Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-532

A nemzetgyűlés 532. ülése 1926. évi április hó 19-én, hétfőn. 191 zését, mert Csacsovszky József miskolci lakos nem illetékes a helyi csoport nevében bejelentést eszközölni. A helyi csoport 1926. február 21-én megtartott rendes tisztújító közgyűlésén Csaosovszky sem a vezetőségbe, sem a választmányba megválasztva nem lett, az egyesületnek titkári szerve nincs, egyébként is a helyi viszonyokat ismerve, szabad ég alatti gyűlést engedélyezni a közbiztonság megóvása érdekében módomban nem volt«. Most jön tulajdonkép a csattanó, az t. L, hogy ez a Csacsovszky József, akiről szó van, a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetségének öt év óta fizetett alkalmazottja, öt év óta működik Diósgyőrben mint párttitkár és ez alatt az idő alatt nem kevesebb, — összeállitottam pontosan _— mint 55 gyűlést jelentett be és mind az 55 bejelentést elfogadta a hatóság és most egyszerre, április 18-án jut eszébe a hatóságnak, hogy nem illetékes a bejelentésre. (Egy hang a jobboldalon ; 55-ször engedélyesték egynek ! - Györki Imre : Öt év alatt egynek ! — Halász Móric : 11 gyűlés esik egy évre ! ~ Berki Gyula : Én csak hármat kértem öt év alatt ! — Propper Sándor : Ez nincs kontingentálva ! — Györki Imre : Ebben benne van a választmányi, vezetőségi ülés is ! — Zaj. Elnök csenget.) Ez az 55 gyűlés nem mind Diósgyőrben volt, mert az tényleg sok lett volna, s tudni kell azt is, hogy ha a vezetőség, a bizalmiférfiak összeülnek, vagy a műhelyi munkások összeülnek értekezletre, ezt mind be kell jelenteni, mindegyiken jelen van a hatóság. Ezek a gyűlések az egész környéken — Ózd, Borsosnádasd, stb. — zajlottak le, ezt tehát sokalni nem lehet. Jellemző azonban az, hogy 55 esetben megadták az engedélyt a gyűlés megtartására, az 56-ik esetben azonban nem. Erre én is csak azt mondhatom, hogy ez nem lehet más, mint egy áprilisi tréfa, mert csak áprilisi tréfa formájában lehet megtenni azt, hogy 55-ször illetékesnek jelentenek ki valakit gyűlés bejelentésére, 56-odszor azonban már nem tekintik illetékesnek s ennek alapján meg kell tagadni a gyűlés engedélyezése iránti kérelmet. (Györki Imre : Nem arra való a közigazgatás, hogy tréfálkozzék, komolyan kell cselekednie ! — Pikler Emil : Ra~ /vszky Iván egész ministersége tréfa ! — Szabó Imre : Szomorú tréfa !) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kabók Lajos : Tudatosan még egy ilyen gyűlés-bejelentési esetet hozok fel ugyancsak Diósgyőrből. Itt szintén egy betiltó véghatározatról van szó s majd meg fogják látni, hogy miért hozok fel tudatosan ismét egy diósgyőri esetet. Iít az április 1-ére bejelentett gyűlést a hatóság szintén nem veszi tudomásul azzal az indokolással, hogy (olvassa) : »nyilvános gyűlésnek szabad ég alatt való rendezését a jelenlegi viszonyok mellett a közrend és a közbiztonság megóvása érdekében engedélyezni módomban nem áll.« Ezzel csak a következő kis hírt hasonlitom össze. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Az Est mai számában egy közlemény jelent meg, amely arról szól, hogy Mayer János földmivelésügyi minister ur Schandl Károly államtitkár ur (Pikler Emil: Jó magyar nevek ezek! — Egy hang a középen: És Pikler ? — Egy hang a jobboldalon : Az is !) és néhány egységespárti képviselő ur Csongrádon jártak és ott beszámoló gyűlést tartottak. Én nem kifogásolom ezt, sőt örvendek az ilyen beszámoló gyűlésnek, mert legalább hivatkozhatom precedensre. (Zaj. — Elnök csönget.) Ebből a híradásból tulajdonképen az ragadta meg a figyelmemet, hogy a beszámoló ülést vasárnap délelőtt tartották a Városháza udvarán, körülbeiül 4000 főnyi hallgatóság