Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-528

100 A nemzetgyűlés 528. ülése 1926. évi március hó 29-én, hétfőn, ból indultak ki az ellenzéki politikusoknál, hogy mindem további nélkül minden kérésre egysze­rűen kiadják a hatóságoknak, hogy a politikai üldözés annál nyilvánvalóbb és élesebb legyen. Ebben az esetben nyilvánvalóan szintén fen­forog olyan frappáns politikai zaklatás, amely­nél frappánsabbat alig lehet elképzelni. Eddig a mentelmi jogot a régi világban csak az uralko­dók ellen kellett védeni, miost az urálimon levő többségi párt ellen is kell védeni. Az előttünk fekvő Pallavieini-féle mentelmi ügy nyilván­valóan a kormány taktikázásának a módszere, nyilvánvalóan a kormány hatalmát, befolyását használja felárra, hogy Pallavieini olyan for­mában állítsa a biróság elé, ahogy ez a kor­mányelnöknek megfelel. A kormányelínöfe úrról állította őrgróf Pallavieini azt, hogy Windisch­graetz a kormány tudtával folytatta kalandos terveit, ezt az álíitást tette itt a Házban, meg­ismételte a lapokban is és hajlandó volt bizo­nyítani. Most a bizonyitástól ütik el Palllavici­nit azzal, hogy vádlott helyett tanuk ént akarják kihallgatni. Nyilvánvaló, hogy a kormány ki aikar bújni egy vád bizonyitása alól és el akarja vonni az önként jelentkező vádlottat annak le­hetőségétől, hogy mint vádlott felállhasson és a törvényszék előtt bizonyíthasson. (Klárik Fe­renc: Ahelyett, hogy lemondana!) Ebből a tény­ből kitűnik, hogy a kormány fél és nem akar módot nyújtani erre, (Györki Imre: Megfutamo­dik!) megkerüli a kérdést éís őrgróf Pallavicinit tanuként akarja kihallgattatni. Már hivatkozás történt arra, hogy Nádosy és Windischgraetz nem vallanalk, konokul megtagadják a vallo­mást, ellenben általuk ismert dolgok más egyé­nek által is tudva vannak, igy Pallavieini ál­tal is. Most a kormány azt mondja, nem azok, akik tudják, akik cselekvő részesei voltak a frankügynek, azok bizonyítsanak, hanem el akarja a lehetőséget zárni attól, hogy ez a bi­zony itás megtörténjék, hogy ezek a tanuk ne tudjanak bizonyitani, ne álljon tisztán az a tény, amelyet Pallavieini állit, hogy a kor­mány tudott róla. Ilyen eszközt szolgáltatni a kormánynak, belemenni a nemzetgyűlésnek ebbe a csapdába, hogy a kormány ilyen játsz­mát űzzön a mentelmi joggal és a maga ellen emelt vád alóli tisztázást megkerülje, a nem­zetgyűlésnek nem szabad. A nemzetgyűlésnek ehhez segédkezet nyújtani annál kevésbé volna szabad, mert, ismétlem, ha igy kezelik a men­telmi jogot, akkor ezen a precedensen felépítve az eljárást, a jövőben bármely kormány bár­mely képviselőt megfoszthat mentelmi jogától és ugly állítja a biróság elé, ahogy neki jól esik. A kormánynak kell magát tisztáznia, a kor­mány a vádlott, engedjen bizonyitani, majd Windischgraetz gondoskodik tanukról, majd ő állit tanukat, akik bizonyitani fognak. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) A kormány ne fusson meg a bizonyitás elől. De ha kiadja a t. Nemzetgyűlés Pallavi­eini t. képviselőtársunkat és fefüggeszti men­telmi jogát, akkor ezzel a határozatával két­ségtelenül hozzájárul ahhoz a gyanúhoz, amely úgyis él az országban, hogy a kormány tudott erről a dologról, hogy a kormány hozzájárulá­sával és elnézésével történt a frankhamisítás. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbalol­dalon.) Elnök: Szólásra következik! Héjj Imre jegyző: Senki sincs felirva! Elnök: Kivan még valaki szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát be­zárom. Az előadó ur kivan szólani? Rubinek István előadó: Nem! Elnök: Szólásjoga többé senkinek nem lé­vén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Mielőtt erre áttérnénk, meg kell emlitenem a t. Háznak, hogy a vita folyamán Rupert Rezső képviselő ur egy indítványt, Vázsonyi Vilmos képviselő ur pedig egy határozati ja­vaslatot adott be. Minthogy Vázsonyi Vilmos képviselő ur határozati javaslata halasztó természetű, min­denekelőtt erre fogom a kérdést feltenni. Ru­pert Rezső képviselő ur inditványa pedig há­rom pontból áll, melyek közül az első kettő szemben áll a mentelmi bizottság jelentésében foglalt javaslat a) és b) pontjaival, ezeket te­hát a bizottság megfelelő javaslatainál szembe­állítva fogom maj d szavazásra^ b ocsáltiani ; a har­madik pontra pedig, mint különálló határozati javaslatra utoljára teszem fel majd a kérdést. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni Vázsonyi Vilmos képviselő ur hatá­rozati javaslatát, amelyben kéri, hogy a nem­zetgyűlés a Pallavieini György őrgróf képviselő ur mentelmi ügyére) vonatkozó bizottsági je­lentést vegye le a napirendről s csak akkor tűzesse ki újból, ha az emiitett képviselő ur­nák a kir. ügyész ur előtt tett tanúvallomásá­nak jegyzőkönyve beterjesztetik'? Akik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjék felállani! (Megtörténik.) Kisebb­ség! A Ház a határozati javaslatot elveti. Kérdeni most a 't. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság azon javaslatát, amelyben kimondani kéri, hogy a ministerel­nök ur folyó évi március 2-án a nemzetgyűlé­sen őrgróf Pallavieini György képviselő úrhoz intézett felhívásával a képviselő ur mentelmi jogát nem sértette meg, szemben Rupert Rezső képviselő ur indítványának 1. pontjával, amely­ben annak kimondását kéri, hogy őrgróf Pal­lavieini György képviselő ur mentelmi joga jelen esetben megsértetett? Akik a mentelmi bizottság javaslatát fo­gadják el, szíveskedjenek felállani! (Megtörté­nik.) Többség! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Gróf Teleki Pál is elfogadta! A nyugodtan alvó ember!) A Ház a bizottság javaslatát fogadja el s Rupert Rezső képviselő ur indítványának első pontját elveti! Kérdem most a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy a magyar kir. államrendőrség és a buda­pesti kir % büntetőtörvényszék vizsgálóbirája azon tényével, hogy őrgróf Pallavieini György képviselőt a nemzetgyűlésen elmondott beszé­dében foglalt s a sajtóban is megismételt ki­jelentései miatt tanúságtétel céljából megidézte és hozzá ezen kijelentésére vonatkozóan kér­déseket intézett, nevezett képviselő ur men­telmi jogát nem sértette meg, szemben Rupert Rezső képviselő ur indítványának 2 ; pontjá­val, amelyben annak kimondását kéri, hogy őrgróf Pallavieini György képviselő ur men­telmi joga ez ügyből kifolyólag- megsértetett? Azok, akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. Akik a bizottság javaslatát fogadják el, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Több­ség! A Ház a bizottság javaslatát fogadja el. s Rupert Rezső képviselő ur indítványának 2. pontja pedig mellőztetett. Kérdem továbbá a t. Házat 3 méltóztatnak-e

Next

/
Thumbnails
Contents