Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-528
'À nemzetgyűlés 528. ülése 1926. évi március hó 29-én, hétfőn. Jul elfogadni a mentelmi bizottság azon javaslatát, amelyben a 2365/1926. f. ü. számú megkeresés alapján kéri, hogy őrgróf Pallavicini György képviselő nr mentelmi joga függesztessék fel, hogy nevezettel szemben a Bp. 194. §-ában körülirt eljárás foganatosítható és a tanúságtétel ujabb megtagadása esetén a Bp. 195. §-ában körülirt kényszerrendszabályok alkalmazhatók legyenek! (Igen! Nem!) Kérem azokat akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség! Határozatként kimondom, hogy Pallavicini György őrgróf képviselő ur mentelmi joga ez ügyből kifolyólag felfüggesztetett. Következik a határozathoízatal Rupert Rezső képviselő ur indítványának 3. pontja felett, amelyen utasítani kéri a kormányelnököt, hogy alkotmánysértő magatartásának következményeit vonja le, a kormány pedig tegyen intézkedéseket, hogy a visszaélést elkövető hatósági közegek felelősségre vonassanak és erről a nemzetgyűlésnek 15 nap alatt jelentést tegyen. Kérem azokat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kissebbség. A Ház Rupert Rezső képviselő ur indítványának 3. pontját mellőzi. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentése sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés bűntettével gyanúsított Hir György képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a, szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Hir György nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a bpesti kir. bt % törvényszék megkeresése szerint a kir. ügyészség ellene eljárást indított, mivel: 1. mint a Fülöpszállási gazdasági gőzmalom rt, elnöke, annak terhére, jogosulatlanul, mintegy kétmilliárd korona hitelt vett igénybe, s a felvett összegeket a rt. pénztárába nem szolgáltatta be, hanem saját céljaira fordította, 2. a Takács József fülöpszállási lakos tulajdonát képező és 500.000 K-t meghaladó értékű 500 darab fülöpszállási gazdasági gőzmalom rt. részvényt jogtalanul eltulajdonította, 3. az Ipari és Mezőgazdasági és Kereskedelmi rt. fülöpszállási cég terhére, mint annak igazgatósági tagja 60.000.000 korona erejéig jogosulatlanul váltókötelezettséget vállalt, 4. a Gödöllői néphitel szövetkezettől előre tudva azt, hogy vállalt kötelezettségének eleget tenni nem képes, 200 vagon tűzifa szállítására kötelezte magát, amelyre 200 millió korona előleget^ vett fel, a pénzt azonban ellenszolgáltatás nélkül saját céljaira fordította, 5. a szuhakállói Jolán-kőszénbánya rt.-tól fondorlatos megtévesztéssel hitel meghosszabbítást eszközölt ki magának. Az 1. és 3. pont alatt körülirt cselekmények a Btk. 361. §-ába ütköző, a 362. és 363. §§-ok szerint minősülő kétrendbeli hűtlen kezelés bűntettének, a 2. pont alatt körvonalazott cselekmény a Btk. f 355. §-ába ütköző és az 5340/1924. M. E. számú kormányrendelethez kénest a Btk. 305. §-a szerint minősülő sikkasztás bűntettének, a 4. pontban említett cselekmény a Bn. 50. §-ába ütköző az 5340/1924. M. E. kormányrendelethez kénest a Btk. 380. §. és 383. §-a szerint minősülő csalás bűntettének, az 5. pontban jelzett cselekmény a Btk. 384. $-ában meghatározott hitelezési csalás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A csatolt iratokból -pedis kétséget kizáróan megállapítható, hoe-v a nyomozás so^án a tanúvallomások mindazokat a cselekményeket, amelyeket itt előadtam, beigazolták. Ennek alapján a bizottság megállapította, hogy a megkeresés iletékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a bűncselekmény és a nevezett képviselő személye körül nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn és ezért azt javasolja a nemzetgyülésnek, hogy Hir György nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát a fenti ügyben függessze fel. Az ismertetett bűncselekményekkel kapcsolatosan megállapított tényállásból kitűnően az előzetes letartóztatásínak a Bp. 140. §. 2. és 5. pontjában meghatározott feltételei is fennforognak. A mentelmi bizottság ennélfogva azt javasolja, hogy^ a nemzetgyűlés az előzetes letartóztatás kérdésében is függessze fel a nevezett képviselőnek mentelmi jogát. Elnök: Rakovszky István képviselő ur a házszabályok 205. §-a alapján szót kért. Tekintettel arra, hogy az az ügy, amelynek tárgyalására az ülés meghosszabbíttatott, már letárgyaltatott, a 196. §. harmadik bekezdése nem akadálya annak., hogy a képviselő ur felszólaljon. A szót ennélfogva a képviselő urnák megadom. Rakovszky István: T. Nemzetgyűlés! Csak igen röviden fogom a t. Nemzetgyűlés figyelmét igénybe venni. Amint már jeleztem, szólani kiváínok a mentelmi bizottság jelentéséhez, de mielőtt ezt megtenném, kénytelen vagyok bejelenteni, hogy nem látok egészen tisztán a kérdésben és ezért kérném az igen t. előadó urat, legyen szíves felolvasni a bírósági megkeresésnek azt a részét, amelyben az előzetes letartóztatás megengedését kéri. hogy az indokokat megismerjem. Mielőtt tehát szólanék ennek az indokolásnak felolvasását vagyok bátor kérni. Elnök: Az előadó ur kíván szólani. Nánássy Andor előadó: T. Nemzietgyülés! A bíróság megkeresése szerint (olvassa): »Nyomatékos gyanúja terheli nevezett nemzetgyűlési képviselőt atekintetben, hogy a Bp. 141. §. 2. és 5. pontjában meghatározott feltételekhez képest az előzetes letartóztatás szüksége is fenforog« bűnhalmazat miatt. Elnök: Rakovszky István képviselő ur újból kíván szólani. Rakovszky István: T. Nemzetgyűlés! Ebben az esetben mindenesetre igen súlyos bűncselekményről van szó. Minden skrupulus nélkül elfogadom az igen t. előadó ur jelentésének azt a részét, amely az illető képviselő mentelmi jogának ebben az ügyben való felfüggesztéséről szól. De amennyire ismerem a mentelmi ügyeket, az eddig lefolytatott ügyekben csak egyetlenegy esetre emlékszem amelyben a bíróság az illető képviselőnek előzetes letartóztatását követelte és ez Friedrieh István t. képviselő ur ügye volt a Tisza gyilkossági perben. Nagyon jól emlékszem rá, hogy annakidején a mentelmi bizottsághoz ug3 T anilyen megkeresés érkezett. Nagyon különös volt az az eljárás, amelyet akkor az ügyészség folytatott. Ez ad okot most az én aggályomra. A főügyészség akkor ugyanis nagyon terjedelmes vádiratot adott be. amelyben egymásután három helyen is konstatálta, hogy Friedrich István ellen semmi, még a legkisebb gyanuok sem mutatkozott, ami igazolttá tenné, hogy ellene bűnvádi eljárást indítsanak. Erről mindenki meggyőződhetik, ha átolvassa az eredeti vádiratot. Rövid idő múlva azután pótvádirat érkezett, amelyben már Friedrich Istvánt is bevonták a perbe és egyszersmind az ő esetleges letartóztatására mentelmi jogának felfüggesztését is kérték. Az akkori előadó urnák skrupulusai voltak és hozzám fordult tanácsért. Én, egy képviselőnek mentelmi jogáról lévén szó. kijelentettem, hegy nem tartom helyén valónak, hogy Friedlich István előzetes letartóztatása tekinteté-
