Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-498
A nemzetgyűlés 498. ülése 1926. évi január hó 29-én, pénteken. 71 vesz ki és megesket^ mindenkit, hogy nem fogják elárulni az egész frankhamisítást, nem fognak vallani, (Gr. Hoyos Miksa: Gyönyörű szép beállitás, mondhatom! — Urbanics Kálmán: A nemzet igazi ellenségei csak igy állithatják be. — B. Podmaniczky Endre: Ezek a hazafiak! — Esztergályos János: És ezt a rendszert védik! — Vanczák János: Az a hazafiság: megcsalni az országot? — Zaj a Ház minden oldalán-) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: Ha az hazafiság, amit önök csinálnak, akkor Deák Ferenc nem volt hazafi. (B. Podmaniczky Endre: Az sem hazafiság, amit önök csinálnak!) A bűnpalástolást is megteszik hazafiságnak 1 ? Az njabb nemzeti szempont, a bűnök elkenése és palástolása ? Legújabban pedig a frankhamisítás lesz az a nemzeti ideál, amelyet minden körülmények között biztosítani kell! Hát csinálják az urak, de ebből a hazafiságból az ország nem kér, ebből a nemzeti szellemből az ország nem kér, ezzel a nemzet, a iiép nem ért egyet, ezt csak önök képviselik, önök védik, (Ellentmondások a jobboldalon!) ha nem is képviselik, de védik ezt az állapotot. (Zaj a jobboldalon és a középen.) Nem akarok a vizsgálatról és a részletekről beszélni, (Esztergályos János: Szomorúan fognak még erre visszagondolni! — Zaj.) de nagyon sokat lehetne beszélni arról, hogy a ministerelnök ur január 19-iki beszédében hogyan Ígérte, hogy gyorsan el fogja intézni ezt a kérdést és azóta is, meg azelőtt is, az egésiz. vizisgáliati .jidői tartama alatti dbfből a vizsgálatból csak annyi van végrehajtva, amennyit a franciák akarnak, amennyit ki tudnak a magyar kormánytól verekedni. Miért beszél a ministeai&lnök ur nemzeti szuverenitásról, amikor ezt a dolgot maga elintézhette volna, mikor a kormány minden idegen be-' folyás nélkül kinyomozhatta volna a valóságot és maga, amennyiben érezte — és kellett éreznie — a politikai és erkölcsi felelősséget, azt kellett volna mondania: távozok a helyemről, helyet adok egy olyan kormánynak, amelyhez a gyanú árnyéka sem fér. (Élénk ellenmondások és derültség, a jobboldalon és a középen.) Ha ezen az urak nevetnek, valószínűleg ép ugy tesznek, mint Kun Béla: nenn baj, akármi lesz, majd elvonulok egy szögletbe. (Br. Podmaniczky Endre: Annak örülnének!) Nem, mi sem ennek, sem annak nem örülünk, hanem a kormány és önök ugy tesznek, mint a t. képviselő ur mondja, hogy egyszerűen az erkölcsi és politikai felelősséget elhárítják magukról és nem akarják tudomásul venni, hogy az egész világ tudja, bizonyítja és állítja, hogy a magyar kormány ezért felelős, mert állami intézmények vannak benne, és ezért legelsősorban a kormányelnök. (Zaj.) Ezzel az, egész világ tisztában van, csak az egységespárt nem akarja ennek következményeit levonni, nem akarja elsősorban a ministerelnök ur. (Csontos Imre: Ez rosszlelkü beállitás! Azt hiszi, hogy itt mindent zsebre vágunk kegyelmetektől! — Zaj.) A ministerelnök ur tudott a dologról, állítom, hogy tudott, ez a lapokban bizonyítva van. (Élénk ellenmondások a jobboldalon és a középen. — Perlaki György : Melyik lapban 1 Semmi sincs bizonyítva ! — Pakots József ! Másképen is bizonyítva van !) A ministerelnök ur mielőtt Genfbe utazott, érintkezésbe lépett Perényi Zsigmond báróval, akit figyelmeztetett, hogy hagyják abba az egész