Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-510

A nemzetgyűlés 510. ülése 1926. ismételni nem akarok, azért történt meg-, mert maga a miniszterelnök ur provokálta, (Ugy van! balfelől.), aki Peidl Gyulát is épen ilyen gya­núsításokkal illette. (Nagy Vince: Akkor is megkapta a választ! — Nagy mj.), és a Ház akkor is Peidl Gyulát zárta ki. Amikor a mi­nisterelhök ur ezen az ülésen is Peyert gyanú­sította (Esztergályos János: Előre megfontolt szándékkal!), provokálta Peyer Károlynak ezt az erős kifejezését és a másik oldalról elhang­zott összes kifejezésekért, amelyeket az előbb felolvastam, rendreutasitás nem történt. Az ülés felfüggesztése után, amikor erről az oldalról^ követeltük az elnök úrtól, hogy a túloldali képviselő urakat utasitsa rendre*, az elnök ur ezt jegyezte meg: »A ministerelnök ur beszédében egyetlenegy passzus sincs, amely imparlamentáris volna.« (Nagy zaj a balolda­lon. — Nagy Vince: Nem a kifejezésről van szó!) Tudomásul vesszük, hogy az elnökség a hazugságot nem tartja imparlamentárisnak. (Nagy zaj a jobboldalon. — Halász Móric: Az nem volt a beszédben! Ne tessék hamisítani! — Nagy Vince: Szóval közbeszólásokban szabad disznókodni! — Kallók Lajos: Ezt ezután sza­bad mondani! — Saly Endre: Ezután mindig fogjuk közbeszólás alakjában mondani! — Nagy zaj.) Amikor Peyer azt mondotta: »Gyanúsított«, az elnök ezeket mondotta: »Meg fogom a gyorsírói jegyzeteket nézni és intézkedni fo­gok.« Ennek ellenére a rendreutasitások nem történtek meg. (Ugy van! Ugy van! a balolda­lon.) Ezek a tények, amelyek fenforognak és ezek­hez kommentárt fűzni nem kívánok. (Eszter­gályos János 1 : Ez az erőszak!) Ezek alapján csak meg kivánom állapítani, hogy a mentelmi bizottság és a Ház Peyer Károlyt egyoldalú eljárással ítélte 60 napi ki­zárásra (Felkiáltások 30 napi!), 30 napi kizá­rásra, holott ugyanezt az eljárást lehetett volna a többi képviselőkkel szemben is követni. A másik ok, amiért felszólalóik, a házsza­bályok értelmezésére vonatkozik. Arról érte­sültem, — az iratot még nem láttam, — hogy a Ház elnöksége Peyer Károly képviselő urat már nem értesítette arról, hogy a Ház őt 60 napi kizárásra ítélte. (Derültség a jobboldalon. Felkiáltások: 30 napi! — Propper Sándor: Az igenis két hónapot jelent! Naptárilag két hó­nap! — Nagy Vince: 30 ülésnap: két hónap! — Derültség a jobboldalon. — Propper Sá&dor: Ezen tudnak mulatni? Csak mulassanak a frankhamisításon! — Halász Móric: Mi közünk nekünk hozzá! — Szabó Imre: Telekinek sincs köze hozzál — Nagy Vince: Az egységespárti Teleki Palinak! — Élénk ellenmo-n^ánok jofíb­felől. — Halász Móric: Örökké provokálnak! — Rothenstein Mór: Telekit befogadták! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: Ebben az értesítésben bennfoglaltatik. hogy a Háznak ez a rendelke­zése nem vonatkozik a frank-bizottság üléseire. (Zaj a baloldalon.) Ugy látszik, hogy a Ház és a Ház elnöksége maga is érezte és érzi, hogy Peyer Károllyal igazságtalanság" történt (Sza­kács Andor: Hátha előadóvá választja a ki­sebbség!) azzal % hogy Peyer. a frank-bizottság tagja, ki van zárva, olyan ember van 30 napra kizárva a Házból, aki a frankhamisitási ügybe be van avatva, ismeri az anyagot, és akire, erős ember lévén, ebben a frankhamisitási ügy­ben erős szeren vár a nemzetgyűlés előtt is. (Zaj a jobbóldalon.) Ugy tudom, — ugy értesültem, — hogy a évi február hó 19-én, pénteken. 