Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-510

A nemzetgyűlés 510. ülése 1926. ismételni nem akarok, azért történt meg-, mert maga a miniszterelnök ur provokálta, (Ugy van! balfelől.), aki Peidl Gyulát is épen ilyen gyanúsításokkal illette. (Nagy Vince: Akkor is megkapta a választ! — Nagy mj.), és a Ház akkor is Peidl Gyulát zárta ki. Amikor a ministerelhök ur ezen az ülésen is Peyert gyanúsította (Esztergályos János: Előre megfontolt szándékkal!), provokálta Peyer Károlynak ezt az erős kifejezését és a másik oldalról elhangzott összes kifejezésekért, amelyeket az előbb felolvastam, rendreutasitás nem történt. Az ülés felfüggesztése után, amikor erről az oldalról^ követeltük az elnök úrtól, hogy a túloldali képviselő urakat utasitsa rendre*, az elnök ur ezt jegyezte meg: »A ministerelnök ur beszédében egyetlenegy passzus sincs, amely imparlamentáris volna.« (Nagy zaj a baloldalon. — Nagy Vince: Nem a kifejezésről van szó!) Tudomásul vesszük, hogy az elnökség a hazugságot nem tartja imparlamentárisnak. (Nagy zaj a jobboldalon. — Halász Móric: Az nem volt a beszédben! Ne tessék hamisítani! — Nagy Vince: Szóval közbeszólásokban szabad disznókodni! — Kallók Lajos: Ezt ezután szabad mondani! — Saly Endre: Ezután mindig fogjuk közbeszólás alakjában mondani! — Nagy zaj.) Amikor Peyer azt mondotta: »Gyanúsított«, az elnök ezeket mondotta: »Meg fogom a gyorsírói jegyzeteket nézni és intézkedni fogok.« Ennek ellenére a rendreutasitások nem történtek meg. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ezek a tények, amelyek fenforognak és ezekhez kommentárt fűzni nem kívánok. (Esztergályos János

1

: Ez az erőszak!) Ezek alapján csak meg kivánom állapítani, hogy a mentelmi bizottság és a Ház Peyer Károlyt egyoldalú eljárással ítélte 60 napi kizárásra (Felkiáltások 30 napi!), 30 napi kizárásra, holott ugyanezt az eljárást lehetett volna a többi képviselőkkel szemben is követni. A másik ok, amiért felszólalóik, a házszabályok értelmezésére vonatkozik. Arról értesültem, — az iratot még nem láttam, — hogy a Ház elnöksége Peyer Károly képviselő urat már nem értesítette arról, hogy a Ház őt 60 napi kizárásra ítélte. (Derültség a jobboldalon. Felkiáltások: 30 napi! — Propper Sándor: Az igenis két hónapot jelent! Naptárilag két hónap! — Nagy Vince: 30 ülésnap: két hónap! — Derültség a jobboldalon. — Propper Sá&dor: Ezen tudnak mulatni? Csak mulassanak a frankhamisításon! — Halász Móric: Mi közünk nekünk hozzá! — Szabó Imre: Telekinek sincs köze hozzál — Nagy Vince: Az egységespárti Teleki Palinak! — Élénk ellenmo-n^ánok jofíbfelől. — Halász Móric: Örökké provokálnak! — Rothenstein Mór: Telekit befogadták! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: Ebben az értesítésben bennfoglaltatik. hogy a Háznak ez a rendelkezése nem vonatkozik a frank-bizottság üléseire. (Zaj a baloldalon.) Ugy látszik, hogy a Ház és a Ház elnöksége maga is érezte és érzi, hogy Peyer Károllyal igazságtalanság" történt (Szakács Andor: Hátha előadóvá választja a kisebbség!) azzal

