Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-532

160 A nemzetgyűlés 532. ülése 1926. évi április hó 19-én, hétfőn. csökkenés á következő költségvetési évre 5%-ban állapíttatott meg. A beruházások előirányzat az 1925/26. költségvetési évre vonatkozó előirányzattal egyenlő összegben, vagyis ugyanolyan összegben, mint az 1924 : IV. t.-cikkhez, csatolt keretköltségvetés mutat, 12 millió aranykoronával vétetett számításba. Ennek az összegnek beruházásokra való fordítása azonhan csak igen kis részét jelenti annak a tevékenységnek, amelyet a a kormány a beruházások terén kifejt, mivel a beruházások súlypontja tulajdonképan az 1925 : XXIII. t.-cikk 2. §-áhan, valamint az 1926 : IV. t.-c. 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján a már teljesített és a még teljesítendő beruházásokra esik, amelyekre vonatkozólag az 1925/26. költségvetési évben szánt összeg, miként azt mái* előbb is voltam bátor említeni, 136,830.000 aranykoronát tesz ki. Az 1926/27. évi költségvetésben a beruházásokra felvett 12 millió aranykorona, azaz 13.900.000 pengő teljes összegéiben az állami közigazgatás beruházásaira esik. A beruházások között a legnagyobb összeget a vallás- és közoktatásügyi tárcáé teszi ki. A vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetésében beruházási célokra 5,673.320 pengő irányoztatott elő. Ebből az összegből 1,624.000 pengő tanyai iskolák létesítésére fordittatik; ezenkívül jelentős összegek polgári iskolákra, középiskolai és egyetemi építkezésekre, továbbá a Konkoly-féle csillagvizsgáló-intézet főépületének befejezésére és ezenkívül a balatoni biológiai állomás építésére fordíttatnak. Gondoskodás történt a kultusztárca költségvetésének beruházásai között eltem! népiskolák, kisde dóvadak és menedékházak építéséről is. Jelentősebb összegek szerepelnek a beruházások között a földmivelésügyi ministerium, valamint a kereskedelemügyi ministerium költségvetésében is. A földmivelésügyi ministerium beruházásai 2,368.720 pengővel vannak előirányozva. Ebből az összegből 1,566.000 pengő vizimunkálatokra. ármentesitési költségekre fordittatik, a többi összegek a mezőgazdasági termelés előmozdítására, gazdasági szaktanfolyamok létesítésére, valamint a kisgazdaképzés előmozdítására fordittatik. A kereskedelemügyi tárca körében 1345.600 pengő szerepel beruházások céljaira. Ezen öszszeg legnagyobb része közutak fejlesztésére és építésére^ fordittatik, de igen jelentős összeg van felvéve ipariskolai építkezésekre is. A pénzügyministerium a beruházások között 2,041.600 pengővel szerepel. Ez az összeg adóhivatali építkezésekre, pénzügyőri laktanyák, azután vámhivatalok és vámőrségek építkezéseire fog fordíttatni. A külügyministerium 298.360 pengővel szerepel a beruházásoknál. Ebből az összegből a szófiai követség, valamint a kolozsvári útlevélkirendeltség gazdaságosabb elhelyezéséről lesz gondoskodás. A belügyministerium keretében a csendőrség, az államrendőrség és a folyamőrség jobb elhelyezésére 1,160.000 pengő van beruházások céljaira előirányozva. A népjóléti és munkaügyi ministerium ban a közegészségügyi és az egészségügyi intézmények, valamint a gyermekvédelem céljaira vált szükségessé az 545.200 pengő beruházási összeg előirányzása. (Klárik Ferenc: Kevés!) Megjegyziem, t. képviselőtársam, hogy ezen az összegen felül igen tekintélyes összeg van a hasznos beruházásokból a népjóléti ministerium