Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-497

60 A nemzetgyűlés 497. ülése 1926. évi január hó 28-án, csütörtökön. indeninitást fog előterjeszteni, ő vetette fel újra a kérdést. A minister urnák ezzel szem­ben aggályai voltak és megállapította azt, hogy elleniét merült fel a ministerelnök ur és a pénzügy minister ur ielfogása között- Akkor átnidaiónak vettetett fel ez a gondolat, hogy az elfogadandó költségvetés alapján kéressék indemnitás, de annak a határideje megálla­pítva nem volt. Mi nem is járultunk ehhez hozzá, csak egyszerűen tudomásul vettük, hogy a kormány ehhez az expedienshez fordult. Egyet azonban nem értek, JNem értem azt, hogy amikor az ellenzék lojálisán kijelenti, hogy biztositja a házhaszonrészesedés elenge­déséről szóló törvényjavaslatnak öt perc alatt való megszavazását, akkor a minister ur ma­kacsai ragaszkodik ahhoz, hogy előbb az in­demnitást tárgyaltassa le. (Fábián Béla: Hol­ott az indemnitás négy napot jelent.) Amikor pedig Eábián t. képviselőtársam azt a javas­latot teszi, illetve azt indítványozza, vagy azt ajánlja kóieieni formájában a minister urnák, hogy méltóztassék a házhaszonrészesedés vég­rehajtását felfüggeszteni ós kitolni, akkor a minister ur ezt az expediensí nem ragadja meg, holott épen tavaly történt, hogy a föld­adó végrehajtására vonatkozóan a pénzügy­igazgatóságokhoz utasítás ment arra nézve, hogy az aratás végéig ne hajtsák be a föld­adót. (Szakács Antíor: Háromhónapos haladé­kot adtak!) Tudom a magam kerületéből,hogy felfüggesztették a végrehajtását, ha talán nem is általános jelleggel, mert hiszen, aki be tudta űzetni, befizethette, de aki nem tudta fizetni, annak módjában volt az aratás után befizetni az adóhátralékot. Ha a mélyen t. minister akkor nem tar­totta szükségesnek, hogy kényszereszközt al­kalmazzon, hanem mérlegelte a szegény föld­mivelő lakosság nehéz helyzetét, és most a városi lakossággal szemben nem méltóztatik erre az álláspontra helyezkedni, . . . (Zaj a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Lesz annyi eszük, hogy nem fizetnek.) . . . ugy teljesen méltánytalanul jár el a városi lakossággal szemben, amely az adóterhek tömege alatt nyög és amellyel szemben most akarja mu­tatni az első enyhe gesztust az adómérséklés formájában. Azonban a Danaidák ajándéka lett ez az ajándék, mert attól félek, ez is olyan lesz, mint a forgalmiadé leszállítás, amikor is sokkal magasabb volt a leszállított adó kul­csa, mint azelőtt. Ezt a kérdést nem lehet máskép, mint vagy jóhiszeműen, vagy rosszhiszeműen kezelni. Mi elvártuk volna a kormánytól, hogy ezt a kér­dést jóhiszeműen kezelje. Elnök : A pénzügyminister ur kivan szó­lanL Bud János pénzügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! Kénytelen vagyok az elhangzottakra röviden válaszolni. Azt hiszem, nem lehet rám­fogni, hogy rossz volna az emlékezőtehetsé­gem. A pártközi értekezleten Rupert képviselő­társam inditványt tett, hogy a tavalyi költ­ségvetés alapján kérjünk indemnitást, és amint később kifejezte magát, a »tava]yi« költség­vetés alatt mindig a most megszavazott költ­ségvetést érti. Én ezzel szemben azt mondtam, Hitelesítették : Nánássy Andor s. k. naplóbiráló-( és leszögeztem, hogy nem tudok más alapon adóengeumenyekbe oelemenni, nem tudom más alapon a telesieget ieinasznaini, csak, ha meg­kapom az appropriaciot. vagy, amiűez ke­vésbe szívesen járulnék kozzá, üe nem bánom, nem teszek ellene észrevételt, ha az idén meg­szavazott, eliogadott költségvetés alapján ka­pok ielnataiinazast, de természetesen csak a Költségvetési év végéig, mert küfönben lene tét­len helyzet alina elö reám nézve. Akkor az igen t. képviselő urak ezt mind elfogadták. En, hogy lélreertés ne legyen, összegeztem ezt, összeültünk az elnök úrral, és a kommünikét is megcsináltuk, hogy sehol félreértés ne legyen. A helyzetnek kellő megvilágítására akarom ezt felemlíteni, hogy tudniillik köztem és a ministerelnök ur között semmiféle ellentét nem volt. En csak azt mondtam, hogy a múlt évi költségvetés alapján nem tudom a kérdé­seket megoldani. Ami a kérdés másik részét illeti, teljesen tévesen méltóztatott indokolni, hogy én a nyá­ron mást tettem volna, mint most. A nyáron nem erről volt szó, hanem arról, hogy azokkal szemben, akik nem tudnak adót fizetni, tekin­tettel a nehezebb gazdasági helyzetre, a végre­hajtást nem kell foganatosítani, (Felkiáltások balfelöl : Ezt kell tenni most is !) de az adó­fizetés nem volt felfüggesztve, az adót minden­kinek meg kell fizetni. A képviselő urak pedig most az egész adóbefizetés felfüggesztését kérték. Méltóztassék ezt tudomásul venni. A kettő között lényeges differencia van. Méltóztassék megítélni a helyzetemet. Ha már ily részlete­sen kell elmondanom a dolgot, a helyzet az, hogy végeredményben még decemberben sem láthattam, hogyan alakul ki a költségvetési helyzet. Ezt be fogja látni az igen t. képviselő ur. Teljesen abban a supposicióban voltam, hogy legkésőbb december folyamán a költség­vetés az appropriációval együtt végleg el lesz fogadva, és egész természetszerűen, ha ugy alakul a bevételi és kiadási oldal, hogy ezt az adónemet meg tudom szüntetni, azonnal jövök az appropriációs javaslatban még január folyamán ennek az adónemnek megszüntetésé­vel. Nem tehetek róla, hogy r a költségvetési vita az utolsó pillanatig elhúzódott. Nem aka­rok amiatt szemrehányást tenni az ellenzék­nek, de az kétségtelen, hogy immár eljutottunk február 1-éhez. Ne méltóztassanak tehát nekem szemrehányást tenni, hogy a városi lakossá­got másképen kívánom kezelni, mint a falusi lakosságot mert, amikor idejöttem ezzel a tör­vényjavaslattal, megmutattam a legjobb indu­latot a városi lakosság iránt. (Pikler Emil: Miért volt január 19-ig szünet % — Zaj.) Elnök: Hátra van még a mai ülés jegyző­könyvének hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni.) Héjj Imre jegyző (olvassa az ülés jegyző­könyvéi.) Elnök: Van valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen 1 (Nincs!) Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesített­nek jelentem ki. Az ülést berekesztem. (Az ülés végződik délután 2 óra 45 perckor.) Szabó Zoltán s. h. ígi tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents