Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-498

68 A nemzetgyűlés 498. ülése 1926. 15%-kal javítottam meg a dohánybeváltási I árakat. Azt hiszem, teljesen helyes politikát folytattam, mert ezzel nemcsak hogy nem csök­kent a dohány jövedék hozama, hanem elértem azt, hogy a múlt évben 3000 és pár száz hold­dal növeltem a beültetett területet, a dohány­jövedék tiszta bevétele pedig jelentékenyen fo­kozódott. Ezzel kapcsolatban a dohánypajtáik helyreállítására már a múlt évben előlegeket adtam a dohánytermelés fejlesztése érdekében, —• egy úgyszólván kamatmentes kölcsönt — és ezt kívánom tovább folytatni, amikor 5 millió aranykorona további ilyen kölcsönt kívánok adni a dohánytermelők részére. Ezzel kapcsolatban még megemlítem, hogy egymillió aranykoronával egy uj dohány­raktárt kívánok építeni, és pedig azért, inert budapesti dohányraktárunk benn van a város közepén, a Baross-utcában. Nem akarok hosz­szan időzni ennél a kérdésnél, mindenki tudja, hogy a vasúttól távol eső raktár mennyivel több rezsiköltséget emészt fel, mint egy meg­felelő helyen levő raktár T. Nemzetgyűlés! Ha a tudományos életet vizsgáljuk, szomorúan kell tapasztalnunk, hogy legelsőrangu intézeteink és egyetemeink is óriási nehézségekkel küzdenek. Nem tudják azokat a kutatásokat végezni, amelyek el­kerülhetetlenül szükségesek a mai időkben, amikor a technika terén és az összes természet­tudományok terén olyan rendkívüli haladás történt. Vegyük a Műegyetemet, amely európai hírű s professzorai is legelsőrendüek; itt van a Budapesti Tudomány-Egyetem, amely nagy becsülésben áll Európában, de amelynek kísér­leti intézetei elhanyagolt állapotban vannak. Ugyanígy állanak többi kísérleti intézeteink is. Azt hiszem, hasznosabb beruházást elkép­zelni nem lehet, mint azt, ha lehetővé tesz­szük ezeknek az intézeteknek megfelelő fel­szerelését és a tudományos kutatásokat lehe­tővé tevő fejlődését. Erre a célra 1 millió aranykoronát kívánok fordítani ebben az év­ben. (Helyeslés.) Most kisebb tételek következnek. így az állami vasgyárakban kell bizonyos invesztíció. Erre a célra 1*2 millió aranykoronát kívánok igénybe venni. Komlói egyetlen állami szén­bányánk fejlesztésére pedig 0-2 aranykoronát. Megjegyzem, hogy a Wekerle-telepen, amelyet annak idején Wekerle mintaszerűen megépi­tett, folytatni kívánom az építkezéseket, ame­lyeket már megkezdtünk, és pedig addig, (Kiss Menyhért: Ne állami kezelésben!) mig ezt a telepet teljessé és tökéletessé nem teszem. Egy máisik^ rendkívül nagy és nehéz kér­dés a bor-kérdés. Nem akarok részleteibe bele­menni e kérdésnek, mert ez óriási vitára adna alkalmat, de hogy ebben a kérdésben csele­kednünk kell, az kétségtelen. Ha megszületnek a kereskedelmi szerződések, meglesznek a piacok is. Utalok e kérdéssel kapcsolatban arra, hogy a ministerelnök ür egy küldöttség­nek — egy másik hasznos beruházásról szól­ván — azt mondta, értsük meg, hogy az idők megváltoztak. Nekünk alkalmazkodnunk kell a világpiacok követelményeihez, s egységes típusokat kell megteremtenünk a bortermelés terén. Azt hiszem, hogy a termelők és a keres­kedelem is megértik a kérdés nagy horderejét. Ha egységes tipusu borok lesznek, a kivite­lünk is mindenesetre jelentékenyen fokozódik. (Kiss Menyhért: A típusban nem volna hiba!) Ezek után rátérek a termelés értékesítésé­nek kérdésére. Ami ezt a kérdést illeti, sokszor félreértik és azt hiszik, mintha