Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-525

4 A nemzetgyűlés 525. ülése 1926. és az ügyészség- arra a megállapításra jutott, hogy a képviselő urnák olyan ténykörülmények vannak birtokában, (ügy van! jobb felől.) amelyek egy, a büntető biróság előtt folyamatban levő perben relevanciával birnak. Már most azáltal, hogy ezen ténykörülmények valóságára nézve tanuként kihallgaxtatik az illető nemzetgyűlési képviselő ur, ezáltal törvényhozói működésében sem akadályozva, sem gátolva, sem befolyásolva egyáltalán nincsen. Amidőn tehát az ily módon tanaként megidézett nemzetgyűlési képviselő a bíróság eJőtt azon ténykörülményekre vonatkozólag, amelyeket a nemzetgyűlésen jelentett ki és amelyekre vonatkozólag a biróság őt meghallgatja, a tanúvallomást megtagadja, vele szemben igen természetesen indokolt a bűnvádi perrendtartás 195. §-ának alkalmazása. Nem helyt álló jelen esetben az az érvelés sem, amely szerint őrgróf Pallavicini György nemzetgyűlési képviselő ur a vizsgalóbiró előtti megjelenése alkalmával a bűnügy lényegére vonatkozóan vallomást tett, kijelentvs azt, hogy ő a bűnügyre vonatkozólag egyebet előadni nem tud, mint amit a lapokból és a írankbizottságnak a nemzetgyűlés elé beterjesztett jelentéseiből tud. Nem helyt álló ezen kifogás azért, mert hiszen a tanúvallomásnak megtagadása azon ténykörülmény alapján bírálandó el, vájjon az illető tanú azokra a kérdésekre vonatkozólag tagadta-e meg a vallomást, amely kérdésekre vonatkozólag tanukénti kihallgatása elrendeltetett. A jelen esetben tehát, amikor pontosan és precizen megállapitotta a vizsgalóbiró azokat a kérdéseket, amelyek hozzá intézendők, illetőleg a kérdéseknek azt a körét, amelyre vonatkozólag a tanúkihallgatás elrendeltetett, eg-yáltaláhan nem bir relevanciával ama körülmény, hogy mielőtt még a vizsgalóbiró e kérdéseket feltehette volna, kijelentette az illető megidézett tanti, hogy ő azonban a bűnügyre vonatkozólag többet előadni nem tud, mint amennyit az újságokban olvasott. Miként emiitettem, a lényeg az, hogy a tanú a vallomást azokra a kérdésekre vonatkozólag tagadta meg, amelyekre vonatkozólag tanukén ti kihallgatása elrendeltetett. Jelen esetben tényként állapitható meg, hogy őrgróf Pallavicini György nemzetgyűlési képviselőintanukén ti kihallgatása a nemzetgyűlés folyó évi március hó 2-án tartott ülésén tett és sajtó utján megismételt nyilatkozatában ismertetett ál Utólagos ténybeli tudomására nézve rendeltetett el, és ő ezekre vonatkozólag a vallomástételt megtagadta. Mivel ily módion a mentelmi bizottság állásfoglalása szerint a jelen esetben a bűnvádi perrendtartás 194. és 195. §-ainak alkalmazása indokolt, a mentelmi bizottság a következő javaslattal járul a t. Nemzetgyűlés elé (Olvassa): »Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy: a) a ministerelnök ur folyó évi március hó 2-án a nemzetgyűlésen őrgróf Pallavicini György nemzetgyűlési képviselő úrhoz intézett felhívásával nevezett képviselő ur . mentelmi jogát nem sértette meg: b) hogy a m. kir. államrendőrség és a budapesti kir. 