Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-532

A nemzetgyűlés 632. ülése 1926. évi április hó 19-én, hétfőn. 187 mezőgazdasági érdek előmozdítására, kislakások épitésére pedig csak 3 millió aranykoronát. A pénzügyminister ur is elismeri tehát, hogy több mint 30 millió aranykoronát von el a beruházási összegből olyan célokra, amelyek szerény véleményem szerint, nem kifejezetten hasznos beruházási célok. Mert jóllehet, a pénzügyminister ur a hitelélet fellendítését célozza az emiitett kölcsönök folyósításával és itt nagyarányú beruházási programmot jelölt meg, — én nem tudom most sem kitörölni emlékezetemből azt a hatalmas beruházási programmot, amelyet a pénzügyminister ur a múlt év derekán elsőizben mondott el, amely olyan kedvező szinben tüntette fel a kormány beruházási Programm ját, hogy mindenki azt remélte : no, ez tényleg munkát jelent, tényleg meg fognak nyilni a munkaalkalmak és a munkanélküliség erősen vissza fog fejlődni — most azután kiderült, hogy meg volt ugyan ez a Programm, ebből azonban vajmi kevés került megvalósitásra és a kormány beruházási programmja a továbbiakban legnagyobbrészt abban nyer lebonyolítást, hogy a hiteléletet akarja fellendíteni azokkal az összegekkel, amely összegek tulajdonképen hasznos beruházási célokat kell, hogy szolgáljanak. Ezekkel a hiteléletmeginditó kölcsönökkel azt akarja a pénzügyminister ur, hogy mindazok, akiknek kölcsönre van szükségük akár mezőgazdasági, akár ipari, akár kereskedelmi foglalkozásuk üzéséhez, ezekhez könnyen hozzájuthassanak, mert a Pénzintézeti Központ alaptőkéjének felemelésével, a 10 millió koronányi rövid lejáratú mezőgazdasági kölcsönnel, a mezőgazdasági érdekek előmozditását célzó 15 milliónyi összeggel a hitelélet megindítását akarja a pénzügyminister ur szolgálni. Aki azonban az érdekeltekkel beszédbe elegyedik és náluk érdeklődik, egyformán hallja a panaszokat és a megállapításokat, hogy soha olyan pénzszűke ebben az országban nem volt, soha olyan nagy bajokkal nem kellett megküzdeni a kölcsönök megszerzésénél, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon) mint a mostani időben kell, akkor, amikor olyan fennen hirdeti a kormány a hitelélet megindítására vonatkozó törekvését. (Esztergályos János : Azért pusztul az ipar és a kereskedelem, mert nincs hitel!) Előbbi megállapításom alapján — amidőn azt mondottam, hogy beruházási célokra kerekszámban mintegy 2000 milliárd korona állott rendelkezésre a jelzett időben — ebből összesen csak 60 millió aranykorona, vagyis 800 milliárd papírkorona állott tényleg rendelkezésre hasznos beruházási célokra, ami az ipari foglalkoztatás szempontjából figyelembe vehető. De még erre a 800 milliárd koronára vonatkozólag is kérnem kell azt, hogy tessék a kormánynak kimutatni : hány waggont, hány mozdonyt készíttetett ezért az összegért, hol eszközölt megrendeléseket, milyen megrendeléseket hajtottak végre, mennyit költöttek — tessék kimutatni pontosan — kislakások épitésére és ipari célok fejlesztésére és fokozására? Mert még 1200 milliárd korona van ezenkívül! 2000 milliárd koronáról beszéltem és csak 800 milliárd az, ami az előbbi értelemben figyelembe vehető, 1200 milliárd korona tehát még ott van mezőgazdasági célokra és a hitelélet fellendítésére, Ha azonban azt viszgáljuk, hogyan és miképen történt meg a hitelélet megindítása, akkor ebből a vizsgálatból az derül ki — én legalább erről szereztem tudomást — hogy a kormány az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárnak 30 milliárd korona kamatmentes kölcsönt adott, mégpedig azért, mert értéktelen tőzsdei papir-spekulációkkal válságba, a bukás szélére juttatták az intézet vezetői ezt az intézetet. Erre