Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-517
A nemzetgyűlés 517. ülésö 1926. évi március hó 2-án, kedden, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Jargyai : Elnöki előterjesztések. — A frankhamisitási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentésének tárgyalása. Felszólaltak : Herezegh Béla, Eckhardt Tibor, Csontos Imre, őrgróf Pallavieini György, gróf Bethlen István ministereJnök, Szilágyi Lajos, — A népjóléti ós munkaügyi minister benyújtja az építkezések előmozdítását célzó intézkedésekről szóló 1925 : XV1I1. te. kiegészítését célzó törvényjavaslatot. — A gazdasági bizottság benyújtja jelentését a nemzetgyűlés 1926/27. évi költségelőirányzata tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az inditványkönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak: gr. Bethlen István, Rakouszky Iván, Pesthy Pál, gr. Csáky Károly, Vass József. (Az ülés kezdődik 11 órakor.) Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja eL) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző nr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Csik József jegyző ur, t a javaslatok ellen felszólalókat pedig Forgács Miklós jegyző nr. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek a ministerelnök ur átiratát, amelyben arról értesít, hogy a kormányzó ur ő főméltósága a pénzügyminister ur hivatalos külföldi tartózkodásának tartamára a pénzügyministerium ideiglenes vezetésével Walko Lajos kereskedelemügyi minister urat méltóztatott megbízni. Tudomásul vétetik. Bemutatom továbbá a magyarhoni evangélikus egyház egyetemes egyházi és iskolai felügyelőjének báró Kaas Albert képviselő ur által ellenjegyzett kérvényét az evangélikus egyetemes egyház felsőházi képviselete tárgyában és a nyugdíjasok országos nagygyűlésének Homonnay Tivadar képviselő ur által ellenjegyzett és benyújtott kérvényét az 1925. évi 7000. számú rendelet hatályának a nyugdíjasokra, özvegyekre, árvákra, kegydíjasokra ós nyugbéresekre való kiterjesztése ügyében. Minthogy az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat a tárgyalásra kész ügyek között szerepel, az első kérvény letétetik a Ház asztalára, a második pedig a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Bemutatom az összeférhetetlenségi állandó bizottság elnökének átiratát, melyben értesit, hogy az összeférhetetlenségi állandó bizottság február hó 23-án tartott ülésében Szabó Imre képviselő ur által Haller István képviselő ur ellen tett összeférhetetlenségi bejelentés ügyében az előkészítő eljárást befejezte. Egyben megküldi az előkészítő eljárás folyamán keletkezett iratokat. Mivel a házszabályok 164. §-a értelmében a NAPLÓ. XL. Ház elnökének feladata, hogy az itélő-bizottság kisorsolását nyolc nap eltelte után egy naptárilag megjelölendő ülés napirendjére tűzze ki, ennélfogva Haller István képviselő ur összeférhetlenségi ügyében az itélő-bizottság kisorsolása a f. hó 18-án, csütörtökön tartandó ülés napirendjére fog kitüzetni. A kisorsolás este hat órakor fog megtörténni, amikor is a kisorsolandó itélő-bizottság a sorsolás megejtése után az ügyet azonnal tárgyalás alá veszi. A kisorsolás és a tárgyalás idejéről a felek a házszabályoknak megfelelő módon fognak értesíttetni. Ezzel kapcsolatban jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy azon 40 képviselő közül, akiknek névjegyzékéből az összeférhetlenségi itélőbizottság esetenként kisorsolandó, Hegyeshalmy Lajos és Heinrich Ferenc elhaláloztak, aminek folytán két képviselőnek a névjegyzékbe való felvétele vált szükségessé. A házszabályok 165. §-ában előirt jogomnál fogva a névjegyzékbe való felvételre Homonnay Tivadar és Németh Károly képviselő urakat jelölöm ki. Napirend szerint következik a frankhamisitási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentésének (írom. 1028) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Herezegh Béla! Herezegh Béla: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Megértem, hogy a kormány elfogadta a parlamenti vizsgáló-bizottság kiküldésének gondolatát. A parlamenti vizsgáló-bizottság kiküldésével elsősorban bizonyára a parlamenti élet, a parlamenti levegő akkori feszültségét óhajtotta enyhíteni, de másfelől ezzel bizonyára ország ós világ előtt kétségtelen jelét akarta adni annak is, hogy sem az országnak, sem a kormánynak ebben az ügyben titkolnivalója nincs, és hogy ez ügyben tett minden intézkedését nyugodt lélekkel és bátran bocsátja a parlamenti vizsgáló-bizottság fóruma elé. Politikailag és különösen külpolitikai szempontokból helyes lehetett ez az elhatározás. De bennem, mint jogászban és bizonyára többi jogásztársaimban is bizonyos aggodalmakat támasztott ennek a parlamenti vizsgálóbizottságnak kiküldése, amely aggodalmakat sem a parlamenti vizsgálóbizottság műkö24