ügyet, mert erélyesen le fog rájuk csapni. A ministerelnök ur tagadhatja ezt, de tény, hogy a ministerelnök ur tudott róla. De tegyük fel, hogy nem tudott róla : hat maradt)at-e ministerelnök ur a helyén akkor, ha az ön kormányzata alatt ilyen események történhetnek 1 (B. Podinaiiiczky Endre : Hogyne ! — Felkiáltások a jobboldalon : Miért ne maradhatna f — Szabóky Jenő : Majd a Móricot kérdezzük meg, hogy maradhat-e ? — Esztergályos János ; A kormány el fog menni, inert el kell mennie ! — Derültség a jobboldalon és a középen. — Perlaky György : Ezt Esztergályos fogja megállapítani ! — Pakots József: Nem jól esik az eltávozás ! — Csontos Imre : Maga miért nem teszi le a mandátumot? Jól esnék az magának? — Derültség a jobboldalon. — Pakots József : Én nem hamisítottam frankot : Tegye le ön előbb ! — Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Propper Sándor : Szép kis felfogás ! — Esztergályos János : Olyan, mint a dupla szita ! — Csontos Imre: Szamár fejed!) A képviselő urat kénytelen vagyok sértő kifejezéseért rendreutasítani. (Zaj.) Méltóztassék a szónokot csendben meghallgatni ! (Peyer Károly : Karcagi műveltség !) Peyer Károly képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Farkas István: Én megértem, hogy az egységespárt ragaszkodik Bethlen István személyéhez; megértem, hogy önök ugy vannak, hogy ha Bethlen megy, széthullanak, mint az oldott kéve, mert hiszen önöket választási terror hozta össze, (Pikler Emil: Marsovszky !) amelynek vezérei, intézői közül egy rész részes a frankhamisításban. (Pakots József: Marsovszky-többség ! — Propper Sándor: Álljon elő Berki Gyula a két tehénnel ós bizonyítson! — B. Podmaniczky Endre: Az terror volt? — Propper Sándor: Ö követelte vissza a két valorizált tehenet Eőry-Szabótól! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: Megértem azt, ha az egysége spart fél a haláltól, (Derültség jobb felől.) elvégre ez emberi ösztön. Csak azt nem érteni meg, hogyan éreznek annyi erőt önmagukban, tekintetbe véve vállalt kötelezettségüket, hogy ezt az erkölcsi lehetetlenséget, amely számukra adva van, elviseljék. Mert ez lehetetlen állapot mindenki számára, akikben a józan politikai felfogásnak és az emberi gondolkozásnak csak egy szikrája is van.. Tisztára lehetetlen dolog, hogy viseljék, vállalják és védjék ezt az állapotot, amelyet ez a frankhamisítás felidézett, hogy viseljék azt az állapotot, hogy állami intézmények igy kompromittálva legyenek, mint ahogy ebben az ügyben kompromittálva vannak. Mert hiszen feltétlenül viselniök kell ezért a felelősséget, ha az urak nem akarnak ezen A^áltoztatni. És politikailag a legelső dolog az, hogy az a kormány, amely érdekelve van, amely intézményekkel bele van kapcsolódva az egész frankhamisításba, ne folytassa le ezt a vizsgálatot, ne befolyásolja az állam többi intézményét, hanem egy másik kormány intézkedése mellett történjék meg ez. A frankhamisítás gazdaságilag borzasztó állapotokat teremtett. Gazdasági körökben ma már arról beszélnek a szakemberek, hogy a szanálás műve odavan. Egy, a kormánnyal nagyon jó viszonyban lévő gazdasági szakember a napokban ezt mondotta nekem: Uram, Bethlen jót csinált a gazdaság terén a szanálással, de amit jót csinált, azt mind tönkretették, sőt duplája jön annak a gazdasági nyomorúságnak, amely a szanálás előtt volt. (B. Podmaniczky Endre: De ki tette tönkre?) 10*