Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-497

A nemzetgyűlés 497. ülése 1926. évi január hó 28-án, csütörtökön, Scitovszky Béla és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. rárgyai : Elnöki előterjesztések. — A Franciaországgal kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Felszólaltak : Dróhr Imre előadó, Bud János pénzügyminister, Farkas István, gr. Bethlen István ministerelnök, Propper Sándor, Rainprecht Antal, Baross János, Malasits Géza. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Bud János, Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra í5 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző nr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Láng János jegyző nr. Jelentem a* t. Nemzetgyűlésnek, hogy Nagy Ernő nemzetgyűlési képviselő választásának érvénytelenítése iránt beadott panasz tárgyában Csilléry András vizsgálatra kiküldött képviselő ur a vizsgálatot befejezvén, az arról szóló jelentését a vizsgálat során beszerzett iratokkal együtt beterjesztette. A jelentés, valamint mellékletei a házszabályok 93. §-a értelmében további eljárás céljából kiadatnak a II. biráló-bizottságnak. Bemutatom az összeférhetlenségi állandó bizottság elnökének átiratát, melyben értesit, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság folyó hó 20-án tartott ülésében Vargha Gábor nemzetgyűlési képviselő ur összeférhetlenségi ügyében az előkészitő eljárást befejezte, melynek során a Vargha Gábor képviselő úrtól vásárolt ingatlan eladására vonatkozó és a belügyminister urnák folyó hó 19-én a nemzetgyűlés elé terjesztett s a nemzetgyűlés által az összeférhetlenségi állandó bizottságnak kiadott jelentését is letárgyalta. Egyben megküldi az előkészitő eljárás folyamán keletkezett iratokat. Mivel a házszabályok 164. §-a értelmében a Ház elnökének feladata, hogy az itélő-bizottság kisorsolását ^8 nap eltelte után egy naptárilag megjelölendő ülés napirendjére tűzze ki, ennélfogva Vargha Gábor képviselő ur összeférhetlenségi ügyében az itélő bizottság kisorsolását a február hó 11-én, csütörtökön tartandó ülés napirendjére kitűzöm. A kisorsolás, amennyiben a Ház 2 óráig ülésezik, Vs2 órakor, ha pedig este 6 óráig ülésezik, este 6 órakor fog megtörténni, amikor is a kisorsolandó itélő-bizottság a sorsolás megejtése után az ügyet azonnal tárgyalás alá veszi. A kisorsolás és tárgyalás napjáról Vargha NAPLÓ. XXXIX. Gábor képviselő ur a házszabályoknak megfelelő módon fog értesíttetni. Jelentem továbbá a házszabályok 197. §-ának 6. bekezdése alapján, hogy a földmivelésügyi minister ur a holnapi nap folyamán Írásbeli választ fog adni Kiss Menyhért képviselő urnák 1925. évi december hó 16-án dr. Jankovics Sándor bessenyőszegi községi állatorvos politikai üldözése tárgyában előterjesztett interpellációjára. A rninisteri válasz a házszabályok értelmében holnap a következő ülés napirendjének rnegállapitása után fog felolvastatni. Tudomásul vétetik. Napirend szerint következik a Franciaországgal 1925. évi október hó 13-án kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 952, 1004) folytatólagos tárgyalása. A szó Beck Lajos képviselő urat illeti, aki beszédének a mai napra való halasztására a nemzetgyűléstől tegnap engedélyt kapott. Beck Lajos: T. Nemzetgyűlés! A magyarfrancia kereskedelmi szerződés napirendre tűzését nem helyeselhetem. Nem helyeselhetem azért, mert ámbár ennek a kiválóan és majdnem kizárólagosan gazdasági kérdésnek tárgyalásánál csak gazdasági momentumokat kell szem előtt tartani, mégis kétségtelen, hogy ilyen kérdésnek a mai atmoszférában való tárgyalása, befolyásoltatik attól a légkörtől, amely bennünket körülvesz és amely lidércnyomásként nehezedik reánk. Ez azonban bennünket, akik tárgyilagos kritikával kivánunk ezzel a javaslattal foglalkozni, semmi irányban sem befolyásolhat és minden tárgyi érvünket a feszült viszonyra való tekintet nélkül elő kell hoznunk, mert teljes lehetetlenség, h Off y ilyen, az ország- gazdasági életére olyan nagy súllyal nehezedő kérdést egyszerűen szó nélkül, simán bocsássunk keresztül. T. Nemzetgyűlés! Aki ennek a kérdésnek taglalásába bele kivan menni, az tisztában kell, hogy legyen Franciaország helyzetével is. És itt konstatálnunk kell azt a nagy jelentőséget, azt a rendkivüli szerepet, amelyet Franciaország ugy politikailag, mint gazdaságilag elfoglal. Az a hatalmas diadal, amelyet Franciaország a nagy háborúban aratott, azok az óriási anyagi és erkölcsi eredmények, amelyeket a győztesek között Franciaork szag kivivott és ügyes és sikeres politikával