421 frank-bizottság hamarosan befejezi üléseit, de ez nem fontos, a fontos az, hogy ebben az eset­ben azokat a házszabályokat is megsértette az elnökség, amelyet egyoddalulag csináltak és házszabályellenesen járt el. Én csak ezt a ház­szabályellenes eljárást akarom megállapitani, mint tényt. Ha ugyanis az elnökség azt az érte­sítést adta, hogy Peyer Károly megjelenhetik a frank-bizottság ülésein, akikor a házszabá­lyokkal ellentétes rendelkezést foganatosított. (Ugy van! Ugy van! a Baloldalon.) A házsza­bályok 240. §-ának 15. pontjában foglaltatik a következő intézkedés (olvassa): »Az ideiglene­sen kizárt képviselő a kizárás tartama alatt az elnök engedélye nélkül az országházi épületébe sem látogadhat be, kivéve ha valamely bizott­ságba, amely az ügyét tárgyalja, megidéztetik. (Halász Móric: Ez világos!) Tessék csak várni. E szerint az a képviselő, aki ki van tiltva, az országházba csak az elnök engedélyével léphet be. (Felkiáltások a jobboldalon: No, ak­kor?) Engedélyt adni csak ugy lehet, ha ezt valaki kéri. (Nagy Vince: Peyer nem kérte! —• Horváth Zoltán: Én nem az ő ügyét tárgyal­ják!) Igen, igy teljeisen kikapcsolódik, nem az ő ügyét tárgyalják; akkor bejöhetne. Az elnök­ség tehát ugy járt el, hogy a házszabályokat helytelenül, rosszul értelmezte, mert ha Peyer nem kért engedélyt arra, hogy a Ház épületébe bejöhessen — mint ahogyan nem is kért, — akkor az elnök nem adhat engedélyt, mert en­gedélyt adni csak kérelem alapján lehet. (El­lenmondások a jobboldalon.) Nyilvánvaló, hogy Peyer nem kért engedélyt — ezt biztosan tu­dom, — tehát az elnök ur házszabályellenesen járt el. Meg kivánom tehát állapitani, hogy a kor­mány ezt a házszabályt is ugy alkalmazza, ahogy azt taktikája kívánja. Mert hiszen Peyer Károly kizárása nyilvánvalóan azért történik, mert & frankhamisitási ügybe be van r avatva, (Derültség jobbfelőh Felkiáltások: Ejha!) illetőleg ennek ügyét ismeri. Ezen a ponton támadták az egész ügyet. Mivel a kormány a Peyer Károllyal szem­ben tanúsított egész eljárást enyhíteni akarja, kívánságához képest helytelenül, házszabályelle­nes intézkedéseket foganatosított az elnökség. Én tehát csak meg kivánom állapitani ezeket^ a tényeket, amelyek fenforognak és amelyek ország­világ előtt bizonyítják, hogy itt a kisebbség érde­kei és jogai nincsenek megvédve, mert a ház­szabályokat pártszempontok szerint kezelik. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a ssélsőbaloldalon. Ellenmondások jobbfelől és a középen. — Halász Móric : Kérés nélkül is adnak engedélyt. Csodá­latos jogsérelem!) Elnök : Rakovszky István képviselő ura ház­szabályokhoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Rakovszky István: T. Nemzetgyűlés! Ha a t. elnök ur a házszabályok szerint akarna most eljárni, az első mondatnál azonnal megvonhatná tőlem a szót. A házszabályok 205. §-a ekként szól. — (olvassa) : »Mindazok röviden felszólalhat­nak, akik a), b). c)« — én a c) pont értelmében kérek szót, amely ekként szól — (olvassa): A ház­szabályok valamely rendelkezésének a fenforgó esetre való alkalmazása érdekében szólalnak fel.« T. Nemzetgyűlés ! Most nincs fenforgó ügy, röviden pedig a legjobb akarat mellett sem lehetne felszólalni, mert az a szakasz, amelyre én hivat­kozom, a 240. § öt nyomtatott oldalt foglal magá­ban ( Lendvai István : A rövidség kedvéért van !— Derültség.) és az öt hosszú oldalon tárgyalt ügyet röviden a legjobb akarat mellett se lehet elin­tézni. (Lendvai István : Pikler találva érzi ma-

Next

/
Thumbnails
Contents