% hogy Peyer. a frank-bizottság tagja, ki van zárva, olyan ember van 30 napra kizárva a Házból, aki a frankhamisitási ügybe be van avatva, ismeri az anyagot, és akire, erős ember lévén, ebben a frankhamisitási ügyben erős szeren vár a nemzetgyűlés előtt is. (Zaj a jobbóldalon.) Ugy tudom, — ugy értesültem, — hogy a évi február hó 19-én, pénteken. 421 frank-bizottság hamarosan befejezi üléseit, de ez nem fontos, a fontos az, hogy ebben az esetben azokat a házszabályokat is megsértette az elnökség, amelyet egyoddalulag csináltak és házszabályellenesen járt el. Én csak ezt a házszabályellenes eljárást akarom megállapitani, mint tényt. Ha ugyanis az elnökség azt az értesítést adta, hogy Peyer Károly megjelenhetik a frank-bizottság ülésein, akikor a házszabályokkal ellentétes rendelkezést foganatosított. (Ugy van! Ugy van! a Baloldalon.) A házszabályok 240. §-ának 15. pontjában foglaltatik a következő intézkedés (olvassa): »Az ideiglenesen kizárt képviselő a kizárás tartama alatt az elnök engedélye nélkül az országházi épületébe sem látogadhat be, kivéve ha valamely bizottságba, amely az ügyét tárgyalja, megidéztetik. (Halász Móric: Ez világos!) Tessék csak várni. E szerint az a képviselő, aki ki van tiltva, az országházba csak az elnök engedélyével léphet be. (Felkiáltások a jobboldalon: No, akkor?) Engedélyt adni csak ugy lehet, ha ezt valaki kéri. (Nagy Vince: Peyer nem kérte! —• Horváth Zoltán: Én nem az ő ügyét tárgyalják!) Igen, igy teljeisen kikapcsolódik, nem az ő ügyét tárgyalják; akkor bejöhetne. Az elnökség tehát ugy járt el, hogy a házszabályokat helytelenül, rosszul értelmezte, mert ha Peyer nem kért engedélyt arra, hogy a Ház épületébe bejöhessen — mint ahogyan nem is kért, — akkor az elnök nem adhat engedélyt, mert engedélyt adni csak kérelem alapján lehet. (Ellenmondások a jobboldalon.) Nyilvánvaló, hogy Peyer nem kért engedélyt — ezt biztosan tudom, — tehát az elnök ur házszabályellenesen járt el. Meg kivánom tehát állapitani, hogy a kormány ezt a házszabályt is ugy alkalmazza, ahogy azt taktikája kívánja. Mert hiszen Peyer Károly kizárása nyilvánvalóan azért történik, mert & frankhamisitási ügybe be van

r avatva, (Derültség jobbfelőh Felkiáltások: Ejha!) illetőleg ennek ügyét ismeri. Ezen a ponton támadták az egész ügyet. Mivel a kormány a Peyer Károllyal szemben tanúsított egész eljárást enyhíteni akarja, kívánságához képest helytelenül, házszabályellenes intézkedéseket foganatosított az elnökség. Én tehát csak meg kivánom állapitani ezeket^ a tényeket, amelyek fenforognak és amelyek országvilág előtt bizonyítják, hogy itt a kisebbség érdekei és jogai nincsenek megvédve, mert a házszabályokat pártszempontok szerint kezelik. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a ssélsőbaloldalon. Ellenmondások jobbfelől és a középen. — Halász Móric : Kérés nélkül is adnak engedélyt. Csodálatos jogsérelem!) Elnök : Rakovszky István képviselő ura házszabályokhoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Rakovszky István: T. Nemzetgyűlés! Ha a t. elnök ur a házszabályok szerint akarna most eljárni, az első mondatnál azonnal megvonhatná tőlem a szót. A házszabályok 205. §-a ekként szól. — (olvassa) : »Mindazok röviden felszólalhatnak, akik a), b). c)« — én a c) pont értelmében kérek szót, amely ekként szól — (olvassa): A házszabályok valamely rendelkezésének a fenforgó esetre való alkalmazása érdekében szólalnak fel.« T. Nemzetgyűlés ! Most nincs fenforgó ügy, röviden pedig a legjobb akarat mellett sem lehetne felszólalni, mert az a szakasz, amelyre én hivatkozom, a 240. § öt nyomtatott oldalt foglal magában (

Lendvai István : A rövidség kedvéért van !— Derültség.) és az öt hosszú oldalon tárgyalt ügyet röviden a legjobb akarat mellett se lehet elintézni. (Lendvai István : Pikler találva érzi ma-