Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-522

418 Â nemzetgyűlés 522. ülése 1926. Az állami anyagbeszerzéssel ezenkívül tzociálpolitikát is kell a kormánynak űznie, és nekem tudomásom van arról, hogy pl. a népjóléti ministerium egyes osztályai, különösen azok, amelyekre a népjóléti minister ur maga személyesen nagyobb gondot fordit, mint pl. a közjótékonysági ás gyermekvédelmi osztály, a legkomolyabb szociálpolitikát folytatják', az anyagbeszerzéssel. A kisiparosoknak és kiskereskedőknek, nemcsak budapestieknek, de vidékieknek is osztja ki az anyagot és gondot fordit a munkanélküliség enyhítésére is, amire egy nagy országos közpoíntnál, amelynek tisztán kapitalisztikus elvek szerint kiell működnie, gondolni sem lehet. Ezek után áttérek a kérdés személyi részére, amit még sokkal súlyosabbnak tartok, mint a tárgyit. (Halljuk! Halljuk!) Az egész Ház tanuja annak, hogy nem szoktam személyeskedni és személyi kérdéseket nem szoktam a Ház elé hozni. Most mégis foglalkoznom kell annak a férfiúnak személyével, aki állítólag ki van s?emslve a központnak elnökségére, vagy ha nincs is kiszemelve, de hónapok óta egyebet sem tesz, mint forszírozza a Takarékossági- Bizottságon keresztül ennek az intézménynek megvalósítását és a maga elnökségét. Én nem tudom, hogy ebben a kérdésben akár a ministerelnök ur, akár a pénzügyminister ur milyen állást foglal el, de arról igenis a legkomolyabb tudomásom van, hogy báró Szterényi József ur forszirozza azt, hogy ő kerüljön ennek az intézménynek élére. Kérdem a t. képviselő urakat pártkülönbség nélkül, elsősorban pedig a kormánypártot, hogyha magunkfajta ember forszírozna ilyen intézményt, összeegyeztethetőnek találnánk-e a jóizléssel, hogy az illető maga igyekezzék annak élére állani. Én azt hiszem, hogy ha a legerősebben meg volnék is győződve arról, hogy egy ilyen intézmény fontos és megvalósítandó, akkor is egyenesen kikötném, hogy engem ennek elnökségével meg ne bízzanak, nehogy valaki azt mondhassa, hogy üzletet kerestem. Szóvá akarom tenni báró Szterényi József ur szereplését a magyar közéletben. Ö az általános szakértője a magyar közéletnek. Tárgyal Prágában, Abbáziában, Bécsben, mindenféle kérdésben, és tudomásom szerint igen^ sokba kerülnek az ő tárgyalásai, de igen kevés eredménnyel járnak. Hivatottak tettek előttem olyan kijelentést, hogy az ő külkereskedelmi tárgyalásai idáig vajmi kevés eredménnyel jártak. Szerelmi szolgálatokat tesz esztendők óta a kormánynak (Derültség.) és ujabban kortesszolgálatokat is a frankkérdésben. Ö grupirozta és ő szállította a bizalmi szavazatot a frankkórdésben a nagy kapitalista tényezők összefogásával, és most a maga fajtájának szokása szerint, ugy látszik, tartja a markát. (Derültség. — Kiss Menyhért: Hatvanmillió havonta, nem is megvetendő!)^ Kérdem: miért épen Szterényi az a férfiú, akit meg kellene bizni ennek az intézménynek az elnökségével! Ha más keresztény ember egy bankot, gazdasági intézményt ugy visz a falnak, mint ahogyan ő falnak vitte a saját bankját, akkor évtizedekig nem jut szóhoz a gazdasági életben (Felkiáltások half elől: Melyik az a bank f — Beck Lajos: A Lloyd Bank!) és évtizedekig hányják a szemére ezt a bukást. Szterényi szakértői presztízsén, ugy látszik, semmit sem rontott a Lloyd Bank bukása. Bezzeg ha pl. a szegény Haller Istvánt hozná valaki szóba ennek a tervezett uj intézménynek élére, micsoda óriási