Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-525

16 A nemzetgyűlés 525. ülése 1926. elkövetett büntetendő cselekményekért sem indítottak soha eljárást képviselők ellen, és nem üldözték őket. Előáll azonban a mai parlamenti korszaknak kis Gajzágó Salamonja, Rubinek István képviselő ur (Derültség balfelöl.) és elkezd beszélni arról, hogy igenis, tanuzási kötelezettségről van szó, és ezt Pallavicini Györgynek teljesitenie kellett volna, mert hiszen ettől vádlottak sorsa függ, és elkezd itt krokodiluskönnyeket sirni. (Zaj.) Tisztelt Gajzágó Salamon, (Rubinek István előadó : Több a haj, mint az ész ! — Zaj. Elnök csenget) erre csak azt felelem, hogy ha azoknak a szegény vádlottaknak szükségük van arra, hogy bizonyittassék, miszerint a kormány is, Bethlen István gróf is fülig, nyakig benne van a frankhamisitási ügyben, tessék azoknak a tisztelt vádlottaknak erre hivatkozni. Álljon elő Windischgraetz herceg, álljon elő Rába Dezső, Nádosy Imre és valamennyien s mondják, hogy: nekünk mentségre van szükségünk, mi szegény, ártatlan, utasitott emberek voltunk, akik parancsra jártunk el, mert hiszen mindent a mi főnökünk, Bethlen István cselekedett. (Zaj jobhfelől.) Önök ezt akarják, de a t. előadó ur szive megszánta a vádlottakat, s valósággal vívmánynak tekinti, hogy Pallavicini oda fog állani a biróság elé és vallomást tesz arról, hogy a kormány benne van és ő örömtől repes, hogy akkor a vádlottak milyen jól fognak járni, milyen enyhe büntetést fognak rájuk kiszabni a 92. § alkalmazásával. Ha a mélyen t. képviselő ur ezért sir, bátor vagyok figyelmeztetni arra, hogy Pallavicini nyilatkozata március 3-án a sajtóban is megjelent, tehát a hatóságnak, hacsak nem akar nyiltan brutalizálni, semmi szüksége arra, hogy a március 2-iki nyilatkozatba kapaszkodjék, hiszen ott van a március 3-ki nyilatkozat. Eredményesebb bizonyíték abban az irányban, amit a t. előadó ur oly óhajtva vár, hogy csakugyan rábizonyuljoii a kormányra a bűn, nem lehet, mint hogyha a kormány szembeáll a maga vádlójával. Mert ha Pallavicini odaáll a biróság elé s megteszi tanúvallomását, akkor azt a biróság szabadon fogja mérlegelni és esetleg azt fogja majd reá mondani, hogy nem ér semmit. De ha szembeáll a vádló Pallavicinivel a vádlottal, akkor ők ketten viaskodnának, és igy egy kontradikció után keletkeznék egy itólet, amelyben Pallavicini vagy felmentetnék, (Rakovszky István : Ez fáj nekik Î Ezért csinálták ezt ! — Zaj.) mert amit állított, igaz, vagy elmarasztaltatnék. Elnök : Csendet kérek ! Rupert Rezső : Mindkét esetben egy jogerős Ítélettel lehet a kormánynak odaállani, a pénzhamisításban Ítélkező biróság elé, hogy, ime, itt van egy res judicata. (Horváth Zoltán : Ugy van, nagyon helyes !) Csupa rabulisztika, csupa hombárkodás az, amit ebben az ügyben a, t. előadó ur részéről hallottunk, ugy, hogy aki jogász, annak szégyelnie kell magát, mert az előadó ur a kormány védelmében a mentelmi jogot rabulisztikával kezeli. Ezt talán nem lehet rossz néven venni tőle, de mindenesetre elitélendő és megvetendő cselekedet akkor, amikor a mentelmi jog lerombolása érdekében folyamodnak a rabulisztikához. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Kellett-e nagyobb rabulisztika annál, amikor megfeledkezve a március 3-iki nyilatkozatról, amely pedig prédája lehetne Bethlen ministerelnöknek és a hatóságnak (Zaj. — Elnök csenget) a március 2-iki nyilatkozat alapján, azon a címen akarják egy külső hatóság eljárása alá vonni Pallavicinit, hogy a Btk. 230. §-a szerint kötelesség terhel mindenkit, hogy vallomást tegyen, sőt, ha évi március hó 24-én, szerdán. nem tesz vallomást, büntetendő cselekményt követ el, ha tudomása van olyan dologról, amely valamely eljárás alá vont egyén felmentését, vagy elitélt kiszabadulását vonhatja maga után. Bocsánatot kérek, itt erről az esetről nincs szó, Ez a hivathozás teljesen jogásziatlan. Ha a kormány parancsára követte is el Windischgraetz, Spannring, Vargha, Gerő vagy Kurtz a pénzhamisítást, legfeljebb arról lehet szó, hogy a ministerelnök ur, vagy azok a ministerek, akik benne vannak az ügyben, szintén részesei a büntetendő cselekménynek. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalonál). bűntársai Spannringnak, Gerőnek és a többieknek, mert — bocsánatott kérek — a mi alkotmányunk sincs olyan ostoba — még a Dientsreglement sem olyan, — hogy ne mondanák azt, hogy a parancsot teljesíteni kell, de ha büntetendő cselekményről van szó, meg kell tagadni, Tehát még a Dianstreglement szerint is, amely pedig e tekintetben a legtágabb keretet nyújtja, csak bűnrészes — ezúttal felbujtó — lehet a kormány, amely a maga alantasait pénzhamisításra utasítja. Lehetséges, hogy Spanring, Kurtz és a többiek magatartása enyhébb megítélés alá fog esni, de az nem lehetséges, hogy az ellenük indított eljárás megszüntethessék, nem lehetséges, hogy azok, akik le vannak fogva és elitéltetnek, kiszabaduljanak. Tisztelt előadó ur, ez nem függ attól a kérdéstől, hogy a kormány bűnös-e, részes-e ebben a dologban, legfeljebb ezen csak az mulhatik, hogy a t. kormány tagjai is besétálnak a fegyházba. — Györki Imre : Ez lenne a helyes ! — (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) de nem az, hogy Spannring és a többiek kiszabaduljanak. Egy helyen mutatkozik csak némi jóhiszeműség az előadó ur jogi érvelésében és pedig akkor, amikor a 192. §-ra hivatkozik. A jóhiszeműség alapját azonban lábai alól elvonja az, hogy a képviselőházban képviselői minőségben tett nyilatkozat abszolúte nem eshetik semmiféle külső procedura alá, azt tudomásul venni hivatalos célokra nem lehet. (Helyeslés a b&lodalon.) Tehát még jóakarattal sem lehet annak megvitatásába belemenni, hogy valamely törvényes szempont talán megengedhetné, lehetővé tehetné azt, hogy ez a vallomás később bírói fórum előtt szerepeljen és az aki ezt a nyilatkozatot, megtette, ezért ott helyt álljon. De, ha feltesszük, hogy ez lehetséges, akkor van némi alap arra, hogy a Bp. 192. §-ára való hivatkozással értelme legyen annak, hogy Pallavicinit ki kell hallgatni, mert a büntető eljárásra nézve fontos körülményekről tud, amelyek olyanok lehetnek," hogy egyrészt a t. kormány is a vádlottak közé kerüljön, másrészt a többi vádlottak szerepe enyhébb megítélés alá essék. (Igaz ! Ugy van a baloldalon.) Ehhez azonban először is az kell, hogy tudjuk, szükséges-e ez a tanúkihallgatás 1 Megállapíthatjuk, hogy ez a tanúkihallgatás nem szükséges a március 2-iki nyilatkozattal kapcsolatosan, mert március 3-áról is van egy nyilatkozat, amely már nem esik a mentelmi jog védelme alá. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Ez a tanúkihallgatás tehát a március 2-iki nyilatkozattal kapcsolatban nem szükséges. Másodszor nem szükséges ez a tanúkihallgatás, mert annak előfeltétele az, hogy közvetlen észleleten alapuló tudomásról legyen szó. (Helyeslés a baloldalon.) Erről pedig nincs szó, mert Pallavicini maga beszámolt arról, hogy tudomása nem közvetlen észleleten alapszik. (Horváth Zoltán : Ez fallácia ! — Kiss Menyhért : Ez hamisitás, misztifikáció ! — Rubinek István előadó : Ugyan, azt sem tudják mi az ! — Horváth Zoltán : Nem igaz, hogy Pallavicini közvetlen észlelet alapján nem tudja ezeket a dolgokat 1 — Rakovszky István : Jó kezekben