Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-533
A nemzetgyűlés 533. ülése 1926. évi április hó 20-án, kedden, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1926/27. évi állami költségvetés általános tárgyalása. Fölszólaltak: Sehandl István, őrgróf Pallavieini György, Alföldy Béla, Propper Sándor. — A vallás- és közoktatásügyi minister benyújtja a leányközépiskoláról és leánykoilégiuinról szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indítvány- ós interpelláeiós-könyvek felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakovszky Iván, Walko Lajos, Bud János, Mayer János, gr. Klebelsberg Kunó, Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 35 perckor.) (Az elnöki széket Seitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bodó János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Petrovics György jegyző ur. Napirend szerint következik az 1926/27. évi állami költségvetés (írom. 1042) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Sehandl Károly! Sehandl Károly: T. Nemzetgyűlés! A költségvetési vita tegnapi ülésén Hegymegi-Kisb Pál igen t. képviselő ur reflexiókat tett csongrádi beszámoló beszédemre és kifogásolt egv passzust, amelyet én tényleg nem mondottam el, azonban, miután jegyzeteimben bent volt, a Távirati Iroda azt jóhiszeműen átvette, minthogy nem tudott velem beszélni erről a dologról. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Kimagyarázza?) T. i. azt az utasitást adtam csak az újságíróknak, akik kérték tőlem a jegyzeteket, hogy olyan szemelvényeket vehetnek át, amelyeket beszédemben elmondtam. Amiket nem, azt persze ne vegyék át. Miután azonban felelősségről van szó, nem szoktam az az ember lenni; aki a felelősség előtt meghátrál. (Helyeslés a jobboldalon. — Propper Sándor: Tudja is, hogy miért!) Ezúttal is el akarom mondani, hogy mi volt az, ami ott a beszédemben elhangzott. (Propper Sándor: Olvastuk!) Egyszerűen az a ténymegállapítás, hogy akadt egy csoport képviselő, amely a ministerelnök ur genfi útja előtt közvetlenül deklarációban hivta fel a külföldet, hogy Magyarország ministerelnökétől és kormányától vonja meg a bizalmat. (Felkiáltások a jobboldalon: Igenis igy volt! Ez történt! — Hajós Kálmán: Ez hazaárulás! — Pikler Emil: Tisza Istvánra is azt mondták, NAPLÖ. XLI. hogy hazaáruló! Rákóczi Ferencre is! —Zaj a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) Beszédemnek ez a passzusa arra a deklarációra vonatkozik ... (Folytonos zaj és mozgás a szélsőbaloldalon. — Szeder Ferenc: De könnyen osztogatják azt! Van arcuk ilyesmit mondania — Saly Endre: Egyebet se csinálnak, csak a hazát árulják! — Felkiáltások jobb felől: Tegnap meghallgattuk Kabókot! Egy közbeszólás sem volt! — Szeder Ferenc: Ő nem hazaárulózott!) Elnök: Szeder Ferenc képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Sehandl Károly: Méltóztassanak meghallgatni, teljesen objektive kivánom a dolgot előadni. Méltóztassék megengedni, hogy néhány megjegyzést tegyek s azután t. képviselőtársaimnak módjukban lesz viszont megjegyzéseiket megtenni. Én észrevételt tettem arra a deklarációra, amelyet a nemzetgyűlés március 2-iki ülésén feliolvastak, közvetlenül a ministerelnök ur genfi elutazása előtt. A napló ezeket mondja (olvassa): »Az egyesült demokratikus ellenzék nevében, mielőtt a ministerelnök ur Genfbe távoznék, a következő deklarációt olvasom fel«. Következik a deklaráció, amelynek utolsó mondata a következő (olvassa): »Tiltakozunk az ellen, hogy a Népszövetség ülésein Genfben az országot az a kormány képviselje, amely a frankhamisítás ügyében kompromittálva van«, (ügy van! Ügy van! a szélsőb'aloldalon^ — Horváth Zoltán: Ugy van! Kompromittálva van; szórói-szóra igaz. Mondd on le a belügyminister ur, benne vannak a frankhamisitásban. Ön a patrónusuk! — Györki Imre: A főtussoló! — Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán: Ez az ország nem érdemli meg, hogy ilyen kormány képviselje! — Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Sehandl Károly (tovább olvassa): »Taps a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások jobbfelől: Valótlan! — Rubinek István: Szegyei je magát! — Nemes Bertalan: Magyar ember hogy beszélhet igy!« Majd tovább igy szól a deklaráció (olvassa): »... amely — t. i. a kormány — súlyos mulasztásaival megkárositotta az ország hitelét és hirnevét, amely tehát többé sem idebenn, sem odakünn bizalomraméltó nem lehet«. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Élénk ellenmondások a jobboldalon és a 30
