségnek ezt a jelentését, amelyet én lelkem egész felháborodásával utasítok vissza, mert nem tartom jogosnak és a mentelmi bizottsághoz méltónak, hogy ilyen jelentést szerkesszen a mentelmi bizottság és hogy ilyen jelentéssel igyekezzék a ministerelnök ur védelmére sietni. A mentelmi bizottság javaslatával szemben a legmelegebben ajánlom, méltóztassanak elfogadni azt a javaslatot, amelyet Rupert Rezső képviselőtársunk terjesztett be, amely homlokegyenest ellenkezik a mentelmi bizottság és a kormányelnök ur felfogásával. Nagyon sajnálom, hogy ebben a jelentésben az is benfoglaltatik, hogy a bizottság ezt a határozatot egyhangúlag hozta meg. Yalószinünek tartom, hogy a bizottság ellenzéki tagjai akkor nem is voltak jelen az íüésen, mert lehetetlenségnek tartom, hogy akár egy ellenzéki képviselő is aláirta volna mindazt, amit a bizottság javaslatában a kormányelnök ur személyének védelmére összefoglalt. Ez csak ugy történhetett meg, hogy az ellenzék részéről ezen az ülésen senki sem vett részt és igy a bizottság kormánypárti tagjai teljesen odahaza voltak, ezt a kérdést házilag intézték el pártjuknak és kormányuknak védelme érdekében. (Halász Móric : Ott volt Rassay és Györki is, tehát nem igaz az, amit a képviselő ur mondott !) Nem volt ott. (Horváth Zoltán : Györki kijött az ülésről, nem volt ott a szavazásnál ! — Klárik Ferenc : Györki kijelentette, hogy nem volt ott a szavazásnál ! — Halász Móric : Azt állítottam, hogy ott volt a bizottsági ülésen ! Rassay Károly szintén ott volt ! — Klárik Ferenc : Rassay Londonban van ! — Halász Móric : Ott volt ! Ezt állítottam, nem azt, hogy most Londonban van ! — Nagy zaj.) Mégis csak igaz, amit állítottam, (Halász Móric : Nem igaz, mert ott volt mindkettő !) A szavazásban résztvettek (Halász, Móric : Az egyik igen, a másik nem, az elsőben mind a kettő ! — Csontos Inire : Miért mentek ki — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Ne méltóztassanak elfeledkezni arról, hogy Kiss Menyhért képviselő urat illeti a szó ! Kiss Menyhért : Nem tudom elhinni és elfogadni azt, hogy Rassay Károly képviselőtársunk ebben a tekintetben a kormánnyal szavazott volna. (Halász Móric : Azt nem mondottam ! Azt mondottam, hogy ott volt a szavazásnál ! — Zaj.) Ebben a szavazásban ellenzéki képviselő nem vehetett részt. Amennyiben résztvett, le kell, hogy vonja a politikai konzekvenciákat, mert semmi sem választaná el az ő felfogását az önökétől és igy nem lenne más útja, minthogy átsétáljon önökhöz. (Dénes István : Rassay Károly leszegezte álláspontját az Esti Kurírban ! — Zaj.) Rassay Károly, mint hallom, leszegezte álláspontját és ez az álláspont nem egyezik meg a kormány álláspontjával. (Halász Móric : Az első kérdésben egyhangú volt a bizottság véleménye, hogy mentelmi sérelem nincs ! —Zaj.) Befejezem beszédemet. Szerettem volna még az igen t. túloldalon ülő képviselőtársaimat figyelmeztetni arra is, hogy amint a Nemzetgyűlés eddigi négyéves ciklusában egyik-másik mentelmi ügynél méltóztattak a partszempontokat alárendelni a mentelmi jog szempontjainak, ugy méltóztassanak ezt az álláspontot, ha nehéz szívét^' március hó 26-án, pénteken. 