céljaira átengedve. Végül az igazságügyministeri tárcánál a vidéki törvénykezési épületek siralmas állapotának megjavítására 487.200 pengő beruházási összeg irányoztatott elő, amely összeg azonban csak a legszükségesebb, a halaszthatatlanul sürgős építkezésekre elegendő. Remélhető, hogy a jövő költségvetésben az igazságügyi építkezésekre nagyobb összeg fog előirányoztatni. Ezek a felsorolt beruházások tehát csak a rendes költségvetésben erre a célra felvett 13,920.000 pengőt, illetve 12,000.000 aranykoronát kitevő előirányzásból fognak eszközöltetni, amihez hozzájárul még az, hogy az állami üzemek feleslegéből 14,000.000 aranykorona, vagyis 16,200.000 pengő, tehát összesen 30,160.000 pengő volt előirányozható a közigazgatási és üzemi beruházások szükségleteire. Ezek a beruházások azonban élesen megkülönböztetendők attól a sokkal nagyobb összeget kitevő beruházási programúitól, amely az előző költségvetési év feleslegeiből, valamint az igénybe nem vett külföldi kölesönből fog teljesíttetni», amelynek részletes elszámolása az appropriációs törvényben fog megtörténni. Mindenesetre megállapíthatjuk azt, hogy ez a költségvetésileg előirányzott, 30,000.000 pengőt meghaladó összeg is nagy mértékben elősegíti a magángazdasági élet megerősödését. A bevételek közül a közszolgáltatási, vagyis az adótermészetü bevételek az 1925/26. évi költségvetéssel szemben, annak dacára is emelkedést mutatnak, hogy időközben a kincstári haszonrészesedés és a vámkezelési illeték teljes mértékben megszüntettetett, valamint a cukoradó mérsékeltetett, továbbá a kereskedelmi szerződések megkötése következtében vámmérséklések is állottak elő. Ennek magyarázatát abban találjuk, hogy a dohányjövedék és a fogyasztási adók bevételei a fogyasztás örvendetes emelkedése következtében megnövekedtek. (Várnai Dániel: Ezt komolyan tetszik mondani?) Ezt komolyan kell mondanom, igen t. képviselőtársam, annál is inkább, mert hiszen a bevételek mutatják, hogy az adómérséklések dacára is a múlt esztendővel szemben tényleg nagyobb összegben folyt be fogyasztási adó, mint az előző évben. (Klárik Ferenc: Hogyan emelkedett volna a fogyasztási Hiszen nem fogyasztóképesek az emberek !) Ezt mélyen t. képviselőtársam egyedül állithatja, de a statisztikai adatok mást bizonyítanak. Ezenkívül abban is találjuk ennek magyarázatát, hogy az egyenesadók alapját sikerült egészségesebben kimunkálni és így az egyenesadók eloszlását is igazságosabbá lehetett tenni. Az egyes tárcák bevételeinek összege szintén emelkedést mutat a múlt esztendeivel szemben, amely többlet a rokkantellátási adóból, valamint azokból a kamatokból származik, amelyeket az üzemek a részükre adott kölcsön után kötelesek az államkincstárnak visszafizetni. Ezekre a kamatokra vonatkozólag megemlítem, hogy a posta és távírda 3,284.840 pengőt, az államvasutak 11,960.550 pengőt, az állami vasgyár 1,241.266, az erdőgazdaság 108.643, az állami mezőgazdasági birtokok 13.012, az állami kőszénbányászat 101.104 pengőt, összesen tehát az állami üzemek a következő költségvetési évben 16,709.415 pengőt fizetnek vissza bevételfeleslegeikből kamatszolgáltatás céljaira. (Sándor Pál: 13.000 pengőt kapunk a mezőgazdasági birtokok részéről!) Kamatot a kölcsönvett összeg után; miután kevés kölcsönt vettek igénybe, a kamatszolgáltatásuk is kevés. Méltóztassanak megengedni, hogy egy közbeszólásra vonatkozólag, amely a pénzügymi-