Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-532

192 A nemzetgyűlés 532. ülése 1926. évi április hó 19-én, hétfőn. a gyűlés megtartására azonban engedélyt adott. Az érdekes az, hogy az érdekeltek a gyűlés engedélyezését hetedikére, vasárnap délután két órára kérték, a főszolgabiró pedig azt mondta, hogy hetedikére nem engedélyezi a gyűlést, de nyolcadikára, hétfő délután három órára igen, amikor pedig mindenütt dolgoznak. Azzal indokolja ezt a határozatát (olvasûa): »A hatósági tisztviselőknek a munkaszünetre való ünnepnapon nem tartom megengedhetőnek, hogy a pihenéstől elvonassanak. Az istentisztelet ideje alatt sem tartom engedélyezhetőnek a gyűlést.« Ilyen főszolgabírói bölcseségekben van részünk. Nagyon jól tudja a főszolgabiró ur, hogy a borsodnádasdi vasgyárban dolgozó munkások munkaideje esti hat óráig tart és mindennek tudatában nem veszi tudomásul a vasárnapra bejelentett gyűlést, hanem azt hétfő délután három órára engedélyezi abban reménykedve, hogy senki sem fogja munkahelyét otthagyni, mert ennyi veszteséget nem vállalhat, de távolmaradása egyéb következményekkel is járna, igy tehát a gyűlés ily módon nem is lesz megtartható. Folytassam tovább ezeket? (Felkiáltások jobbfelől : Nem ! Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon- — Pikler Emil : A beszédidő meghosszabbítását kérjük 8 óráig ! — Zsirkay János : Megadjuk!) Csak azért nem tudok ezen a téren ujat mondani, mert a kormány a már sokszor hangoztatott panaszainkat, sérelmeinket mindezideig nem vette revizió alá és mindezideig nem intézte el és ha untatta is az igen t. képviselő urakat ez a már sokat hangoztatott panasz, ezt hallani fogják mindaddig, amig ezeken az állapotokon nem segitenek, amig Magyarországon az egyesülési és a gyülekezési jogot ugy kezelik, mint ahogyan azt a jelenlegi magyar kormány kezeli. De nemcsak gyűlésekről van itt szó, hanem itt van a kezemben például egy másik véghatározat is a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányságától. A magyarországi szociáldemokrata párt központi oktatásügyi bizottsága folyó évi március hónap 3-án délután fél nyolc órára ismeretterjesztő előadás engedélyezését kérte. Megjelölte a bejelentésben azt is, hogy az előadó dr. Czékány Béla lesz és az előadásának címe: a babona és természettudomány. A főkapitányság a bejelentést nem vette tudomásul és az ismeretterjesztő előadás megtartását megtiltotta, még pedig a következő megokolással (olvassa) : »A szociáldemokrata párt által a frankhamisitas, a gazdasági helyzet és a kormány felelőssége napirenddel ugyanezen helyre ugyanarra az időre bejelentett gyűlést már betiltottam, és igy nem kivánatos, hogy a betiltott gyűlés helyén nagyobb tömegek gyülekezzenek, mert nem látom biztosítva azt, hogy a bejelentett előadás napirendjével kapcsolatban az ugyanazon helyre bejelentett és nem engedélyezett gyűlést az összegyűlt tömeg nem kisérelné-e megtartani, miért is rendzavarástól alaposan tartani lehet. Mivel pedig a rendőrség feladata a közrendet és nyugalmat biztosítani stb., az ismeretterjesztő előadást betiltom.