a kormány valamilyen kereskedelemellenes dolgot vé­ét??' január hó 29-én, pénteken. gezne. Nem erről van szó. Tudjuk, hogy an­nakidején, amikor közös vámterületet alkot­tunk, amikor a vámok megvédtek bennünket a külföldi versenytől, a mezőgazdasági cikkek tekintetében, vagy magunkat teljesen, ön­állóan ellátó terület, vagy pedig exportterü­let voltunk, mert importra — nem beszélek a déligyümölcsről és gyarmatárukról — kivéve az ínséges esztendőket, merem állítani, nem volt szükség. Természetesen az ilyen védett helyzetnek megvannak a visszahatásai is, ame­lyek azonban abban az időben nem jelentkeztek, mert teljesen biztosított nagy piaccal álltunk szemben. Mindenki könnyen tudta a maga te­rületét megvédeni. Ma viszont be vagyunk állítva a világkereskedelem forgatagába. Ma már nem mi állithatjuk fel a feltételeket, ha­nem alkalmazkodnunk kell a világpiac igé­nyeihez. Ez óriási, fáradságos munkát igényel, de termelésünk érdekében meg kell tennünk. Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy ne­künk agrárállam létünkre csupán egy közrak­tárunk van. Ezt végeredményben kielégítőnek nem mondhatom. Teljes odaadással kell a köz­raktár kérdésével foglalkozni és mi a termelés értékesítése érdekében a legnagyobb örömmel kívánjuk ezt a kérdést megoldani. Erre a célra a beruházási programúiban ötmillió arany­korona szerepel. Még csak arra akarok rámutatni, hogy amennyiben még további beruházások válná­nak lehetségessé akár ebben, akár a következő félévben, akkor különösen három kérdésre kí­vánok nagyobb súlyt fektetni. Az egyik utak­nak minél nagyobb erővel való kiépítése. (Általános helyeslés. — Egy hang bal felől: Ez is csak igéret.) Én nemcsak ígértem, hanem méltóztassék utánanézni, mire használtattak fel azok az összegek, amelyek rendelkezésre bocsáttattak. Én még soha nem ígértem sem­mit, amit be ne tartottam volna, méltóztassék ezt tudomásul venni. A másik kérdés: nagy erővel fogja a kormány az elemi iskolák épí­tését a kezébe venni. Üt és kultúra összetar­tozó dolgok- Csak ezen az utón lehet előre­vinni az országot. A harmadik a közegészség­ügy fejlesztése. Befejezésül még csak meg akarom emlí­teni, hogy az a véleményem, hogy helyes me­derbe csak akkor fogunk terelődni, amikor a beruházásokról megint költségvetést tudunk bemutatni. A következő költségvetési évben a beruházások, — amint méltóztatnak majd meg­látni — az üzemek, az utak, az iskolák, a köz­egészségügy, stb. szempontjából megint jelen­tékeny összeget fognak jelenteni. A Népszövet­ség 50 millió koronát máris feloldott erre a külföldi kölcsönből. Ne tessék azonban nekünk azt a szemrehányást tenni, hogy megint le­késünk. Azért hogy le ne késsünk, szükséges az, hogy mielőbb essünk túl a költségvetésen; ezért szükséges az, hogy legalább egy hónappal az uj költségvetési év előtt rendelkezésre álljon az uj költségvetés, mert legalább egy hónap kell a munkálatok megindításához. Ezért kérem mentől sürgősebben az indemnitásról és^ a be­ruházásokról., A^alamint az adómérséklésekről benyújtott, törvényjavaslatok elfogadását is. (Helyeslés és taps jobb felől.) Elnök: Propper Sándor képviselő ur a pénzügyminister ur beszéde elején sértő kife­jezést használt. Ezért kénytelen vagyok a kép­viselő urat utólag rendreutasítani. Szólásra következik"? Láng János jegyző: Farkas István. (Prop­per Sándor: Szót kérek a házszabályokhoz*.) <

Next

/
Thumbnails
Contents