dübörgést vinne véghez a baloldali sajtó és milyen módon, milyen *û március hó 20-án, szombaton. modorban tárgyalná ezt a kérdést, hogy elébe ágyúzzon ennek a lehetőségnek! (Lendvai István: Nem teheti, mert Júdás szelleme lebeg az egész koncepció felett!) Báró Szterényi József urnák sem szakértelmében, sem presztízsében, sem jóhiszeműségében nem bizunk. Tiltakozunk az ellen, hogy épen őt állítsa a kormány ennek az intézménynek élére, már csak azért is, mert lehetnek olyan állami -szükségletek amelyek nem báró Szterényi József ur orrára valók. Tiltakozunk .ellene, mint a bankkapitalizmus képviselője ellen. Ő kiszolgálója volt a bankkapitalizmusnak egész életén keresztül. Tiltakozunk ellene és tiltakozunk az ellen is, hogy Ladányi ministeri tanácsos ur, az ő kreatúrája, ebben a koncepcióban bármi formában alkalmaztatást kapjon. Ladányi ministeri tanácsos urat báró Szterényi József hozta a kereskedelemügyi ministeriumba. Ott az általános ipari műszaki osztálynak az élén állott. A kommunizmus • után a kommunizmus alatt való magatartása miatt a Hegyeshalmy minister ur elnöklése mellett működött fegyelmi hatóság 3683/920. elnöki számú döntésével arra ítélte, hogy tőle az osztály vezetés elvqnassék. Ugyanezt a Ladányit a Mérnök- és ÉpítészEgylet elsőfokú fegyelmi hatósága is kizárásra ítélte, (Lendvai István: Ezek után: Ladányi te csak pipálj), a másik fórum még nem itélt. Ugyanezt a Ladányi ministeri tanácsos urat nevezte ki azután a t. pénzügyminister ur elődje, báró Szterényi József ur forszirozására, a pénzügyministeriumba és ott az egyik legfontosabb osztály élén áll ma is. (Zaj és mozgás jobbfelöl.) En Ladányi ministeri tanácsos urat személyesen nem ismerem. Annyit tudok róla, hogy zsidó származású. Ez elég ok nekem arra, (Lendvai István: Ebbe a Ladány-ba nem üt a mennykő!) hogy az ő kombinációba vétele ellen a legélesebben tiltakozzam. Ha a központ felállításának koncepciója megvalósul, akkor ide, mint emiitettem, feltétlenül kiváló keresztény szakembereket kérünk, akikben mindenki pártkülönbség nélkül megbízik és meg vagyok győződve róla, hogy a minister ur, ha széjjel néz, fog is találni ilyeneket. (Rothenstein Mór: Pl. Eckhardt Tibort, vagy Zsirkay Jánost! — Kiss Menyhért: Összeférhetetlen! — Zsirkay János: Nem vállalom! — Derültség.) Mondom, nem tudom, milyen stádiumban van ma báró Szterényi József urnák az elnökségre való kombinációba vétele. De hogy eleve lehetetlenné tegyem azt, hogy báró Szterényi József ur ennek az intézménynek élére kerüljön, méltóztassék megengedni, hogy az ő régebbi beszerző és spórolási múltjából egyetmást felolvassak, még a régi országgyűlés idejéből. (Halljuk! jobbfelől. — Kiss Menyhért: Jön a talpfa!) Heltai Ferenc képviselő ur 1911 június 9-én egy beszédet mondott, amelyből fel fogok olvasni egyes részleteket, nehogy valaki azt mondhassa rám, hogy gyanúsítok. Senkisem állithatja, hogy Heltai Ferenc fajvédő lett volna és antiszemita tendenciák vezették volna e beszéde elmondásában. T. Nemzetgyűlés! A Máv anyagbeszerzései, és pedig fa, szén, ruházati cikkek, olaj és zsiradéknemüek, — ez kitűnik Heltai beszédéből, — Szterényi báró államtitkársága alatt 200%kal növekedtek. Legtanulságosabb azonban a tűzifa, a talpfa és a szén beszerzése az ő idejében. Heltai volt képviselő elmondja, hogy a Máv. igazgatósága minden esztendőben előterjesztette javaslatát, mennyi tűzifára van szűk-