43 véli is, de mindenesetre a kormányelnök úrral szemben is elfogadni, mert hiszen nem volt még Magyarországon ministerelnök, aki örök életében ministerelnök maradt volna ; mindegyik hatalmának elkövetkezett a bukása, és végül is az önök pártjának is az érdeke, hogy ne személyekre építsék hatalmukat, hanem programmokra, erkölcsi és etikai alapokra, mert, amennyiben a vitáknál és a mentelmi ügyek biralálatában erkölcsi, etikai alapokat méltóztatnak érvényesíteni, akkor nemcsak saját maguknak, hanem az ország jövő fejlődésének tesznek szolgálatot. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Erdélyi Aladár ! Erdélyi Aladár : T. Nemzet gyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Miután azok közé tartozom, akik a Ház minden egyes szabályát a legnagyobb tiszteletben szokták tartani (Helyeslés.) s miután nem akarom magam kitenni annak, hogy az elnök ur esetleg beszédem folyamán figyelmeztessen, hogy ne térjek el a tárgyról, — bár hangsúlyozom, nem kívánok eltérni, de látszólag lesznek beszédemben olyan részletek, amelyek talán nem tartoznak közvetlenül ide — mély tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassanak nekem megengedni, hogy a tárgytól eltérhessek. Hangsúlyozni kívánom azt is, hogy amikor Baross János t. képviselő ur bár szerintem is teljesen más térre vitte a vitát, a tárgytól való eltérést kérte, mégis amellett voltam, hogy méltóztassanak neki megadni a tárgytól való eltérésre az engedélyt, tehát bizonyos mértékben erkölcsi alapon állok, amikor a t. Háznak hozzájárulását kívánom a tárgytól való eltéréshez. (Helyeslés.) Elnök : Erdélyi képviselő urnák a házszabályok 19 . §-a alapján előterjesztett kérelme folytán kérdem, meg méltóztatnak-e engedni, hogy a tárgytól eltérhessen ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a kérelmet teljesitik, méltóztassanak felállani ! (Megtörténik.) Többség. A Ház az engedélyt megadta. Erdélyi Aladár : Mindenekelőtt méltóztassanak me L gengedni, hogy ismételten leszögezhessem azt az álláspontot, amelyet én a frankvitában — amely tulaj donképen ennek a mentelmi ügynek megelőzője — követtem. Hangsúlyozni kívánom, hogy a pártban talán én voltam a legelső, aki, amidőn ez a frankügy kipattant, mindjárt sürgettem, hogy a kormány a legszigorúbb eljárást indítsa meg, (Ugy van ! Ugy van !) derítse fel ennek minden vonatkozását és tekintet nélkül a személyek rangjára, hivatására, azokat, akik ezt elkövették, kérlelhetetlenül sújtsa a legméltóbb büntetéssel. (Ugy van ! Ugy van !) Sőt tovább megyek : volt bátorságom ahhoz is, hogy amikor ez a dolog kipattant, egy kérdésre adott feleitképen hangsúlyoztam, hogy amennyiben ebben az ügyben bárki résztvett volna a kormányzat részéről, egy pillanatra sem lennék abban a helyzetben, hogy a kormányt továbbra is támogassam. Ebből a körülményből azt szegezem le, hogy igenis, ebben az egész vitában a kormány szerepére nézve épen ellenkezőjéről győződtem meg mind a mai napig, amit a túloldalon állítanak és ezért támogatom a kormányt. (Horváth Zoltán : Ez csalhatatlansági teória ! •— Zaj.) Ezeket azért bocsátottam előre, hogy amit el fogok mondani, azt ebből a szemszögből méltóztassanak megítélni. Az összes szónokok, akik itt felszólaltak, mindnyájan megállapítottak egy ténykérdést és pedig azt, hogy ennek áz egész frankhamisításnak Trianonhoz semmi közének nem szabad lennie (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon), mert — bocsánatot kérek — el tudok képzelni lelki felháborodottsagot, el tudom képzelni, hogy valaki, talán az első pilla-