a célra hamar sikerült 30 milliárd korona kamatmentes kölcsönt adni, és most teljesen bizonytalan, hogy mi történik ezzel a kamatmentes kölcsönnel, nem jut-e ez is arra a sorsra, amely sorsra jutottak a pénzintézet egyéb pénzei, nem fogják-e ezt is elspekulálni ugy, hogy majd csak utólagosan lehet itt is megállapitani azt, hogy valóban helytelenül cselekedett a kormány. (Esztergályos János : Egészen valószínű, hogy igy lesz !) De a kormánynak nemcsak erről az egy hitelműveletéről lehet beszélni. Itt van például egy másik is : egy kurzus vállalatot is finanszírozott a kormány, a Hungária Bankot. A postatakarékpénztár ennél helyezte el betéteit és ez a Hungária Bank is értéktelen tőzsdei papirokon úsztatta el a kormány által nála elhelyezett pénzt, szóval elspekulálta. Ilyen célokra ad a kormány pénzt ; igy akarja a kormány a hiteléletet megindítani, igy akarja a hitelélet vérkeringését helyreállítani. (Esztergályos János : Kik lehetnek az igazgatói a Hungária Banknak? Ezt is jó volna tudni !) Ha tovább vizsgáljuk a kormány ez irányú ténykedéseit, meg lehet állapi tani azt is, hogy ugyancsak a postatakarékpénztár pénzével tömte Baross Gábor ur a frankhamisitókat és ugyancsak a postatakarékpénztár pénzéből adtak pénzt arra a bizonyos hírhedt, mindenki által ismert tombola-üzletre. (Esztergályos János: Valóságos Csáky-szalmája volt az ország pénze! — Gr. Csáky Károly honvédelmi minister: De jó vicc! — Esztergályos János: Ez komoly dolog, minister ur, nem vicc!) Joggal lehet felháborodni, ha meg lehet állapítani, hogy igy folyik a kormány szerint a hitelélet felélesztése és igy akarják a hitelélet megbénult vérkeringését újból megindítani. Nekem tudomásom van arról is, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet is nagy összeget kapott. (Temesváry Imre előadó: Nagyon helyes! — Esztergályos János: Önök szerint minden helyes! Közben pusztul az országban minden!) T. előadó ur, én valójában azt kifogásolom, hogy a kormány, különösen pedig a pénzügyminister ur beruházási programmról beszélt, főképen hasznos beruházásokról és ezek közé sorolta a Hungária Banknak, az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárnak és az OKH-nak nyújtott kölcsönöket is. Én ezt nem tekinthetem hasznos beruházásnak, mert szerintem hasznos beruházás az, amit munkába fektetnek, amivel építkeznek, amivel előteremtenek valamit. Ezeknek az intézménj^eknek segítését, hiteléletük megindítását más módon kell elősegíteni. Szemfényvesztés ez, semmi egyéb, amikor a pénzügyminister ur beszél itt súlyos milliókról, r százmilliókról, az ország szinte belekábul a súlyos milliókba s amikor mindenki azt reméli és gondolja, hogy no most már tényleg meg fog indulni az ipari élet, megnyílnak a foglalkozási lehetőségek, a végén kiderül, hogy a hasznos beruházásokra szánt összegeket ilyen módon használják fel és végeredményben az igazi hasznos beruházásokra igen csekély, elenyésző összeg jut. (Esztergályos János: Közben a Duna tucatjával veti ki az öngyilkosokat magából!) Tudomásom szerint a Futura is kapott 15 milliárdot ; nem tudom, hogy az előadó ur szerint ez is olyan helyeslendő cselekmény-e a kormánynak ? Nem lebecsülendő továbbá — amiről sokat beszéltünk s amivel kapcsolatban épen közgazdasági tudásunkat vonta kétségbe a ministerelnök ur — hogy a Viktória gőzmalom szanálására 200 milliárd koronát adott a kormány. (Esztergályos János : Az is helyes !) A hitelélet helyreállítása szempontjából tényleg helyeselhető az ilyen ténykedés is, akkor azonban semmi körülmények kőzött nem helyeselhető, amikor köztudomású, hogy ez a vállalat elspekulálta a pénzét a esikágói börzén s ennek a helytelen spekulációnak követkéz-