'büntető törvényszék vizsgálóbirája azon tényével, hogy őrgróf Pallavicini György nemzetgyűlési képviselőt" a nemzetgyűlésen eímondott beszédében foglalt s á sajtóiban is megismételt kijelentései miatt tanúságtétel céljából megidézte (Propper Sándor: Tesséík a sajtópert megindítani!) és hozzá ezen kijelentéseire vonatkozóan kérdéseket intézett, nevezett nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi joévi március hó 24-én, szerdán. gát meg nem sértette; javasolja tehát a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ezen bejelentések felett térjen napirendre. Javasolja továbbá a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a budapesti kir. főügyészség 2365/1926. f. ü. számú megkeresés alapján őrgróf Pallavicini György nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát függessze fel, hogy nevezettel szemben a Bp. 194. §-á!ban körülirt eljárás foganatosítható és a tanúságtétel ujabb megtagadása esetéin a Bp. 195. §-ában körülirt kényszerrendszabályok alkalmazihatók legyenek.« (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Méltóztassanak megengedni, hogy egyúttal reflektáljak arra a közbe szólásra is, hogy: tessék sajtópert inditani. (ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső: Hogy néz ki az kifelé, hog*y nem mernek sajtópert inditani!) Most nem óhajtok erre a kérdésre válaszolni, mert nem tudom a mai napig — amint a képviselő ur sem tudja — hogy sajtóper fog-e indulni, vagy sem. (Propper Sándor: Kijelentették, hogy nem fog indulná!) Ki jelentett? ki? (Propper Sándor: Félhivatalosan jelentették ki! Az ilyen sajtópert 24 óra alatt szokás megindítani!) A jelen esetben azonban a jelen ügytől teljesen független az a kérdéis, vájjon sajtóper indul-e ebben az ügyben, vagy sem, mert ezt a kérdést sajtóperrel elintézni nem lehet. (Zaj és élénk felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Miért?) Meg fogom magyarázni! (Farkas István: Bizalmi szavazattal nem lehet elintézni! — Fráter Pál: Tanuzási kötelezettsége áll fenn az őrgróf urnák! — Propper Sándor: Az igazságügy minis ter ur lutrinak minősítette a bíróságot! Ezt én is aláírom! — Pesthy Pál igazságügyminister: De én nem irom alá! — Propper Sándor: Ahol szerencsét próbálnak, az lutri! — Állandó zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rubinek István előadó: Nem lehet ezt a kérdést sajtóperrel elintézni a következő okokból: Miként előadmányom során előadtam, a jelen esetben arról van szó, hogy egy nemzetgyűlési képviselő ur a nemzetgyűlés nyilt ülésén olyan kijelentést tett, amely kijelentéséből a magyar büntetőbíróság, illetőleg az ügyészség azt a tudomást merítette, hogy az illető nemzetgyüülési képviselő urnák olyan ténykörülmények állanak rendelkezésére, amelyek a büntetőbíróság előtt folyamatban lévő bűnügyben jelentőséggel birnak. A jelen esetben arról van iszó, hogy amennyiben azok a ténykörülmények, amelyekről itt a nemzetgyűlési képviselő ur kijelentéseket tett, a valóságnak megfelelnek, az esetben esetleg a büntető perben egyes vádlottak a vád alól teljesen felmentendők mert hiszen cselekményük beszámítása büntetendő cselekmény szempontjából minimumra fog redukálódni, más részesekre és tett&sekre nézve pedig a beszámítás mértéke szintén lényegesen változik. Hiszen egészen más a helyzet, ha igazoltatik az, hogy a tettesek és részesek a bűncselekményt a kormány tudtával és hallgatólagos hozzájárulásával követték el, mintha az igazoltatik, hogy a tettesek ós részesek önként, minden felsőbb tudomás és hozzájárulás nélküj szövetkeztek egy bűncselekmény elkövetésére. (Propper Sándor: A sorrend azonban az, hogy előbb a kormány felelősségét kell megállapítani! — Gr. Szapáry Lajos: Azért idézik meg tanúnak!) Már most méltóztassék elképzelni azt, hogy milyen lenne a helyzete annak a bíróságnak, amely lelkiismerete parancsát követve van hivatva ítéletet hozni egy ügyben, ha tudomására kerülnek bizonyos ténykörülmények, anie-