Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-520

A nemzetgyűlés 520. ülése 1926. évi március hó 18-án, csütörtökön, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A frankhamisitási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentésének tárgyalása. Felszólaltak : gr. Apponyi Albert, gr. Széchényi Viktor, Horváth Zoltán, Szakáts József, Propper Sándor. — Az összefórhetlensógi itélőbizottság kisorsolása Haller István összeférhetetlenségi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének meg­állapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Rakovszky Iván, Mayer János, Pesthy Pál. (As ülés kezdődik délelőtt 11 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Csik Jó­zsef jegyző nr, a javaslatok mellett felszólaló­kat jegyzi Forgács Miklós jegyző ur, a javas­latok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. 'Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Rassay Károly képviselő ur levelét, amelyben külföldi utazására való tekintettel folyó hó 18-ától kezdődőleg négy heti szabadságidő engedélye­zését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot meg­adni méltóztassék. A nemzetgyűlés a szabadságidőt enge­délyezi. Bemutatom a ministerelnöki teendők ideig­lenes ellátásával megbizott népjóléti és munka­ügyi minister ur átiratait, amelyekben arról értesít, hogy az Amerikai Egyesült Államok, vagy állampolgáraik által támasztható kárigé­nyek mikénti elbírálására vonatkozólag az Amerikai Egyesült Államokkal és az Osztrák köztársasággal 1924. évi november hó 26-án Washingtonban kötöttt megállapodás becikke­lyezéséről szóló, a nemzetgyűlés által elfoga­dott törvényjavaslat, mint az 1926. évi IL te, az 1926. évi június hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról, továbbá, a kincstári haszonrészesedós megszünte­téséről, a beruházásokról és egyéb pénzügyi természetű rendelkezésekről szóló, a nemzet­gyűlés által elfogadott törvényjavaslatok pe­dig mint az 1926. évi III. és IV. teikkek az Országos Törvénytárban kihirdettettek. Napirend szerint következik a frankkami­sitási bűnügy politikai hátterének megvizsgá­lására kiküldött parlamenti bizottság jelentésé­nek (írom. 1028) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Gróf Apponyi Al­bert! NApLO. XL. Gr. Apponyi Albert: Igen t. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Hosszú parlamenti pályám során ritkán éreztem magamat olyan nehéz fel­adat előtt és olyan feladat előtt, amelynél na­gyobb mórtékben éreztem volna át felelőssége­met mindazért, amit mondok s mindazért, amit elhallgatok, mint a jelen esetben. Hiszen maga a ministerelnök ur a frank­ügynek szentelt első felszólalásában megállapí­totta, hogy ez a botrány valóságos országos sze­rencsétlenség-számba megy, ugy hogy nekem nem szükséges azt továbbra kiszínezni, mert ez, gondolom, egy általános elfogadott tétel. (Ugy van!) Hiszen a helyzet az, hogy egy ide­gen állani érdekeit érintő bűnügy követtetett el, amely éveken át volt folyamatban és amelybe bele vannak keverve részint cselekvő­leg, részint elnézés utján az államnak magas funkcionáriusai, az államnak egy technikai, bi­zonyos pontig az államnak egy pénzügyi kö­zege; hogy ez nem közönséges eset, hogy ez nem a kriminalisztikának rendes kereteibe illeszt­hető, hanem tényleg országos jelentőségű ügy, ezt bizonyítani nem szükséges és én előttem semmi más nem lebeg, mint hogy annyira, amennyire én tehetem, hozzájáruljak ahhoz, hogy ebből az ügyből a hazának maradandó kára ne legyen. (Általános helyeslés.) Mondám, hogy vannak jelenségek, amelyek Magyarország szempontjából, nem akarom ezt a kifejezést használni: terhelők, hanem min­denesetre rosszul festenek a külföld előtt. Fel kell hivnom azonban a t. Nemzetgyűlés figyel­mét egy olyan körülményre, amelyet csodála­tosképen a mostanáig felszólalt képviselő urak egyike sem tett észrevételének tárgyává s amely engem mindjárt megkapott, amikor a többségi és a kisebbségi véleményt elolvastam, amely két vélemény ennek az ügynek előadásá­ban teljesen egyezik. A többségi véleménynek és jelentésnek 20-ik lapján a következők találhatók: 1925 de­cember 30-án vagy 31-én — ez, nem egészen világos, de teljesen közömbös, — a rendőrség­nél megfordultak azon a napon is ; mint sok más napon a francia rendőrslégnek és^ banknak kiküldöttei és a mi rendőrségünk részéről az a 'kérdés intéztetett hozzájuk, nincs-e nekik valami adatuk a bánkóhamishtásnái használt technikai eszközöknek, gépeknek eredetéről. Az egyik francia kiküldött ero azt mondotta, 44

Next

/
Thumbnails
Contents