« Nem egy ilyen adat áll rendelkezésre, amelyekből azt lehet megállapítani, hogy az illetékes hatóság előzetes feltételezések alapján tiltotta be a gyűlést. Előre feltételezi a hatóság, hogy ott mi" történhetik. Van olyan eset, hogy a hatóság előre tudja, miről fog majd beszélni a szónok, és miután megállapítja, hogy a szónok előreláthatóan erről meg arról fog beszélni és miután ez a mai belpolitikai állapotok mellett nem engedhető meg, ennek alapján a gyűlés nem engedélyezhető és azt betiltja. Kell itt még adatokat tovább felsorakoztatni? Kell-e még jobban bizonyitani azt, hogy miképen áll nálunk a gyülekezés joga? Ha pedig az egyesülési jogot vizsgálom, ott is elég súlyos megállapításokat lehet tennem. A hatóságok a gyűléseinket betiltják, előadásainkat nem engedélyezik, — mint ahogyan előbb adatokkal igazoltam, — a pártszervezetek és gazdasági szervezetek működését pedig megakadályozzák, és csak nagyon kevés indok kell ahhoz, hogy működésüket is felfüggesszék, avagy pedig teljesen betiltsák. Nem egy példa van erre és számos olyan hatósági intézkedést tudnék felsorolni, amely azt bizonyítja, hogy megbénítják ugy a politikai, mint a gazdiasági szervezeteknek működését, tevékenységét, mert lehetetlen kivámalmakat állapítanak meg egyrészt a szervezeteik működései, másrészt a gyűlések megtartása tekintetében, és azoknak be nem tartása esetén a legsúlyosabb konzekvencia hárul a szervezetekre. Itt van pl. a belügymimister urnák rendelete, amely meghatározza, hogy miképen. milyen körülmények és feltételek mellett működhetnek az egyesületek. A belügyminister ur kibocsátotta az úgynevezett hétezres számú sérelmes rendeletét, amelyben szigorúan megtiltja, hogy külföldi munkások és kiskorú munkások szakszervezeti tagok legyenek:. Csupán ennek az egyetlen ténynek az egyesülési jogból való kiragadása nem azt jelenti-e, hogy a belügy minister ur ezzel a rendelkezésével lehetetlenné akarja tenni, hogy a külföldi munkások és a kiskorú munkások át érdekeiknek a megvédése céljából szervezkedhessenek? Egyben kiszolgáltatja őket a kapitalizmusnak is. (Propper Sándor: Ez a cél!) mert hiszen a rendelet értelmében ezek nem lehetnek tagjai a szervezeteknek, és miután nem lehetnek tagjai, szabadon a kapitalizmus karjaiba dobja, és a kapitalizmus védtelnül zsákmányolhatja ki őket a maga javára. (Zaj jobbfelől. — Halljuk! Halljuk a szélsőbaloldalon.) Annak idején nem egy izben emeltünk kifogást e sérelmes intézkedés ellen, nem egv ízben kerestük meg a belügyminister urat, hiába való volt azonban mindennemű megkeresés, a belügyminister ur ezen a sérelmes intézkedésen nem volt hajlandó változtatni. Épen ezek alapján a gazdasági szervezetek ma is a leglehetetlenebb elbírálások között kény' telének működésüket, tevékenységüket kifejteni, (TJanj van! Uav van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) pedig hogy mennyire szükség van a szervezetek fentartására, azt a legjobban igazolja abbeli állitásom. amelyet beszédem korábbi részében emiitettem meg: az a munkabér-politika, amelyet ^ ebben az országban a magán-kapitalizmus részéről tapasztalni lehet. (Propper Sándor: Az állam jó példával jár elől!) Minden körülmények között szükségessé teszi, hogy a munkások gazdasági szervezetekbe tömörüljenek, mert csakis igy tudják érdekeiket megvédelmezni, mert egyéb módon teljes^ egészében a kapitalizmus féktelen kizsákmányor lásának vannak kitéve, és habár a belügyminister ur és általában a kormányzat nem látja lehetségesnek azt, hogy a szervezetek működése elé ilyen akadályokat ne görditsenek. akkor erre nem tudok egyéb megállapítást tentai, minthogy a kormánynak egyáltalában nem fekszik a szivén a munkások üaryeés a kormánv maga akarja a kapitalizmus karjaiba, a kizsákmányolók karjaiba oddobni a munkásokat. (Uau van! a szélsőbaloldalion.) Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelt. Kérem a képviselő urat sziveskedjék beszédét befejezni. (Halljuk Halljuk! a szélsőbal-