Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-518

A. nemzetgyűlés 518. ülése 1926. útra vinni az egész nyomozást, részben a nyomdákban elrendelt házkutatással, de rész­ben azzal is, hogy barátságos megbeszélésre invitálta fel a két legfőbb bűnöst és azokat személyi kapacitáeiő révén kivánta beisme­résre birni. De bűnös ez a kormányzat és távoznia kell azért is, mert azáltal, hogy amig itt a minister ­elnök ur január 19-iki beszédében körvona­lazta és leszögezte a kormányzat törvényes álláspontját a franciákkal, az idegen hatósá­gok közegeivel való együttműködésre, a kolla­boratióra vonatkozólag, addig maga a minis­terelnök ur által megállapittatott kormány­felfogáson és törvényes felfogáson jóval túl­ment és a nemzeti szuverenitást valósággal ki­szolgáltatta idegen állam alkalmazottainak és súlyosan visszaélt.ennek a nemzetnek bizal­mával. Olyan kormányzat pedig, amely ennyi bűnt és súlyos mulasztást követett el, amely­nek uralma megteremtette és kitermelte azt a rendszert, hogy eljutottunk odáig, hogy ma már sorra és rendre hamisitjuk az idegen pénzeket, az olyan kormányzat, amelynek nincs elég ereje és bátorsága arra, hogy ezt a fekélyt teljesen kitisztitsa és kioperálja, az olyan kormányzat, amely a nemzeti szuvere­nitást valósággal lábbal taposta és kiszolgál­tatta egy külföldi államhatalomnak: nem ma­radhat meg a helyén s ezért én teljesen a kisebbségi vélemény álláspontjára helyezke­dem és a többségi véleményt nem fogadom el. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Á pénzügyminister ur kivan szó­lani. Bud János pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Van szerencsém tisztelettel benyújtani az olasz királysággal megkötött egyes adóügyi kedvezményekről szóló törvényjavaslatot indo­kolásával együtt, (Szabó Imre: Azt hittük, hogy a lemondását adja be!) Tisztelettel ké­rem, méltóztassék azt az osztályok mellőzésé­vel kinyomatni, szétosztatni s tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasitani. Elnök: Az imént beterjesztett törvény­javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás végett kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Erődi-Harrach Tihamér ! Erődi-Harrach Tihamér: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szólott Györki Imre t. képviselőtár­sam felszólalása dokumentuma annak, hogy ez az egész frankbizottsági vita nem jogászi, ha­nem politikai vita, (Felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Természetes!) mert a tények meg van­nak állapitva, le vannak rögzitve és Györki t. képviselőtársam, egészen más konklúzióra jut, mint amelyre szerény véleményem és meggyő­ződésem szerint, tisztán jogi bázison jutni lehetne. (Pikler Emil: Politikai felelősségről van szó!) Épen ezért, miután a tények meg vannak állapitva, Györki t, képviselőtársam abból a célból, hogy a > szerintem politikailag nem helyálló konklúziójához eljuthasson, kény­telen volt épen ezen meggyőződése és annak érvényesitése miatt a jogi tényekből is egyese­ket rnás megvilágitásba beállitani, egyeseket pedig elhallgatni, mert különben, mint jogász, nem juthatott r volna arra a konklúzióra, amelyre jutott. Én bátor leszek majd a Györki t. képviselőtársam által felhozott egyes tény­előadásokra reflektálni és ezeket a tényeket az én politikai meggyőződésemnek megfelelő meg­felelő megvilágitásba helyezni, amely azonban természetszerűleg Györki t. képviselőtársam évi március hó 16-án, kedden. 