előtt. Hát ez az a bizonyos kétféle mérték : Diósgyőrben szabad ég alatt nem szabad tartani gyűlést — pedig a hova kérték, az ottani helyi csoport, illetőleg az ottani otthon udvarára, ez az udvar teljesen el van kerítve, mind a négy oldal (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) befejezve, Csongrádon azonban szabad gyűlést tartani és mint ebből a hírlapi híradásból meggyőződhetünk, a beszámoló gyűlés szabad ég alatt a hatóság jelenlétében folyt le. (Propper Sándor : Schandlnak szabad, mert fajmagyar.) Én azt sem kifogásolom, hogy szabad ég alatt tartották a beszámoló gyűlést, mert különösen így nyáron nagyon jó, ha nem zsúfolják össze az embereket ; csak nem helyeselhetem azt, hogy kétféle mértékkel mérnek a gyűlések engedélyezésénél. Ha ugyanis egységespárti képviselőről van szó, akkor a szabad tér is rendelkezésre áll, akkor nem emelnek kifogást, akkor módjában áll az illetékes hatóságnak az engedélyt megadni, ellenben ha nem egységespárti képviselők, hanem munkások akarnak összeülni és meg akarják beszélni a gazdasági természetű kérdéseiket, akkor ezt nem tartják megengedhetőnek. Mert méltóztassanak tudomásul venni, hogy sem az előbbi esetben, sem ebben az esetben nem volt szó politikáról, hanem tisztán a diósgyőri helyi csoport akart taggyűlést tartani, s mivel köztudomású, hogy a gazdasági szervezeteknek politizálniuk nem szabad, ha ezt a gyűlést engedélyezték volna, egyetlen egy szó sem hangzott volna el semmiféle politikai kérdésről, hanem kifejezetten csak gazdasági kérdésekkel foglalkoztak volna. Miután azonban Magyarországon a gyűlések engedélyezése a hatósági személyek tetszésétől és szeszélyétől függ és miután Magyarországon a gyűlések engedélyezésénél kétféle mértékkel mérnek, épen azért az egyik esetben, akár hova kérné is az a képviselő, biztosan tudom, hogy a gyűlést engedélyeznék, a másik esetben pedig a leglehetetlenebb indokokat hozzák fel az engedély megtagadására. Van egy másik igen érdekes gyülésbetiltás is. Ezt már nem rendőrhatóság, hanem főszolgabírói hivatal tette. (Halász Móric : Az is rendőrhatóság ! — Barthos Andor : Jó kis distinkció l) Kár ilyen közbeszólásokat tenni tisztelt képviselőtársam, mert a rendészeti hatóság alatt érteni a főszolgabirákat, ellenben a rendőrhatóság kifejezés alatt kifejezetten a rendőri hatóságokat. (Barthos Andor : Ezt a közigazgatási jogból megtanulhatja ! — Propper Sándor : A tanár ur már megint leckét ad ! — Barthos Andor : Mindenki büszke lehet arra, azt hiszem, ha tanár !) Nem fontosak valójában ezek a közbeszólások. .. Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kabók Lajos: ... de ezek mind abból az idegességből fakadnak, amely idegességben a túloldalon az egységespárti t. képviselő urak ülnek. Nem fontos ez, és mindennek az idegességnek ellenére ismertetni fogom ezt a gyülésbetiltást és az abban foglalt véghatározatot, amely szerintem elég fontos. Ebben az esetben is gazdasági természetű gyűlésről volt szó. A Magyarországi vas- és fémmunkások országos szövetsége jelentette be a gyűlést. (Zaj jobbfélől. — Kováts-Nagy Sándor: Megint a vasasok!) Igen, akár van kifogása ez ellen a képviselő urnák, akár nincs. (Pikler Emil: Nem olyan pasasok, mint a frankhamisitók! — Berki Gyula: Majd vége lesz a vitának három nap alatt, ha ilyen viccekkel jönnek! — Propper Sándor: Hol van még a negyvenedik nap? — Neubauer Ferenc: Addig bolyongtak az izraeliták is a pusztában! — Derültség jobbfélől. — Györki Imre: Majd augusztus 15-re vége lesz!) A borsodnádasdi helyi csoport részére gyűlés engedélyezését kértük. A véghatározat szerint a főszolgabíró ur a bejelentést nem vette tudomásul, 28*