231 politikai meggyőződésével szöges ellentétben van. Elöljáróban azonban reflektálni vagyok bátor egy megjegyzésére, nevezetesen arra, hogy szemrehányást tett a távollevő minister ­elnök urnák amiatt, hogy ő nincs itt jelen. (Lendvai István: Ők általában szeretik a távol­levő elemeket!) A legutolsó nemzetgyűlési ülés igazolta a többségnek álláspontját, hogy a Ház üléseinek elnapolását határozta el, igazolta, hogy szükséges volt ez az elnapolás, mert hi­szen azok a botrányok — nem akarok támadni, inszinuálni és gyanúsítani, de minden jóhisze­műség mellett is — azt a nézetet kelthették és azt hiszem, jogosan keltették, hogy ezek a bot­rányok, amelyek az elmúlt ülésen történtek, valahogy nem is ennek az ülésteremnek, nem is a mi szegény, megsanyargatott csonka Ma­gyarországunknak, hanem valahogy a külföb" nek szólottak. Épen azért, miután várható volt, hogy ugyanennek a taktikának és politi­kának megfelelően a nemzetgyűlésnek ez a terme további botrányoknak lesz szinhelye és szintere, ennek folytán ugy látom, politikai okosság volt az ország érdekében, hogy a nem­zetgyűlés az üléseit tényleg elnapolta a mai napig. Az, hogy a ministerelnök ur az ő ere­deti tervének megfelelően a mai ülésre nem tu­dott eljönni, nyilvánvalóan a genfi népszövet­ségi eseményekből folyik, hiszen minden újság­olvasó ember látja azt a súlyos népszövetségi konstellációt, amely most van s amely német­csatlakozás okából történik és én azt hiszem, hogy ugy a franciák, mint az angolok sem gondolták azt, hogy a Népszövetség ülésezése ilyen soká fog tartani. Arra nézve, hogy a ministerelnök ur pro­grammjának meg-felelőén, amint Györki kép­viselő ur előhozta, ezeket a magyar belpoliti­kai szempontból fontos kérdéseket miért nem hozta ia Népszövetság tárgyalása elé, termé­szetesen mindaddig, amig ő e tekintetben indo­kait elő nem terjeszti, nyilatkozni legalább is hivatott módon nyilatkozni, egyikünk sem tud. Ezután a bevezetés után bátor vagyok hangoztatni általánosságban a meggyőződése­met, — amelynek egy iziben már, fdb egészen más tárgykörből kifolyólag, itt kifejezést ad­taim, — a parlamenti vizsgálóbizottság tekin­tetében. Nevezetesen bátor voltam kifejteni akkor azokat az aggályaimat a parlamenti vizsgálóbizottság kiküldése tekintetében, ame­lvtík bennem, mint éppen jogászban, élnek. Utaltam akkor azoikra a hatásköri elkülönü­lésekre, amelyek az egyes ágak között vannak. Veszedelmesnek tartom ugyanis a politikai vizsgálóbizottságok kiküldését olyan kérdé­sekben, amelyeknek bűnügyi vonatkozásaik is vannak. Mert mindenesetre a szuv?rénitás szempontjából is óvakodnunk kell ezeiknek a hatásköröknek összezavarásától, ami pedig be­következlietik épen a parlamenti vizsgáló­bizottság kiküldése teikintetében. Ezek elvi aggályok és elvi kifogások, amelyek azonban ma már szuperáltaknak tekinthetők és tekin­tendőik, mert hiszen már egy meglevő ténnyel állunk szemben; a parlamenti bizottság befe­jezte működését, sőt erre vonatkozólag jelen­tését is. megtette. Örömmel állapítom meg, hogy' bizonyos velleitások, az elhatárolásokat sértő bizonyos kezdeméinyezések voltak ugyan, azonban éppen a parlamenti vizsgálóbizottság tagjainak bölcs megfontoltságát dicséri az a körülmény... (Esztergályos János: Ameny­nyire az bölcs volt!) Kérem az ellenzéki ta­gokra épen ugy áll a bölcsesség, mint erre az oldalra! (Esztergályos János : Nem ők vol-

Next

/
Thumbnails
Contents